Heraldikai lexikon/Háromláb

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok:

hármas czomb (triquetra, trois-jambes, Schenkelbeine, im Dreipass), egy középpontból küllőszerűen kiinduló, térdben meghajlott három czomb (mind: Bárczay 124., 340. ábra), hármas lovagláb (Triquètre) (Czobor-Szalay [1]), triszkelion (Tarján Eszter 2017. 179.[1])

gr: trinacria, en: triquetra


Rövidítések:

Man sziget címere
Szicília címere
Trinacria szirakúzai pénzen, Kr. e. 336 körül
Trinacria római pénzen a köztársaság korából, Kr. e. 49

Három lábnak egy középpontból kiinduló alakzata. A lábak egyenletes, 120 fokos tengely mentén csatlakoznak egymáshoz. Általában páncélos lábakként jelennek meg. Címerképként főként az angol heraldikában, ott is a kelta területeken fordul elő. Megtalálható a Man-sziget címerében, melynek jelmondata magyarul: Bárhova veted, szilárdan áll. Ez bizonyára az alakjára, a hármas elrendezésre utal, amely a legminimálisabb bonyolultságú stabil szerkezetet alkotja. Ilyenek a háromágú harci sulymok is, melyeket a talajon tetszőlegesen elszórhatunk, legalább az egyik tüskéjük mégis felfelé fog állni.

Legrégibb előfordulásai messze a heraldika korszakát megelőzően ismertek. Megtalálható a Kr. e. 6-4. századi kis-ázsiai érméken. Görögül a neve trinacria volt. Így nevezték Szicília szigetét is, annak háromszög alakja miatt. Egyes görög érméken olyan nőket ábrázoltak, akiknek a hajuk helyén kígyókat ábrázoltak. Vannak trinacria-ábrázolások is, melyek három kígyóból állnak. A rómaiak a kígyókat három búzakalászra cserélték fel, mivel akkoriban Szicília a kiváló búzaterméséról volt ismert és Róma éléskamrája volt. A háromlábat gyakran ábrázolták a római pénzeken is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tarján Eszter: A Camden- és a Walford tekercs uralkodói címereinek néhány problémája. Hagister Historiae. Válogatott tanulmányok a 2012-ben és 2013-ban megrendezett középkorral foglalkozó, mesterszakos hallgatói konferenciák előadásaiból. Szerkesztette Belucz Mónika, Gál Judit, Kádas István, Tarján Eszter. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Tanulmányok – Konferenciák 7. kötet. Budapest, 2017.