Heraldikai lexikon/Nyúl

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gönczi György címere, 1578, melynek kalligráfiája nyilvánvalóan Bocskay György írásminta-gyűjteménye alapján készült, röviddel annak halála után

Névváltozatok:

lepus: nyúl, leporarium: nyúlas kert, vadkert (Pápai/Bod 368.), dasypus: tengeri-nyúl (uo. 181.), tapsifüles

lepus, lièvre, Hase


Rövidítések:

Nyúl van a Nyúl-család czímerében (370. ábra). Bárczya 136

http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/47

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Ha%C3%A1sz_c%C3%ADmer

A nyúlmókus (en: muscaliet) olyan képzeletbeli lény, melynek teste a nyúlé, a lábai és a farka a mókusé, fülei hasonlóak a menyéthez, az orrpofája a vakondhoz. A bubdája a disznószőrhöz hasonló és a vadkanhoz hasonló agyarai vannak. Pierre de Beauvais bestiáriuma szerint a fákon a farkával ellökve magát ágról-ágra ugrál. Elpusztítja a fák leveleit és gyömölcseit és a teste olyan forró, hogy kiszárítja és elpusztítja azt a fát, melynek üregében a fészkét elkészíti.

Nyúlprém[szerkesztés]

A mezei nyúl prémével már az Árpád korban is kereskedtek. A kisebb testű üregi (vad-, tengeri) nyúl a jelenlegi ismereteink szerint csak a 13. században került Magyarországra. Az üregi nyúl legkorábbi ismert közép-európai említése a középkorban a 12. század közepéről való. Az oklevelekben van adat nyulászokra (leporis, Leporariferi), nyulaskertekre.

Az Árpád-kori oklevelekben a nyulászokat következetesen a kéttagú leporariferi (leporis - fero/fera) terminussal nevezték meg. Királyi nyulászokat (leporariferi) csak 3 Árpád-kori oklevél említ Magyarországon, az 1270-es évek második felében. A nyulászok működése a Balatonra, a Felvidékre és a Bakonyra korlátozódik. Egyik ismert birtokuk Fejér megye Dunán inneni részén volt. [1]

  1. Vörös István: Árpád-kori prémek és prémvadászok. Csont és bőr. Az állati eredetű nyersanyagok feldolgozásának története, régészete és néprajza. Konferencia, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, XIV. Városliget, Vajdahunyadvár, 2009. november 12-13. 13-14.[1]