Heraldikai lexikon/Bárány

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A bárány a kos ivadéka. A heraldikában szarvnélküli feje és a kostól gracilisabb, vékonyabb teste által különíthető el. Általában négy lábon álló helyzetben ábrázolják, amint az egyik (jobb) első lábával keresztes (általában Szent György) zászlót tart vagy az előtt áll, míg a fejét hátra fordítja. Általában szarvak nélkül vagy rövid, csigavonalban felcsavarodott szarvakkal vagy gyapjas bundával ábrázolt kecskeféle. Ha a kecskeféle szarva egyenes vagy enyhén ívelt, bak, ha egyenes, de rövid, zerge, ha csigavonalban meggörbült (vagy rövid, íves), kos.

Névváltozatok:
(husvéti) bárány (Nagy Iván VIII. 297.), húsvéti bárány (Pór Antal Századok 1895. 920.[1]; Benke, Bánya 389.), Isten báránya (Benke, Bánya 399.), adaſia: öreg júh (Pápai/Bod 16.), agna: nöstény bárány, júh, fö́ldmérő rúdatska, agna pulla: fekete bárány (uo. 34.), apica: gyapjatlan júh (uo. 53.), armus agninus: bárány elei (uo. 62.)

fr: agneau, agneau pascal, en: lamb, de: Lamm, Lamm Gottes, Osterlamm, la: agnus, Agnus Dei
Rövidítések

Debrecen.jpg

Főleg az egyházi címereken fordul elő. Bárány van a Református Egyház címerében és néha a [[városi címerek]]en is látható (Debrecen, Szentendre, Bánffyhunyad, Korpona régi címere), általában vallási összefüggésben.

A konstantinápolyi zsinat 692-ben elrendelte, hogy Kisztust nem Nappal és Holddal körülfogott bárány képében kell ábrázolni, hanem emberi mivoltában. A keresztény szimbolika a Krisztust jelképező bárányt tekintette jelképes áldozati állatának. A húsvéti bárány Jézus feltámadását és az újjászületést jelképezi. Ilyenkor glóriával a feje körül és keresztes zászlóval ábrázolják. Isten bárányát, mint heraldikai motívumot Franciaországban először IX. Lajos (1226-1270), Magyarországon II. Endre (1205-1235) király használta pénzein, címerein és egyéb helyeken a keresztes hadjáratban való részvétele emlékére, valamint IV. Béla dénérán is megjelenik.

A bárány az apostolokat és Szent Ágostont is jelképezi, továbbá Keresztelő János és Szent Ágnes attribútuma és a Johanniták jelképe. Előfordul pl. Stubnyafürdő 1632-es címerében, mert a középkori Trencsényben a lovagok hőforrásokra épülő gyógyfürdőt működtettek.

A fehér bárány az ártatlan jóság, a fekete bárány a rossz ember jelképe. A kereszténységben a "Jó pásztor" ábrázlásokon a bárány a vétkest jelképezi. János jelenéseiben a Bárány-Krisztus a világ uraként, ítélkezőként jelenik meg.

Lásd még[szerkesztés]

bak, kecske, kos, zerge