Heraldikai lexikon/Torony

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Torony címere
Tornyok Budapest címerében
Tornyok és városfal Esztergom címerében

Névváltozatok:
erkély (TESz. I. 788.), erkély 1412: "Pugnaculum vero vulgo erkel vocatum supra portam ipsius castri interioris edificatum" [OklSz.] (TESz. I. 256.), turrifer: torony-viselö́, torony hordozó, mint az éléfánt (Pápai/Bod 632.)

de: Turm, en: tower, it: torre, fr: tour
Rövidítések

A torony a címertanban az épületek és építmények közé tartozó magas, stilizált címerkép. Nem tévesztendő össze a heraldikai bástyával, noha a bástya a torony szinonímájaként is használatos. Változatos alakban fordul elő a nemesi, városi és megyei címerekben, tetővel, leggyakrabban kapuval (nyitott vagy zárt kapuajtókkal, védőráccsal vagy anélkül) és néhány ablakkal, sokszor oromzatos-lőréses csúccsal. A városi címerekben város- vagy várfalon is gyakran előfordul. Ha a tornyon kupola vagy a tetőn kívül oromzat is látható, a címerleírásban külön meg kell említeni. A bástya fő jellemzője mindig az oromzat, míg a tornyon is lehet oromzat (de nem feltétlenül), és a tetejét mindig tető fedi. Ez jelenti a fő különbséget a bástya és a torony között.

A heraldikában másféle tornyok is előfordulhatnak, mint pl. a világítótorony, a templomtorony stb., de ezeknek általában külön nevük van és az alakjuk is jellegzetes, ezért jól elkülöníthetők a bástyatornyoktól.

A torony szimbolikája[szerkesztés]

A világmindenség, a bűnnek ellenálló erőd, az égbe törő vágyak, a világítótorony a révbe érkezés, a példamutató vallásos élet jelképe.

Lásd még[szerkesztés]

bástya, városfal