Heraldikai lexikon/Katona
Névváltozatok:
vörös öltönyű katona (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 124.), cacula: katona inas, katona tzenk (Pápai/Bod 88.), manipularis: köz vitéz, záſzló ajja, manipularius habitus: köz vitéz' köntöſe, manipulatim: záſzló alljánként, seregenként, manipulus: egy marok, egy kéve, egy ſereg, egy záſzló allja (uo. 383.), marodi: széljel kóborló katonák <sebesültek> (uo. 669.)
Csínom Palkó
1.
Csínom Palkó, Csínom Jankó,
Csontos kalabérom,
Szép selymes lódingom,
Dali pár pisztolyom.
2.
Nosza rajta, jó katonák,
Igyunk egészséggel!
Menjen táncba ki-ki köztünk
Az ő jegyesével.
3.
Ne bánkódjék senki köztünk,
Menjünk az Alföldre!
Megrontatik kezünk által
Az labanc ereje!
4.
Szabad nékünk jó katonák
Tisza-Duna közi,
Labancságnak mert nincs sohult
Ottan semmi közi.
5.
Darulábú, szarkaorrú
Nyomorult németség!
Fut előttünk, retteg tőlünk,
Nyomorult nemzetség!
6.
Görbe hátú, mert lenyomta
Füstös moskotéra,
Elfárasztott, elbágyasztott
Dióverő pózna.
7.
Tüzes madzag, apró csollong,
Lombos az gagyája,
Tátva-nyitva mindeneknek
Nagy éhelholt szája.
8.
Toldott-foldott, tetves-redves
Minden portékája,
Kalapjának nedvessége,
Lefügg kalimája,
9.
Renddel állván, nagy sokaknak
Meggyőzik az társát,
Ebről ebre hagyják
Békasütő nyársát.
10.
Elig nyílik fel a szája
Berdó kiáltásra,
Korog-morog öres hasa,
Siet jóllakásra.
11.
Rendeletlen öltözeti,
Csúfos pántlikája,
Nem érne egy abadolmánt
Minden portékája.
12.
Lapos guta megütötte
Bornyúbőr iszákját,
Kebelében legelteti
Sok ezer marháját.
13.
Mely marhának tetű neve,
Tartsa ő magának!
Nyúzza rendre, jó lesz bőre
Bornyúbőr iszáknak.
14.
Mert ő igen gyenge nemzet,
Szokott effélire,
Országában eleget kap,
Menjen hát helyire!
15.
Mi is vitézkedünk ezért
Jó kuruc vitézek,
Mert ezeknek drágább kéncsét
Én soha nem lelek.
16.
De gyűlölöm, mert nyomorú
Mégis kevélységre,
Ládd, majd feldől, mégis indul
Magyarok vesztire.
17.
Kicsírázott eb-agyara
Az magyar cipóra,
De megváslik foga bele,
Lészen még oly óra!
18.
Sok tokosnak mentél te már
Éltének végére,
Szabadoson öszvementél
Ütközetből véle.
19.
Sok szerencsét próbáltál te
Velünk német ellen,
Holott soha nem voltál te
Szerencsétlenséggel.
20.
Sok cifornyás német urat
Rabságra hajtottunk,
Sok kalapot mezőségen
Öszve is tapodtunk.
21.
Nosza! Most is űzzük-vágjuk
Mint ellenségünköt,
Mutassuk meg nemzetünknek
Jó vitézségünköt!
22.
Fut az tokos, tüzes madzag
Kihull az keziből,
Őszi keserű gombája
Kidől az fejéből.
23.
Után, kuruc, után!
Tiéd az puskája,
Enyim pedig az kancája,
Tied az lódingja!
24.
Rajta Miska, rajta
Az tüzes labancon!
Mienk leszen a nyereség
Mind, az derék harcon.
25.
De mindezek fegyverekkel
Nem érnek egy pénzt is,
Hadd el, vedd el az szablyáját,
Üsd le az fejét is!
26.
A nagyszájú horvátnak is
Fekete csizmája,
Hosszu nyakú, kurta farkú
Görcsös paripája.
27.
Egy rossz, rozsdás kalabérja,
Életlen szablyája,
Csipás szemű kancájával
Együtt van kvártélya.
28.
Noha éhhel csak meg nem hal,
Nincs benn takarmánya,
Sokszor száznak sincs közöttök
Egy pipa dohánya!
29.
Az vitéz kurucnak
Van szabott dolmánya,
Sarkantyús csizmája,
Futó paripája.
30.
Az gyalog kurucnak
Van frissen járása,
Mint Pelagus lónak,
Van sebes futása.
31.
Vitéz karja lábaiban
Karmazsin csizmája,
Gyönggyel fűzött az bocskora,
Ezüstös kapcája.
32.
Hátán cifra farkasbőre,
Kurta kis dolmánya,
Nyakában függ gyönggyel fűzött
Csontos kalabéra.
33.
Fényességgel mind berakva
Aranyas szablyája
Nyuszttal béllett az süvege,
Csillagos forgója.
34.
Patyolat az kuruc,
Gyöngy az felesége,
Hetes vászon az labancság,
Köd a felesége.
35.
Szegén kuruc elveszett, mert
Sokszor egyest isznak,
Pohárt császár életiért
Egymásra hagyítnak.
36.
Nosza tehát, hadnagy uram,
Dúljuk fel jószágát,
Mind ellenségünknek
Hajtsuk el marháját!
37.
Ha rád támad az pénziért,
Vágd be az ajtaját,
Fúrd meg az hordaját,
Idd meg mind az borát!
38.
Az paraszt embernek
Fogd meg az szakállát,
Hajtsd el az marháját,
Verd pofon ő magát!
39.
Az labancság takarodjék
Nemes országunkból,
Hogy végtire szalagszíjat
Ne vágjunk hátakból!
(Kuruc nóta, az 1700-as évek eleje. A Rákóczi-szabadságharc (1703 - 1711) első éveiben keletkezett. A Palkó, Jankó nem férfi-, hanem lónév. Jellegzetes kezdőütemeit felhasználta többek között Kodály Zoltán a Háry János című operában. 1950-ben Farkas Ferenc operettben dolgozta fel, amelyből 1973-ban filmet is forgattak.)
Amade László (1703-1764): A szép fényes katonának arany, gyöngy élete... (1740 körül)
1.
A szép fényes katonának
Arany, gyöngy élete,
Csillog, villog mindenfelől
Jó vitéz fegyvere;
Szép élet!
Vig élet!
Soha jobb nem lehet!
Hopp hát jőjjön katonának
Illyent ki szeret! - Szép élet sat.
2.
Az zöld mezőn megpuskázik,
Nyer az ellenségtül,
Az kvártélyban mulatozik,
Nyér az menyecskéktül.
Szép élet! sat.
3.
Szikrát üt az paripája,
Nagy városon nézik,
Hogy jó lovas és vitéz is
Mindenütt dicsérik.
Szép élet! sat.
4.
Mind ország mind az hazája
Félnek és szeretik,
Az szép dámák és leányok
Sokszor ágyát vetik.
Szép élet! sat.
5.
Kótyavetye az vásárja,
Nincsen ottan kalmár,
Fele árán mindent megvesz,
Valahol maga jár.
Szép élet! sat.
6.
Közemberbül káplárt, hadnagy',
Kapitánt is tészen,
Obersterség, generálság
Várja ottan készen.
Szép élet! sat.
7.
Koczkáz, kártyáz sátor alatt
Pipa a szájában,
Markotányos háta megett
Nem szolgál héában.
Szép élet! sat.
8.
Ha jön order, frissen nyergel,
Elmegy az portára,
Fölbiztatja maga társát,
Jól megjön az ára.
Szép élet! sat.
9.
Minden nemzet ohajt sohajt
A fajában kapni,
Vajas kalács pogácsával
Tarsolyját megrakni.
Szép élet! sat.
10.
Mint tüz meggyúlt pipájában:
Úgy ég a szerelme,
Ellenségen és sziveken
Vagyon győzedelme.
Szép élet! sat.
11.
Megjön pályafutásábúl,
Itt letelepedik,
Jószágot vesz, kölcsön pénzt ád,
Avagy kereskedik.
Szép élet! sat.
12.
Nem parancsol ott viczespány,
Sem a szolgabiró,
Robotára senkit nem hajt
Ispány vagy tiszttartó.
Szép élet! sat.
13.
Prókátor függ az óldalán,
Szerencse birája,
Böcsület az törvényszékje,
Nincs apellátája.
Szép élet! sat.
14.
Kényén-kedvén házasodik,
Nem fizet az papnak;
Nem hí senkit bizonságnak,
Mert fia ő Mársnak.
Szép élet! sat.
15.
Menjünk azért seregessen,
Tartsuk meg hazánkot,
Vérrel bérrel oltalmazzuk
Szent, szent koronánkot.
Szép élet! sat.
16.
Itthon rajtunk eret vágnak,
Kiontjuk vérünket,
Nincs böcsüllet, fizetnünk köll,
Érezzük sebünket;
Rosz élet!
Gaz élet!
Gazabb ennél nem lehet!
Hopp hát jőjjön katonának sat.
17.
Ne gondoljunk az sirással
Sem az pityergéssel,
Üljünk lóra, marsérozzunk
Az több vitézekkel.
Szép élet! sat.
18.
Isten hozzád apám, anyám!
Én édes szerelmem!
Húgom! bátyám! sógor! komám!
Avagy jertek velem!
Szép élet!
Víg élet!
Soha jobb nem lehet!
Hopp hát jőjjön katonának,
Illyent ki szeret.
(A vershez Arany János írt dallamot.)
A jó lovas katonának (népdal)
A jó lovas katonának de jól vagyon dolga,
Eszik-iszik a sátorba, semmire sincs gondja.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára,
Csillog-villog a mezőben virágszál módjára.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
A zöld mezőn megpuskázik, nyer az ellenségtől,
A kvártélyon mulatozik, nyer a menyecskéktől.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
Ellenségre, nyereségre kimégyen próbára,
Megütközik, viaskodik, siet a prédára.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
Fel van írva és rajzolva haragos kardjára:
Ez az élet a becsület a király számára!
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
Isten hozzád, apám, anyám és édes szerelmem,
Húgom, bátyám, sógor, komám, avagy jertek vélem!
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
(Népdal, Amade László költeményén alapul. Kodály Zoltán gyűjtötte a Nyitra megyei Zsérén. Különféle változatai vannak. Dallama Zoborvidéken még a 20. század második felében is az idősebbek emlékezetében mint parlando rubato dallam élt. Minden valószínűség szerint a fiatalabbak már csak mint revival, giusto dallamot ismerik. Kodály eredeti támlapja szerint a fonográf felvétel Zsérén 1911-ben készült, és Elgyütt József (ragadványnevén Kura Joskó) akkor 50 éves dudás énekelte. A támlapon megjegyzésként szerepel a 100 tallíros szövegváltozat.[1] Kodály Zoltán első daljátékát 1926-ban mutatták be az Operaházban, Háry János címmel.)
1516. augusztus 20-án Budán becsületbíróság döntött Szentgyörgyi és Bazini Péter országbíró által Székely Miklós és dobrakucsai Nelepeczy Ferenc vitájában. A Körös megyei Dobrakucsa vára a XV. században a Nelepeczy család birtoka volt. 1486-ban a kövendi Székelyek kapták királyi adományul, de bizonyos részek a Nelepeczyeké maradtak. A vár szomszédságában megmaradt birtokrészen Nelepeczy Ferenc kastélyt akart építeni, de ezt, ahányszor elkezdte, Székely Miklós mindannyiszor betiltatta a királlyal. Nelepeczy 1515-ben, Pál fordulása (január 25.) táján Körösön, a horvátországi rendek gyűlésén Székely Miklóst becsületében rágalmazta. Székely az ügyet a király elé vitte, aki mivel mindkét fél katonaviselt ember volt, az eljárást katonai becsületbiroságra bízta. A bíróság feje maga II. Ulászló király volt. Az 1515-ben kihirdetett ítélet visszahelyezte becsületébe Székely Miklóst, de „Nelepeczy Ferenc becsülete védelmének jogos útját" sem zárta el. Nelepeczy élt ezzel a lehetőséggel, és újabb pert indított. Az új tárgyalás már II. Lajos elnökletével zajlott le 1516. augusztus l8-án Szentgyorgyi és Bazini Péter országbíró házában, s rá két napra, 20-án hoztak ítéletet.(Hegedűs - Papp 56.)