Heraldikai lexikon/Rigó
Névváltozatok:
turdus: húros-madár, turduſ viscivorus: fa gyöngygyel élö́ húros-madár, turdarium: húros-madár tartó hely (Pápai/Bod 631.), csonka rigó (M. katolikus lexikon: címertörés címszó), pacsirta (Szendrei 1896. 560.), repülő pacsirta (Barna-Sümeghy 156. l.), feketerigó
fr: merlette, merle, de: Amsel, en: merlette, martlet, martinet, la: merula
Rövidítések
A rigó a heraldikában kisméretű énekesmadár. Ha a címerleírásban nincs külön meghatározva, a magyar címertan minden kis énekesmadár-ábrázolást rigónak tekint. A Sréter család címerében pl. Nagy Iván közlésében "természetes tengelicz (carduelis seu achantis avicula)" van (X. 353. l.).
A francia és a rajnai heraldikában gyakran szerepel. A francia heraldikában (merlette) általában megcsonkítva, csőr és lábak nélkül, testhez simuló szárnyakkal ábrázolják. Kiskacsa-alakú madár. Gyakran fekete színű. Mivel a korai francia címerekben is gyakran előfordultak, az a vélemény alakult ki, hogy azon lovagoknak adták kitüntetésként, akik részt vettek a keresztes hadjáratokban és ott megsebesültek.
A rigót rendesen mint csonka rigót (mutila merula, apodis, merlette, Merlette, Amsel ohne Schnabel und Füsse) ábrázolják, mint a homonnai Drugethek czímereiben (100. ábra). Bárczay 149.
Címerek Gelre herold címerkönyvéből
-
Kniprode
-
Kouter
-
Maldeghem
-
Haerlem
-
Breteuil őrgrófja
A rigó szimbolikája
[szerkesztés]Fekete tollazata miatt a bűn, az ördög szimbóluma. Szent Benedek legendájában csábítóként jelenik meg. A heraldikában pozitív jelentéstartalmú, viszonylag gyakori madár.
A rigó a magyarban már 1193-ban előfordul (In Zuloc prima meta incipit ab aqua. Rigauz), és megtalálható a Besztercei szójegyzékben is (merula: rigo, 1395 k.). Eredetileg csak a fekete rigót jelentette, és a madár színe a vele nem rokon sárgarigó megkülönböztetésére szolgál. A legtöbb nyelvben a két madárnak eltérő neve van.[1]
- ↑ TESz III. 414
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/605 seregély