Heraldikai lexikon/Ág (heraldika)
Az ág a címerképek közé tartozó heraldikai jelkép.
Névváltozatok:
zöld ág (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 123.), lomb (Kempelen I. 358.), villás gally (Turul 1908/2. 62. [Thallóczy]), virágos gally (Thallóczy 1897. CCLXI. lap, Thallóczy Turul 1897/2. 87.), leveles galy (Gereczi Péter ArchÉrt. 1904. 195.[1]), fatörzs, száraz gally (Forgon 423.), íz, növény (Nagy Iván V. 344.), cervulus: olly ágas-bogas fa, minémǘvél a' Római vitézek bé-sántzolták magokat, hoſti adverſos defigere cervos ver cervulos: ilylen fákkal környül venni magát az ellenség ellen, cervus: karó, két ágú fa, agas bogas fa, mellyet az ellenség eleibe raktak (Pápai/Bod 107.), infrons: zö́ld-ágatlan (uo. 336.), ramale: ág, nyeſett ág, aſzſzú ág (uo. 517.)
"Ág 1. (ramus) leveles ág, zöld ág; 2. két águ: bifurcus, bifidulus, sok águ: multifidus, három águ: tridens, négy águ: szironyos jó korbácsok (Czegl. Junk. 77.), 3. radius; strahl: A nap ágak nélkül nincs, 4. pars, caput fluminis: Ágduna, 5. a heuelsegnek agayban." (M. nyelvtört. I. 18-19. l.)
de: Ast, la: ramus
Rövidítések
.svg)
Az ág változatai
[szerkesztés]Gyakori változata az ágcsonk. Rendkívül el van terjedve a német és holland heraldikában, de gyakori Csehországban is, ahol pl. a Palacký által Hronovecnek elnevezett nemzetség Ronovic családja arany mezőben fekete ágcsonkot használt hat csonkkal. Ez utalás az ónémet Ronn 'ágcsonk', a cseh ostrev szóra. Az ugyanezen nemzetségből származó Míčan z Klinštejna család ötcsonkos ágat viselt. A címerekben leggyakrabban két harántkeresztes ág fordul elő. Ezek rendszerint stilizáltak és így nehezen dönthető el, hogy mesteralakról vagy címerképről van-e szó. Stilizált változata osztóvonal-típussá is vált.
Névváltozatok:
befürészelt botok (pálczák) (Pesty II. 325.),
de: Ast, cs: ostrve
Rövidítések
Egyes vélemények szerint a csonkolt ág egyszerű létra volt, melyet a várostromnál használtak. Pesty szerint a keresztbe tett befűrészelt botokat egyesek Bosznia címerének tartották,[1] mások szerint Moldva címere volt.[2]
A címertanban vannak valódi, többé-kevésbé természetes módon és stilizáltan ábrázolt faágak is. Két hárslevéllel ellátott levágott faág van pl. a Lorántffy és a Rátót nemzetségből származó többi család címerében.
Ágas
[szerkesztés]Az ágas- az ágas vonallal megrajzolt mesteralakok egyik megkülönböztető jegyére használt fogalom. Van pl. ágaspólya (de: Astbalken), azaz stilizált ágasosztással ellátott pólya. Ugyanilyen az ágascölöp (de:Astpfahl). Az ágaskereszt (de: Astkreuz, Knorrenkreuz) egyrészt ágas vonallal megrajzolt kereszt, másrészt olyan kereszt (ágkereszt), melynek szárai két csonkolt ágból állnak. Ez érvényes az ágas András-keresztre (de: Astschragen), illetve az ág-Andráskeresztre (de: Astschragen, Burgundkreuz).
Az ág szimbolikája
[szerkesztés]Az ősi ábrázolásokon az életfát jelképező, mágikus erejű leveles ágat nőalak tartja a kezében, mely leggyakrabban almaág volt. Az olimpiai játékok első évtizedeiben a bajnokok, akárcsak a szent királyok almaágat kaptak, nem koszorút. Ez a halhatatlanság jelképe volt, míg az ág letörése a halálra utal.
Egyéb ágak
[szerkesztés]Ágnak nevezik a korona nyúlványait, a heraldikai Nap sugarait, a korbács, a folyó ágait stb.