Heraldikai lexikon/Fej

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
III. Béla bracteata

Névváltozatok:

centiceps: száz-fejǘ (Pápai/Bod 105.)

fr: tęte, de: Kopf, Schädel, la: caput hominis

caput: fö́, summa, réſz, ember (Pápai/Bod 97.), biceps: két-fejǘ (uo. 82.)
Rövidítések

Fej, emberi vagy állati fej, melyet levágva, esetleg letépve vagy mellképként ábrázolnak. A magyar heraldikában gyakoriak a levágott török fejek, általában kard hegyére tűzve. Az európai heraldikában előfordul a szerenen fej (de: ) pl. Korzika címerében, a német heraldikában a tatár fej (de: Heidenkopf), mely szakállas mellkép csúcsos süveggel (pl. Heidenheim címerében), és egyéb mellképek (hermák, Bárczay ), melyeknél a fejjel együtt a törzset is ábrázolják a mellen alul érő részig, de kezek nélkül. A szobrászatban ilyenek a mellplasztikák is. Petra Sancta valamilyen okból külön kikötötte, hogy a címerekben nem helytálló a „mauretániai hermák” (a szerecsen mellképek) ábrázolása. A fejek lehetnek bajszosak, szakállasok, kopaszok, hajzattal és különféle fejfedőkkel (turbán, süveg), fejékekkel (korona, töviskoszorú) ábrázoltak. Nagyszombat címerében Jézus levágott feje látható.