Ugrás a tartalomhoz

Heraldikai lexikon/Betűk

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Sásd címere
L-betű, Lipót császár monogramja az Esterházy címer boglárpajzsán
Ballusztrádpillér II. Ulászló monogramjával, Vác, Székesegyház
Klaniczay címer
Erdélyi rovásplcák, rovásírásos számokkal, 1890 k.

Névváltozatok:
betük (Tagányi 1880. 6.), «Fidelis» felírás, L betű (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 124.), littera: betǘ (Pápai/Bod 373.), extrita litera: ki-vakart, ki-töröltetett betǘ (uo. 260.), hieroglyphicus: valami állatoknak reá-metſzéſekkel tzifrázott (uo. 304.)

de: Buchstabe
Rövidítések

A betűk a heraldikában a pajzson, esetleg más címerrészeken előforduló jelképek. A címerképek közé tartoznak. Főleg az olasz és a spanyol heraldikában használják a pajzson vagy a pajzs mellett.

Idővel az adott név kezdőbetűi mellett egész szavak, rövidítések és rövid mondások (betűjeligék) is megjelentek a címerekben. Ezeket gyakran címerjavításként vettek használatba és külön értelmük van. Feloldásuk hozzájárul a címer történetének ismeretéhez. A Klaniczay család címerében az EDUCATIO szó olvasható.[1] A Máriaffi család 1742-es címerjavításában M.D. monogram, a Mária szó, M.F. monogram és az "et ad me conversio ejus" mondat olvasható.[2]

A betűjelige (de: Buchstabendevise) olyan jelmondat vagy szólás, melyre ezek szavainak kezdőbetűivel utalnak. Ilyen például a W. G. W (Wie Gott Will). A legismertebbek közé tartozik III. Frigyes császár (1440-1493) A. E. I. O. V. alakú rövidítése (ahol a V az U-nak felel meg), melynek többféle megfejtése is van.

A betűcímerek (de: Buchstabenwappen) mezője egy vagy több betűt tartalmaz. Ilyen címerek már a 15. században is előfordultak. Ehhez hasonlók a monogramcímerek (de: Initialwappen). Főleg a városcímerek között fordulnak elő és általában az adott település kezdőbetűinek felelnek meg. Egyes nemesi címerekben az uralkodó monogramja is szerepel, melyet tulajdonosuk gyakran kitüntetésképp kapott. Néha egy-egy olyan szó (de: Wort) is megjelenik a címerben, melyet antiheraldikus címerképnek tartanak. Ilyen pl. a FIDELITAS szó Karlsruhe címerében, a LIBERTAS San Marino államcímerében, mely ott nem címerkép, hanem jelmondat.

Elsősorban Erdélyben a címerviselők megnevezésére rovásírásos feliratokat is használnak.

Aethicus betűi

Aethicus Ister, "szkíta filozófus" 750 tájára datált Cosmografia című művének végéhez egy különleges betűkkel írt ABC-t csatolt. Heinz Löwe, német történész ezt a magyar és az ótörök rovásítással hozza kapcsolatba és az Aethicus-ABC-t a kárpát-medencei avaroktól eredezteti és László Gyula kettős honfoglalás elméletével egyzteti, mely szerint 670 táján a Kárpát-medencében megjelenő késői avarokkal magyarul beszélő népesség is bejött. Vékony Gábor szerint az ABC írásjelei a sorozatos másolások miatt (a kéziratnak 44, az ABC-nek ettől jóval több másolata ismert) erősen stilizálódtak, torzultak, de a betűk neveinek nyelvi elemzése szerinte világossá teszi, hogy az ábécé eredeti lejegyzője ősmagyar és bolgár-török betűneveket hallott, ami arra vall, hogy az ABC olyan területről, a Kárpát-medencéből származik, ahol 700 körül bolgár-török és ősmagyar kétnyelvűség volt. Később igazolta, hogy az Aethicus ABC a 8. századi Kárpát-medencei rovásírás grafémáit tartalmazza. Van olyan vélemény (Szegedi László)[3], mely szerint az ABC mind a 22 (néhány kéziratban 23, sőt 29) betűje magyar számnevekkel kapcsolatos fogalmakat takar, amelyek közül a legegyértelműbbek a 3. cathu ’kettő’ és a 8. hethmu ’hét’ betűnevek, de a 18. (egy másik kéziratban a 9.) intalach betűelnevezés is pontosan megfeleltethető a vogul (legközelebbi nyelvrokonaink) ontollou 'kilenc' számnévvel, valamint a 13. nabaleth ’második tíz’ valószínűsíthető jelentése és a 19. thothimos betűnév szintén tökéletes módon egyezik a votják ťami̮sos ’nyolcad’ számnévvel (ahol a -mos a törtszámnév képzője). Ezenkívül az Aethicus-ABC egyes betűelnevezései megőrizték az ómagyar tővéghangzókat (1. alamou, 3. cathu, 4. delfou, 5. effothu, 6. fomethu, 7. garfou, 8. hethmu, 9. iofithu, 10. kaitu, 11. lethfu), akárcsak a tihanyi apátság alapító levele (1055): utu ’út’. Mivel a 3. cathu 'kettő' a harmadik, a 8. hethmu 'hét' a nyolcadik helyen található és az 1. alamou az 'elő, elem' szóval egyeztethető (Szegedi, 2021.) ez azt jelenti, hogy ebben a rendszerben már a nulla fogalma is ismert lehetett.[4] Egyéb betűelnevezésekben más képzők is feltételezhetők. (Szegedi 2021.) Az Aethicus-ABC betűneveinek -thy, -thu végződése (pl. 5. effothy, effothu) megfelelhet a sorszámnevek magyar -ik végződésének, miként a szelkup ťeťimďej, tetymžely ’negyedik’ esetében ezt a szerepet a -mďej, -mžely képző tölti be. Az is lehetséges, hogy a -thy, -thu végződés a szelkupból ismert kettes (kettős, duális) szám -qi̮ képzőjét rejti (måt ’ház’; måt-qi̮ ’két ház’) és így a 12. malathy (malathi): nyenyec matɁ ’hat’ értelme ’kétszer hat?’ is lehet. A 16. phithyrin (pithirin) és a 22. zothycin (zothichin) szavak -in végződésében is képző tételezhető fel, mivel az ugor nyelvek helyhatározói viszonyító eszközeiben morfológiai elhatárolódás van a névutó és a határozószó között: pl. osztj. itpǝnǝ ~ itn̥, kimpijn̥ ~ kamǝn, vog. jol(i)-pālt ~ jolǝn, numi-pālt ~ numǝn, magyar alatt ~ alant, alul, fölött ~ fent. Az udmurtban az -m a múlt idő képzésére használt igeképző. A zürjénben a ’fél’ fogalmát a ǯi̮n szó fejezi ki, mely egyaránt állhat a rá vonatkozó szó előtt és után. A betűjegyzék végén található 16. phithyrin (pithirin) és 22. zothycin (zothichin) szavakban (számnevekben?) ennek lehet megfelelője az -in végződés, itt azonban valószínűleg nem felező, hanem talán kétszerező képzőként szerepel. (Szegedi 2021.) Aethicus egy nagyon különleges latin nyelvet használ. Sok hibridszavat is alkot görög és latin szavakból. Az egyik ilyen az Istifinsem a Siti- helyett (Prinz 1993. 241.), amiben akár a magyarban is szokásos szóeleji mássalhangzó-torlódás feloldásának módszerét is láthatjuk (Szegedi 2021.), egy szóeleji i- (vagy e-, o-) felvételével (pl. scola - iskola/oskola, Stephanos - István/Estván). Másik példája a latin stilo szó alakjának (a lipcsei, oxfordi és St. Gallen-i kéziratban) felcserélése az istilo alakra a wolfenbütteli kéziratban, amelyet Prinz az anyanyelvi beszéd visszahatásának vél a szerző latin nyelvére.[5]

Aethicus betűelnevezéseinek lehetséges vázlatos etimológiája (Szegedi 2021-2022.):

1. alamou 'elő, túl-, nulla': osztják alǝ̑ŋ ’kezdet, vég; első’,[6] magyar elem ’elő-, túl’[7] 2. becah 'egy': vogul εk,[8] mordvin weigke ’egy’ [9]
3. cathu magy. ’kettő; második’: vog. kiṫ 'kettő'[10] 4. delfou 'három; harmadik': szelkup dong ’három’[11], ősosztj. *kↄlǝ̂m ’három’, *kↄlǝ̂mǝ̂t ’harmadik’ [12]
5. effothu 'négy; negyedik': tkp. ek + fomethu ’1 mínusz 5’: osztj. *ew ’nem’ + *fothu ~ *at(u) ~ *vit(u) ’öt? < nem öt’ vagy *ef ~ *ek ’egy?’ és *fothu stb. ’egy mínusz öt’ [Sz. L.]; kumik auff, kaukázusi avar onku ’négy’[13] 6. fomethu 'ötödik': osztj. wä̆tmǝt 'ötödik',[14] vog. εit,’öt’ [15]
7. garfou 'hat; hatodik': vog. k͕at, χōt ’hat’ [16] 8. hetmu 'hét; hetedik': vog. sǟt, sāD, szanszkrit saptá ’hét’ [17], bolgtör. chit(i) 'hét'
9. iofithu 'nyolc': vog. niollola ’nyolc’ [18] 10. kaithu 'kilenc': osztj. killien 'kilenc'[19]
11. lethfu 'tíz': vog. лȯ̀, lȯβ ’tíz’, lᴖβǝnt ’számol, olvas’ [20] 12. malathi ’el(ül)ső, egy köteg tíz; (egy) darab tíz’: cseremisz малды ’elülső’, mal ’elülső, elülső rész’,[21] oszét mūr, moræ ’morzsa, darab, darabka’, finn muru ’darab, morzsa, darabka’, lapp moarrâ ’összetörni’, magyar morzsa, osztj. mory ’széttörni’.[22]
13. nabaleth ’második tíz’: lapp nubbĕ ’második’, lo.kke ’tíz’,[23] tkp. ’második tíz’ 14. ozechi ’a 14. ujj (a bal láb mutató ujja)’: cser. ońǯ́ǝ̑č́ ’előlről’,[24] onžukt- ’mutatni, láttatni’ < onž ’látni’; [25] Kolozsvári glosszák 1550 k.–1577: asag uj ’mutató ujj’[26]
15. chorizech ’a 15. ujj (a bal láb hüvelykujja)’: votj. č𝒪ľi̊, čụľe̊, zürj. č̕aľ, č̕eľ, ’kisujj’, magy. hüők, hüjek, hüvelyk[ujj][27]; szelk. čonti̮ ’valaminek a közepe; középpont’[28], osztj. χutmetat ’mind a három'[29] 16. phitirin ’nagy (16.) ujj; a jobb láb hüvelykujja’: csuv. pïzị̈ḳ̣ ‹пысăк› ’nagy’, pïsị̈ḳ̣ː-ị ’a/egy nagy (valami)’[30];votj. bi̮rontem ’végtelen; kimeríthetetlen’;[31] török *bī̆r ’egy’ > *barmak ~ *biarŋak ’hüvelykujj, ujj’, tatár birgï ’közel’, ótörök berü ’mögött’; török *bė̄ɫk, *penku̯e, *bǟš, *bêš, *bēṣ̌, *bə̄š- < *bə̄l-, köztörök *bēš, csuvas pil(l)ěk ’öt’, perzsa panǯa ’öt’, urdu pančak ’ötök csoportja’[32]
17. salathy ’sat + leth = a 17. ujj, a jobb láb mutatóujja’: jakut sätińːị ‹сэтинньи› ’a hetedik hónap, November’[33] votj. śiźimeti ’hetedik’[34] 18. intalach 'kilenc; a 18. ujj; a jobb láb középső ujja': vog. ontollou ’kilenc’, tkp.: oldal a tízhez’,[35] osztj. *ont, ontǝ̂r ’valami belseje’;[36] tunguzi *ili-lan < *ili- ’állni < '*három; *középső ujj = kiálló ujj’[37]
19. thothimos ’az utolsó ujj; 19. ujj’: jakut toχsuńːụ ‹тохсунньу› ’a kilencedik hónap, január’; csuv. tị̈ɣ̣ị̈r ‹тӑхӑр›, volgai bolg. *toχụr ’kilenc’, csuv. tị̈ɣ̣ị̈r-mịš ’kilencedik’, ahol -mịš empatikus (együttérző) sorszámnévképző[38] 20. azathot ’nagy (láb)ujj; 19’: permi uʒ́, zürj. voʒ́, votj. aʒ́ ’vorderes (elülső)’ [tkp. ’az utolsó/kezdeti (láb)ujj’, Sz. L.][39] osztj. as, äs ’nagy folyó, Ob’, os, ŏs ’és, is, ismét’, os-, us- ’van’, ı̆sa ’egész(en), minden’, ı̆sat ’mind, egészen’, ŏš ’ész, értelem’, ı̆-śı̆tǝ, eššo ’még’, åšńi-săχ ’medvebőr’,[40] Halotti beszéd 1195 k.: yſa szavának feltételezett jelentése ’íme; bizony’[41] valójában ’nagy, sok, ismét, egészen, csupa’ lehetett [Sz. L.], votj. aź ’első rész’,[42] cser. užašlaš ’oszt, szétoszt’[43] és -thot ’ujj’: vog. ta͕jǝt, ta͕jt, tājǝt, tѳ̄t (tåit-), tѳt, osztj. tit, szelk. tönak, tyynang ’ruhaujj’; vog. tuľ, tuľä ’ujj’, osztj. lui̯, i̯ui̯, ᴧui̯, tui̯, uráli alapalak *suδˊз ’ujj’[44], osztj. tɯi̯, ᴧɯi̯, ᴧɯi̯, lɯi̯, i̯ᴖ̀i̯, vog. tùľa, zürj. ťśuń, votj. ťšińi̮, ťśińȋ, lapp čuvdde ’ujj’, zürj. ćaľ, čaľ, votj. č𝒪ľi̊, kaz. čụ̈ľe̊ ’kisujj’ < finnugor alapalak *č̕ȣvδ́ ȣ (ćȣvδ́ ȣ)[45]
21. yrchoni ’húsz; a 20. ujj’: jakut syːrbæ, dolgán hyːrbæ, tuvai tʃe:rbi, kipcsak yegirmi, kirgiz dʒɯjɯɾmɑ, baskir jĕgĕrmĕ, volgai tatár jeɡerme, barabai tatár jigirmä, kazah ʒəjəɾmɑ, krími tatár jigirmi, üzbég jɪgɪrmæ, ili török jiɡirmi, újujgur jigirmɛ, óujgur yegirmī, orhoni felirat jẹgirmi, jigirmi/ä, csuvas sʲirʲĕm, çирĕм, óbolgár *ǰiärim, prototörök *ʒ́ẹgirbi ’húsz’, török *ikōn ’húsz (tkp. kétszer tíz)’; török *jaŋɨř ’magányos, egyedüli’; török *jǖř ’száz’ ?< *jǖř-ōn ’a legnagyobb tizes’, mandzsu ǯiri, ǯirun ’nagyon nagy szám’[46]; szelk. jerki ’középső’[47] 22. zothichin ’a legnagyobb szám; az utolsó (lábujj); a jobb láb kisujja’: prototörök *ʒ́ẹgirbi, *θiγ’irmä ~ *θäγ’irmä, *ʒ́ẹgirmi, *jiγ’irbə,’húsz’, török *jüz-on (=*ʒ́ǖř-ōn), jakut sǖrbə, sór čegirbe, tuvai čērbi, lebedi jägärbä ’húsz’, török *ʒ́ẹgirbi < mongol *ǯiγür-(me-) ~ *[φ]arba(n) ’dupla tíz’, török jigit ’fiatalság, fiatal ember’ < *jig- ’új, friss, tkp. új = a következő tíz’, török *jüz-on (=*ʒ́ǖř-ōn), altáji *ǯ[i̯ō]ŕo ’*egy nagy szám, tkp. a legnagyobb szám’, mongol *ǯirin ’két (nő)’, *ǯöbe-ger ’egyik a kettőből’, *ǯaγ/wun ’100’, koreai čjuŋ ’mind (ami szám)’[48]; zürjén ǯi̮n ’fele vminek’, žuge̮dni̮ ’eltör, széttör’[49]
17. rehronta 'szélső?': lapp râw’dâ ’szél(e), vég(e valaminek)’, raggjai ’(egészen)-ig’, raggje ’határ’, riek’tâ ’helyesen; igazán’, ruok’tŏt ’vissza; haza’, ruttâ-lo.kko ’számadás’;[50] osztj. rō̭γettȧ ’egy darabot levág’[51] 20. req̀re ’szélső (ötös számcsoport)’: zürj. re̮t́ś ’darab, falat’, [52] lapp râw’dâ ’széle, vége valaminek’ [53]
17. ātismamilk [ant-, amt- ?] 'belső buzgalom; szomszédos valami(lyen) (szám?)’: osztj. *ont, ontǝ̂r ’valami belseje’,[54] vog. å̄ntėr, ȱntǝr ’belső rész (emberé), anyaméh’;[55] votj. arti̮ś ’szomszédos; melletti; mellette’, aǯ̍i̮n ’előtt; elöl’, -ma- ’-ít igeképző’ (pl. gord ’vörös’, gordmani̮ ’bevörösít’), ma ’mi; ami; vajon’; mi̮l ’kívánság, kedv’, mi̮lki̮d ’hangulat; akarat, kívánság, buzgalom; kedv’;[56] vog. āt́im ’nincs’, mil ’mély’ [57], votj. aǯ̍i̮n ’előtt; elöl’, mi̮lki̮d ’hangulat; akarat’ [58] 16. perseth ’hátsó vagy utolsó (szám?)’: votj. be̮rśǝ̄ ’után(a), mögött(e)’, ber ’későn, kései; hátsó rész’, berat ’azután, utána, később’;[59] kitaj *par, *para (p.ra/rao) ’tíz’; középmongol hüre, irod. mong. üre ’mag, utód, leszármazottak’, dahúr hure, xur, kitaj püres, (p.úr.s) ’leszármazók’, kitaj pür ’leszármazott, utód’ [magyar rügy Sz. L.] [60]
22. dronithi ’utolsó tíz?’: tunguzi *duwē ’vég’, középkoreai tūi (tūih-) ’mögött, hátul; észak’, török *düř ’egyenlő’, *[d]üŋ ’pár’, even dúdgun ’pár, kettő’, ójapán towo ’10; *dupla (kéz)’,[61], kitaj *tuʼur-, (tu.úr) ’elmúlni, meghal’, irod. mong. dügür- ’eltűnni, befejez, végʼ, dahúr duure-, du:r- ’tele lenniʼ, [62]; votj. daurti̮ni̮ ’megkísérel (valamit), igyekszik, törekszik’; dor ’mellék, környék, oldal, vidék’[63] 17. aronithi ’hatvanadik?’: jakut alta, tofalari altï, kirgiz ɑltɯ, baskir ɑltɯ̆, csagatáj altï, csuvas uldă, улттă, óbolgár és prototörök *altï ’hat’, sari-jugur urtamaq, kirgiz, kazah ortan, teleut orton qol ’közpéső ujj’; török *el(l)ig ’ötven; az ujj / tenyér szélessége’, *el(ig) ’kéz’, urjancsi äldik ’kesztyű’, ahol török *-lig, finnugor *luki ’tíz’, török *el és *elig ’kéz’, tunguzi *ŋāla ’kéz’, török ittik, dunai óbolgár exтeмъ ’ötödik’, *etə, koguryŏ *utu, protojapán *itu- ’öt’; török *alt-bïɫ-ōn ’(első + öt) × 10 avagy az első (tizes) 50 után’ > *alt-bïɫ ’hatvan’;[64] lapp ærranit ’letér, elválik (valamitől)’,[65] vog. o̰r ’oldal, tájék, irány, ok; mód’, ur ’valaminek a széle, szegélye, oldala; mód’[66]
7. throdn ’ötven?’: protomongol *taw-ïn, kalmük täw/n ’ötven’; török *dɨr-ŋa- ’megkarcolni’;[67] kitaj dege’er, (de.ge.er) ’ami fölötte van, korábbi, kései’; tum ’tízezer, számtalan’, irod. mong. tümen, dahúr tume, tum [magyar tömén(telen), Sz. L.], kitaj tumen ewur, (tum.en eu.úr) ’tízezer évʼ;[68] mordv. troks, turks ’át’,[69] votj. tros ’sok’[70] 25. thech ’néhány’: osztj. tǫχ ’néhány’, [71] vog. toχ ’úgy’; taľǝχ ’csúcs’; ti̮γ ’ide’,[72] osztj. tǫχ ’néhány’,[73] nyeny. ťaxāʔ ’mögé’[74] baraba tatár tabac ’tenyér, homorú kéz’, japán taba ’maroknyi, köteg’, irodalmi mong. taba ’elégséges’, ójapán töwo ’tíz’, nivchi t‘o ’tíz’[75]
17. ronchi ’hatvan?’: klasszikus japán-kínai készlet roku- ’6’ (jövevényszó), roku-zifu, yuwan (Amami-szigetek) ɾokudʑuː, nakijin (Okinawa) rokʼudʒuː, Ikema-sziget (Okinawa) rokuʒuː, Hateruma-sziget (Okimawa) rukuzu ’60’ (jövevényszvak),[76] vog. rōηχi ’kiált, üvölt’,[77] vog. raη, roηχǝ ’kívül’[78] 22. rati ’lenti száz?’: tunguzi *qon-Rajcəŋ-ken ’9’ = ’1 lent fekszik – társult’, vö. csukcs qonyá-čyŋken ’9’; ójapán -pwo ’ezer’: ausztronéz *Ribu, *γibu ’1000’: kavalai (Tajvan) γasibu, ketagalai/baszáj (tajvan) ḷatsibu ’100’ < *(t)sa-γibu < *ʔətsa-Ribu ’1 × 100’,[79] vog. rāγati ’elesik’, rāγpi ’beszakad’, rāti ’üt, ver, dobog’,[80] vog. rǝpt- ’kevesbedik, eltűnik, elpusztul; összetör, megsebesít’[81]
7. choirí ’középső?’: osztj. kȯittǝp, kǒ͖t•ǝw ’közepe valaminek’, ugor alapalak *kitɜppɜ, *kütɜppɜ ’közép’,[82] vog. χōt ’hat’, χōtpa ’valaki’; χotum ’valahogy’, χuli ’elválik’, χuľi ’elhagy’, χuľi̮γli ’felbukkan, keletkezik’, χuľti, χuľtiγli ’marad’; χuri ’alak, forma’, χurip ’hasonló’,[83] nyeny. xadŕiʔ ’kétségtelenül, csakugyan, bizony(osan), pesze; ámbár, mégis; mégha’,[84] zürj. kai̯ni̮, kani̮s ’felmegy, felmászik, mászik, emelkedik’[85] 15. apizeth ’elülső (szám, tíz)’: votj. odig ’egy’, odigeti, ni̮ri̮śeti ’első’,[86] vog. akw-tit ’ugyanitt’, ēli-pālt ’elöl’; ālpǝl ’korán’, alpi, älp ’test’, [87] késői középkoreai àhwóp, korai középkor. 鴉好 *axob ~ +agop ’kilenc’: újkoreai a ~ késői középkoreai za ’gyermek’ (兒 < +zʌhop' ’9’) + koreai kop- ’behajlítva’ = ’a gyermek (= a kisujj) behajlítva’, vagy korai középkor. *yər-hăn-əp *’egy híján tíz’, ahol *an(i) + *hwon/lo + *op[un] ’nem egyedül/egy a mind [tízből]’ ~ *an(i) + *hwon/lo + *āwo ’egyetlen elvétele nélkül’, vagy korai középkor. *xaw’, *xấw, *xawX (a középkínai 好 írásjegy olvasatai) *’kilenc’[88]
13. efe thi 'megfelezett (szám)': cser. eu̯ǝtḥi̯- ’ketté vág’, ewǝtľ- ’elvág’[89] 24. barac cẏn 'peremszám': zürj. pi̮rni̮ ’bemegy, belép’, votj. pi̊r- ’bemegy, bejut, betér’, cser. pǝ̑·rḙm, purḙ·m ’bemegy, belép, befér’;[90] csuv. sum, türk san, Kāšγ., türkm. sān, nogáj, modern ujg., szalár san ’szám’, Cod. Cumanicus san ’mennyiség’, oszm. tör. san ’hírnév, tisztelet’, karaim san ’szám; jelentés; tisztelet’, ócsuvas *sam vagy *sām[91]
25. tal min ’végső ([tő]szám)’: osztj. tĕj ’valami csúcsa, teteje’, tŏj ’valami vége, csúcsa’, tŏl ’onnan’, talpi̮lt ’onnan, ott’, tĕlpilt ’innen, itt’; tălta ’innen’ (Honti 1984. 235.; 236.)., cser. tò·lam, to·lam ’jön, érkezik’, finn tulla ’ua., lesz’, észt tulema ’jön’, szam. jur. tōś, jen. tuaro, to’ado, to’aro, tavgi tū’am:, kamasz šōlam, uráli alapalak *tule- ’jön’[92] 25. ithetꝯ [-us] 25. eth: 'az ötödik ujj': vog. ɛit, osztj. u̯et, zürj. vit ’öt’[93], osztj. it ’egy; az’, finn ensi (töve: ente-) ’első’[94], vog. -it (-int), a sorszámnév képzője: pl. atit ’ötödik’[95], vog. -it, < ?protouráli -mt sorszámnévképző: njil-it ’negyedik’[96]; vog. ta͕jǝt, ta͕jt, tājǝt, tѳ̄t (tåit-), tѳt, osztj. tit ’ruhaujj’, vog. tuľ, tuľä ’ujj’[97].
27. math 'másik (ujj, szám)': vog. mōt, kitit ’második’; mat ’valami’,[98] vog. māt, mā͕t ’második, másik’, ahol -t névmásképző, zürj. me̮d ’más(ik), második’, votj. mı̊d ’más, másik’, cser. mò·lə̑ ’egy másik’, ahol -lə̑ és a permi -d névmásképző,[99] nyeny. matɁ ’hat’.[100] 14. pomser 'végső-, végtelen-féle (szám)': vog. pε̮η, päηk ’fej’, zürj. pon, pom ’vég, kezdet, valaminek a hegye’, votj. puη, pum ’vég, határ, valaminek a hegye’, mordv. ṕe, ṕä ’valaminek a vége’, finn pää ’fej’, jurák ṕȧ̈ś ’elkezd’, tavgi feai, feae ’valaminek a vége, csúcsa, külseje’, finnugor és uráli alapalak *päηз ’fej’,[101] votj. pum ’vég(e)’, pumtem ’végtelen, szüntelen’,[102] vog. sir ’-féle’[103]
28. poth 'záró, végső, végtelen (szám)': vog. pεnt- ’becsuk’, osztj. pent̀ä ’beföd, bezár <ajtót>’, zürj. pe̮dni̮ ’becsuk, bezár’, votj. pod- ’bezár <ajtót>’, finnugor alapalak *pentз- ’fed’,[104] lapp bâttâ ’hátsó (rész), hátsó fele (valaminek), far’, bitˊta ’darab, részecske’; bodˊdá ’rövid (idő)’,[105] mordv. pevt́eme ’végtelen’; pot(ma)so ’fenekén’; bǝta, bta ’mintha, akár’; potmo ’belső, belseje valaminek’,[106] vog. pǟl ’valaminek a fele, oldal’, osztj. pēḷək ’valaminek a fele’, zürj. pe̮l ’oldal, két összetartozó dologból az egyik’, votj. pal ’oldal, táj, világtáj, időszak, napszak; valaminek a fele; két összetartozó dolog egyike’, cser. pel, βel ’oldal’, pè·lə ’valaminek a fele, egy párból az egyik’, mordv. ṕeľ ’oldal’, ṕeľe ’fél, valaminek a fele’, finn pielos, pielus, ’valaminek a széle’, lapp bælle ’oldal, valaminek a fele, egy párból az egyik’, jurák pēllè, jenyiszeji fele, tavgi fealea ’valaminek a fele, egy része’, szelk. pɛ͔le ’fél’, kamasz ṕՙi̯èл ’fél, oldal’, uráli alapalak *pälä ’fél’[107] 21. vioth 'ötödik, tökéletes, összes, végső (szám, ujj)' (va/vat+tol/ol/o+lith/ith): zürj. vit ’öt’, veti̮mi̮n ’ötven’, vite̮d ’ötödik’,[108] vog. εit, at, osztj. u̯et, finn viisi ’öt’,[109] votj. viťeti ’ötödik’,[110] lapp viđâd ’ötödik’[111] mordv. vet́e ’öt’, vejke, ve ’1’, vejkse ’kilenc’; vet́eće ’ötödik’, vaśeńće ’első’, vejkseće ’kilencedik’[112] zürj. vaťś ’tökéletes(en), teljesen’, votj. voć ’egész, mind, összes’, mordv. v́eše ’egész, minden, összes’, tavgi bánsa ’összes’, kamasz bɯ’šša ’ép, egész’, uráli alapalak *βeńćɤ̈ vagy *βećɤ̈ ’össze’,[113] votj. vi: joz-vi ’a test végtagjai (összességükben)’, jurák βì̮ǩ́ka ’erő’, finnugor (uráli?) alapalak *βäke ’vele’;[114] vog. tuľ, tuľä, osztj. lui̯, i̯ui̯, ᴧui̯, tui̯; lit, li̮t ’ujj’,[115] vog. lᴖβǝnt ’számol, olvas’, zürj. li̮d ’szám, számolás’, votj. lı̊d ’szám, összeg’.[116]
21. vatolith 'harminc(adik) ujj, szám, tíz' (va/vat+tol/ol/o+lith/ith): vog. wāt ’harminc’,[117] lapp vit’tâ ’öt’, vidâs ’ötös’,[118] zürj. veti̮mi̮n ’ötven’, ve̮tni̮ ’elér, utolér’,[119] lapp vit’tâ ’öt’, viđâd ’ötödik’,[120] vog. εit, at, osztj. u̯et, zürj. vit, votj. viť, cser. βǝts, mordv. v́eṫe finn viisi ’öt’;[121] vog. tuľ, tuľä, osztj. lui̯, i̯ui̯, ᴧui̯, tui̯; lit, li̮t ’ujj’,[122] vog. лȯ̀, lȯβ ’tíz’, lᴖβǝnt ’számol, olvas’, zürj. li̮d ’szám, számolás’, votj. lı̊d ’szám, összeg’.[123] 24. coturus [coc- ?] ’két tíz (csomó)?’ (co(t/c)+cur+us): votj. ki̮k ’kettő’, kǝ̑kteťi ’második’, kǝ̑knazǝ̑ ’ők ketten’,[124] vog. k͔ȯs, osztj. kòs, zürj. ki̮ź, votj. ki̊ź ’húsz’, finnugor alapalak *koje ~ *koj(e)ćɤ̈ ’ember, férfi’ (mivel az emberi kéz és lább ujjainak száma 20) < uráli *ći ~ *će mutató névmás, mordv. komś ’húsz’,[125] zürj. ke̮kjà•mi̮s ’nyolc’, ahol mis a permi számnevek utótagja, őspermi ’tíz’, korai ősmagyar *χarmз-mзsз ’három tíz’,[126] mordv. kadoviks ’maradék, hulladék’,[127] zürj. ge̮re̮d ’csomó’, mordv. ḱeŕks ’nyaláb, köteg, felfűzött valami’.[128]
21. pidx ’záró, kisebb (szám)’ (pid+x): osztj. pö̆ṇǝk ’valami előtti rész’, paꬻ ’hüvelykujj’, pŏꬻêl ’oldal’, pi̮r ’valami hátsó része; hátsó, mögötti, következő’,[129] zürj. pe̮dni̮ ’becsuk, bezár’,[130] votj. pi̮d ’láb’, pi̮des (pi̮ds-) ’alja, feneke valaminek’,[131] nyeny. ṕīkće ’hüvelykujj’; szelk. på̄ri̮ ’felső rész, csúcs, orom’.[132] 21. athot ’öt ujj, szám’ (a(t) + thot): vog. at ’öt’, atal ’ötösével’, atpan ’ötven’; χōt ’hat’, χōtpan ’hatvan’[133]
24. loʒoer ’tíz-szélső; szélső tíz, szám’ (lo+ʒo+er): vog. лȯ̀ ’tíz’, lᴖβənt ’számol, olvas’, [134] vog. sēl ’oldala, széle valaminek’, ugor alapalak *śelз ’szél’[135] 16. ronset ’külső rész, határ, száz’ (ron+set): vog. raη, rᴖηχə ’kívül’, ugor alapalak *raηз ’rá’,[136] vog. sāt ’hét; száz’[137]
18. vouthi – ’összes, csökkenő, forduló (szám)’ (vou+thi): osztj. wul, wun ’nagy’, wan, u̯an ’rövid, közeli’; wet ’öt’, wătta ’át, keresztül’,[138] vog. vuoľ ’folyó fordulója’,[139] 15. Ohesir - ’az egyik, egy kevés, óriás (?) (szám)' (oh(e)+sir): votj. aǯ̍ ’első rész(e), eleje’; odig ’egy’, og ’egy; mintegy, körülbelül’, ok ’egy; körülbelül, mintegy’, ogez ’(az) egyik’,[140] lapp væha ’(egy) kevés, (egy) kicsi; egy kicsit, egy keveset, kissé’,[141] és sir: lásd pomser
25. ȯ̇l (vagy ȯ̇l merlath) - ’alsó, él (szám?)’ (ol): vog. i̯aлɛ•χ ’alsó’, osztj. i̮l ’alsó’, votj. ul ’valaminek az alja, alul eső része’[142] 25. merlath (vagy ȯ̇l merlath) - ’töredék vagy határtalan tíz’ [mer + lath]: vog. mȯr- ’törik’, mȯrl- ’tör’, finn muru ’darabka, töredék’, jurák marδā ’áttör, eltör’, szelk. morru ’darab, falat’, uráli alapalak *mura( - ) vagy *murз( - ) ’mar’[143]
27. gch (vagy gch peth) - ’középső vagy végső (szám?)’ [g + (i)ch]: vog. kȯťťəl ’közép’, osztj. kǒ͖t ’köz’, cser. kə•δäl ’a test közepe, test, (két végpont közti) közép’, finnugor alapalak *kitз vagy *kütз ’köz’[144] 21. xertȗ - ’emelkedő vagy forduló (szám?)’ [xer + tu(m?)]: vog. χāηχi ’fölmegy, emelkedik’, χar ’felszín, felület’; χūr, k͔ur ’valaminek a széle’, χuri ’alak, forma’, χūrum, k͔ō̭əm ’három’[145]
26. joh (vagy joh math) - ’belső (szám?)’ [jo + (o)h]: magy. jonh ’szív, lélek; epe; ágyék; has, gyomor, belső rész; máj = belső rész + has’ < *johon: *jo,: vog. i̯ün, i̯un ’otthon’, jun ’benn a házban, otthon’, ju ’be, haza’, osztj. i̯o̬χpa, i̯ŏ̬γĭ ’haza, vissza’, a johon *hon utótagja: osztj. kŏ̭n, zürj. ki̮ne̮m: ’has’[146] 17. rozeth - ’darab vagy rész, ingadozó (szám?)’ [ro(ze) + (se)th]: vog. -riś, -rėś, -räś kicsinyítő képző, zürj. re̮t́ś ’darab, falat’, cser. rezi̮k ’rész’, finnugor alapalak *räćз ’darab, rész’[147]

Amennyiben beigazolódna az Aethicus-ABC betűelnevezéseinek magyar etimológiája, ezt azt is jelenti, hogy ezen ABC a legrégibb magyar nyelvemlékünk és alátámasztást nyerne László Gyula kettős honfoglalás elméletések azon feltételezése, hogy a honfoglaló magyarok 895-ben magyarul beszélő népességet találtak a Kárpát-medencében.

Aethicus Isterről szinte semmit sem tudunk. A kozmográfiája szerint "szkíta" nemesi családból származott. Mivel a török népeket (Turchos) részletes módon írja le, (Prinz 1993. 119. 188. jegyz.) és külön is megemlíti azt, hogy nagyon büszkék a függetlenségükre a Római Birodalommal szemben, ez ara utal, hogy Aethicus avar származású volt. (Prinz 1993. 17–18.)[148] A kozmológiai rendszere szerint a teremtéskor a szellemi létezők, vagyis az angyalok és az ördög lényege is eredetileg egy masszában foglaltatott benne. E massza már magába foglalta a Földet, lakóit és a fölötte elhelyezkedő levegőréteget, ám leginkább egy puha, szurokszerű anyagból állott, amiből majd a tenger és annak élőlényei fejlődtek ki, az ég és az égitestek pedig mintegy átlátszó masszaként azon részek felett helyezkedett el, amelyből utóbb a szárazföld és a tenger kialakult, s már valamiféle hártya akkor is gondoskodott arról, hogy hat felső ég lakói az alsó világ lakói előtt láthatatlanok maradjanak. A Föld lapos, egy szakadékszerű mélység felett terül el, és az óceán öleli körül; az univerzumot felülről a hét égbolt határolja, amelyek közül a legalsón találhatók a csillagok, a Nap és a Hold, az e felett elhelyezkedő hat eget pedig az angyalok és a szentek lakják. A Föld széle Aethicus szerint nagy valószínűséggel összeér a buraként ráboruló éggel, s e kapcsolódási pontról erednek a szelek.[149] A hat- illetve hétosztatú világ képe pedig ismert a török népek mitológiájában, illetve azon finnugor népeknél is, melyek hosszabb ideig éltek török népek szomszédságában. Ebből pedig azt a következtetést is levonhatjuk, hogy Aethicus a saját etnikai hovatartozása alapján alakította ki a kozmológiai rendszerét. Az obi-ugoroknál a világ felső (Ég), középső (Föld) és alsó világra (Alvilág) oszlik. Az Ég hétrétegű, melynek legfelső emeletén él maga Numi Torəm főisten, a hat másik emeleten pedig a segítői. Az Alvilág is hét rétegből áll, ahol minden emeleten egy-egy Talmas, vagyis segítő él, a legalsón, a hetediken pedig maga az Alvilág ura lakik.[150] Aethicus nagy jelentőséget tulajdonít a nyers szuroknak, amelyet részben az arab humar ’földi szurok’ kifejezéssel nevez meg.[151] A humarrica kifejezést földrajzi névként is használja.[152] A szurok fogalma pedig a magyar őstörténet szempontjából is jelentőséggel bír. A szovár szavat a régi magyar nyelvben a földi szurkot tartalmazó talaj megnevezésére használták. A Szovár ’földi szurok’ jelentésű helyneveket Benkő Loránd is a „földi szurok, aszfalt” jelentéskörhöz kapcsolta. Szerinte ebből alakulhatott ki a szavárd– savartoi asphaloi görög-magyar képzettársítás.[153]

  • Aethicus Ister betűinek összehasonlító táblázata, Löwe 1976. 12-13.
    Aethicus Ister betűinek összehasonlító táblázata, Löwe 1976. 12-13.
  • Aethicus betűi Melchior Godlastnál, 1606
    Aethicus betűi Melchior Godlastnál, 1606
  • Aethicus betűi Melchior Godlastnál, 1730
    Aethicus betűi Melchior Godlastnál, 1730
  • Az Aethicus-ABC a lipcsei kézirat alapján, 783 k.; a legrégebbi Aethicus-kéziratból. (Leipzig, Universitäts-, korábban Stadtbibliothek, Repos. I. 4° 72; Wuttke 1853. 85.[154]; Vékony 1985. 1142.; Prinz 1993. 56.)
    Az Aethicus-ABC a lipcsei kézirat alapján, 783 k.; a legrégebbi Aethicus-kéziratból. (Leipzig, Universitäts-, korábban Stadtbibliothek, Repos. I. 4° 72; Wuttke 1853. 85.[154]; Vékony 1985. 1142.; Prinz 1993. 56.)
  • Az Aethicus-ABC a lipcsei kézirat eredeti kézirata alapján, 783 k.; Leipzig, Universitäts-, korábban Stadtbibliothek, Repos. I. 4° 72, fol 107r
    Az Aethicus-ABC a lipcsei kézirat eredeti kézirata alapján, 783 k.; Leipzig, Universitäts-, korábban Stadtbibliothek, Repos. I. 4° 72, fol 107r
  • Az Aethicus-ABC az oxfordi kézirat alapján, a 8. század vége; a második legrégibb Aethicus-kéziratból. (Oxford, Bibliotheca Bodleiana Junius 25, fol. 59v; Prinz 1993. 56–57., 78., 244.)
    Az Aethicus-ABC az oxfordi kézirat alapján, a 8. század vége; a második legrégibb Aethicus-kéziratból. (Oxford, Bibliotheca Bodleiana Junius 25, fol. 59v; Prinz 1993. 56–57., 78., 244.)
  • Az Aethicus-ABC az erdeti oxfordi kézirat alapján, Oxford, Bibliotheca Bodleiana Junius 25, fol. 59v
    Az Aethicus-ABC az erdeti oxfordi kézirat alapján, Oxford, Bibliotheca Bodleiana Junius 25, fol. 59v
  • Aethicus Kozmográfiájának kezdőlapja, Oxford, Bibliotheca Bodleiana Junius 25, fol. 2r
    Aethicus Kozmográfiájának kezdőlapja, Oxford, Bibliotheca Bodleiana Junius 25, fol. 2r
  • Az Aethicus-ABC a londoni kézirat alapján, a 12. sz. eleje, British Library, Cotton MS, fol 90 r
    Az Aethicus-ABC a londoni kézirat alapján, a 12. sz. eleje, British Library, Cotton MS, fol 90 r
  • Az Aethicus-ABC kinagyítva és javítva, British Library, Cotton MS, fol 90 r
    Az Aethicus-ABC kinagyítva és javítva, British Library, Cotton MS, fol 90 r
  • Aethicus betűi, Fleury, a 8. sz. vége, a 9. sz. eleje, Bern, Burgerbibliothek Cod. 207. fol. 1av
    Aethicus betűi, Fleury, a 8. sz. vége, a 9. sz. eleje, Bern, Burgerbibliothek Cod. 207. fol. 1av
  • Aethicus betűi kinagyítva, Bern, Burgerbibliothek Cod. 207. fol. 1av
    Aethicus betűi kinagyítva, Bern, Burgerbibliothek Cod. 207. fol. 1av
  • Aethicus betűi, 800 k., St. Gallen. Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 876, fol. 278–279. és fol. 280–281.
    Aethicus betűi, 800 k., St. Gallen. Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 876, fol. 278–279. és fol. 280–281.
  • Aethicus betűi kinagyítva, 800 k., St. Gallen. Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 876, fol. 278–279. és fol. 280–281.
    Aethicus betűi kinagyítva, 800 k., St. Gallen. Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 876, fol. 278–279. és fol. 280–281.
  • Aethicus betűi, 1110 k., Oxford, St John's College, MS 17, fol. 5v
    Aethicus betűi, 1110 k., Oxford, St John's College, MS 17, fol. 5v
  • Aethicus betűi, kinagyítva, 1110 k., Oxford, St John's College, MS 17, fol. 5v
    Aethicus betűi, kinagyítva, 1110 k., Oxford, St John's College, MS 17, fol. 5v
  • Az Aethicus-ABC egyes betűi a Valenciennes-i kéziratban, 806-ból, fol. 28r és fol. 181v
    Az Aethicus-ABC egyes betűi a Valenciennes-i kéziratban, 806-ból, fol. 28r és fol. 181v
  • Az Aethicus-ABC egyes betűi kinagyítva a Valenciennes-i kéziratban, 806-ból, fol. 28r és fol. 181v
    Az Aethicus-ABC egyes betűi kinagyítva a Valenciennes-i kéziratban, 806-ból, fol. 28r és fol. 181v
  • Aethicus egyes betűi, a 9. sz. 2. fele, Bern, Burgerbibliothek Cod. 85, fol. 117r
    Aethicus egyes betűi, a 9. sz. 2. fele, Bern, Burgerbibliothek Cod. 85, fol. 117r
  • Aethicus betűi kinagyítva, Bern, Burgerbibliothek Cod. 85, fol. 117r
    Aethicus betűi kinagyítva, Bern, Burgerbibliothek Cod. 85, fol. 117r
  • Aethicus betűi, 885-899 k., Oxford, St. John’s College, MS 194, fol. 65r
    Aethicus betűi, 885-899 k., Oxford, St. John’s College, MS 194, fol. 65r
  • Aethicus betűi, 885-899 k., Oxford, St. John’s College, MS 194, fol. 65r
    Aethicus betűi, 885-899 k., Oxford, St. John’s College, MS 194, fol. 65r
  • Aethicus betűinek megfejtése, 885-899 k., Oxford, St. John’s College, MS 194, fol. 65r
    Aethicus betűinek megfejtése, 885-899 k., Oxford, St. John’s College, MS 194, fol. 65r
  • Aethicus betűi, 1340, München, Bayerisches Staatsbibliothek, MS Clm., 276, fol. 96v
    Aethicus betűi, 1340, München, Bayerisches Staatsbibliothek, MS Clm., 276, fol. 96v
  • Aethicus betűi kinagyítva, München, Bayerisches Staatsbibliothek, MS Clm., 276, fol. 96v
    Aethicus betűi kinagyítva, München, Bayerisches Staatsbibliothek, MS Clm., 276, fol. 96v
  • A "görögbetűs" Stephanus név aethicusi A és M betűkkel kiegészítve, 801-1000 k., BnF Párizs, Latin 974, fol. 25v
    A "görögbetűs" Stephanus név aethicusi A és M betűkkel kiegészítve, 801-1000 k., BnF Párizs, Latin 974, fol. 25v
  • Aethicus betűi, 1076–1125 k., Biblioteca Apostolica Vaticana, Reg. lat. 294, fol. 1v
    Aethicus betűi, 1076–1125 k., Biblioteca Apostolica Vaticana, Reg. lat. 294, fol. 1v
  • Aethicus betűi, 1076–1125 k., Biblioteca Apostolica Vaticana, Reg. lat. 294, fol. 1v
    Aethicus betűi, 1076–1125 k., Biblioteca Apostolica Vaticana, Reg. lat. 294, fol. 1v
  • Aethicus betűi kinagyítva, Biblioteca Apostolica Vaticana, Reg. lat. 294, fol. 1v
    Aethicus betűi kinagyítva, Biblioteca Apostolica Vaticana, Reg. lat. 294, fol. 1v
  • Az Aethicus-ABC betűinek megnevezései Németországban/Franciaországban
    Az Aethicus-ABC betűinek megnevezései Németországban/Franciaországban
  • Aethicus betűi egy brüsszeli kéziratból, KBR 10420-25 15. század
    Aethicus betűi egy brüsszeli kéziratból, KBR 10420-25 15. század
  • Betűk aethicusi nevekkel, Mandeville utazásaiban, 15. sz., KBR 10420-25, fol. 49r
    Betűk aethicusi nevekkel, Mandeville utazásaiban, 15. sz., KBR 10420-25, fol. 49r
  • Aethicus betűi, 10. sz., Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg. Manuscrits latins. Ms. 326
    Aethicus betűi, 10. sz., Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg. Manuscrits latins. Ms. 326
  • Aethicus betűi kinagyítva, Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg, Ms. 326
    Aethicus betűi kinagyítva, Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg, Ms. 326
  • Aethicus betűi és "markomann" rúnabetűk, a 12. sz. vége, Universitätsbibliothek Heidelberg, Cod. Sal. IX. 39, fol. 133v (tartalmazza az AEIOU rövidítést is)
    Aethicus betűi és "markomann" rúnabetűk, a 12. sz. vége, Universitätsbibliothek Heidelberg, Cod. Sal. IX. 39, fol. 133v (tartalmazza az AEIOU rövidítést is)
  • Aethicus betűi kinagyítva, Universitätsbibliothek Heidelberg, Cod. Sal. IX. 39, fol. 133v
    Aethicus betűi kinagyítva, Universitätsbibliothek Heidelberg, Cod. Sal. IX. 39, fol. 133v
  • "Káldeai" és "egyiptomi" (fol. 8r, valójában aethicusi), valamint "norvég" rúnabetűk (fol. 11v), a 8. sz. 2. fele - 16. sz. A "káldeai" (és "egyiptomi") betűk és elnevezéseik (fol. 8r) az Aethicus-ABC betűire emlékeztetnek. British Library, Cotton MS Domitian A IX, fol. 8r és fol 11v
    "Káldeai" és "egyiptomi" (fol. 8r, valójában aethicusi), valamint "norvég" rúnabetűk (fol. 11v), a 8. sz. 2. fele - 16. sz. A "káldeai" (és "egyiptomi") betűk és elnevezéseik (fol. 8r) az Aethicus-ABC betűire emlékeztetnek. British Library, Cotton MS Domitian A IX, fol. 8r és fol 11v
  • A "káldeai" és "egyiptomi" betűk kinagyítva, British Library, Cotton MS Domitian A IX, fol. 8r
    A "káldeai" és "egyiptomi" betűk kinagyítva, British Library, Cotton MS Domitian A IX, fol. 8r
  • "Héber", "szír", "arab", "egyiptomi", "gót", "káldeai" és "alán" ABC, a 11. század első negyede, München, BSB, Clm. 14436, fol. 1r.
    "Héber", "szír", "arab", "egyiptomi", "gót", "káldeai" és "alán" ABC, a 11. század első negyede, München, BSB, Clm. 14436, fol. 1r.
  • Aethicus-ABC, 11. század, Montpellier, Bibliothèque Interuniversitaire, H 374, fol. 54r
    Aethicus-ABC, 11. század, Montpellier, Bibliothèque Interuniversitaire, H 374, fol. 54r
  • Aethicus-ABC kinagyítva, 11. század, Montpellier, Bibliothèque Interuniversitaire, H 374, fol. 54r
    Aethicus-ABC kinagyítva, 11. század, Montpellier, Bibliothèque Interuniversitaire, H 374, fol. 54r
  • Aethicus betűi, 1052 k., BnF, Latin 4871, fol. 142r
    Aethicus betűi, 1052 k., BnF, Latin 4871, fol. 142r
  • Aethicus betűi kinagyítva, 1052 k., BnF, Latin 4871, fol. 142r
    Aethicus betűi kinagyítva, 1052 k., BnF, Latin 4871, fol. 142r
  • Aethicus betűi, a 12. sz. 1. fele, British Library, Harley 3859, fol. 285v
    Aethicus betűi, a 12. sz. 1. fele, British Library, Harley 3859, fol. 285v
  • Aethicus betűi kinagyítva, British Library, Harley 3859, fol. 285v
    Aethicus betűi kinagyítva, British Library, Harley 3859, fol. 285v
  • Aethicus-ABC, 1154 k., British Library, Stowe, fol. 4r.
    Aethicus-ABC, 1154 k., British Library, Stowe, fol. 4r.
  • Aethicus-ABC kinagyítva, 1154 k., British Library, Stowe, fol. 4r.
    Aethicus-ABC kinagyítva, 1154 k., British Library, Stowe, fol. 4r.
  • Aethicus ABC, 780-860 k., BnF, Ms. lat. 528, fol. 85v-86r.
    Aethicus ABC, 780-860 k., BnF, Ms. lat. 528, fol. 85v-86r.
  • Aethicus ABC kinagyítva, 780-860 k., BnF, Ms. lat. 528, fol. 85v-86r.
    Aethicus ABC kinagyítva, 780-860 k., BnF, Ms. lat. 528, fol. 85v-86r.
  • Mandeville "szaracén" betűi, valójában Aethicus ABC, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 43v-44r
    Mandeville "szaracén" betűi, valójában Aethicus ABC, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 43v-44r
  • Mandeville "szaracén" betűi kinagyítva, valójában Aethicus ABC, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 43v-44r
    Mandeville "szaracén" betűi kinagyítva, valójában Aethicus ABC, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 43v-44r
  • Mandeville "káldeai" (valójában aethicusi) betűi, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 96v.
    Mandeville "káldeai" (valójában aethicusi) betűi, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 96v.
  • Mandeville "káldeai" (valójában aethicusi) betűi kinagyítva, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 96v.
    Mandeville "káldeai" (valójában aethicusi) betűi kinagyítva, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 96v.
  • Mandeville "perzsa" (részben aethicusi) betűi, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 46v-47r.
    Mandeville "perzsa" (részben aethicusi) betűi, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 46v-47r.
  • Mandeville "perzsa" (részben aethicusi) betűi kinagyítva, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 46v-47r.
    Mandeville "perzsa" (részben aethicusi) betűi kinagyítva, 1371, BnF NAF 4515-4516, fol. 46v-47r.
  • "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiban, egy brüsszeli kéziratból, 1225-1291 k. KBR, ms. 720-22
    "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiban, egy brüsszeli kéziratból, 1225-1291 k. KBR, ms. 720-22
  • "Szaracén" Mandeville utazásaiban, betűk kinagyítva egy brüsszeli kéziratból, 1225-1291 k. KBR, ms. 720-22
    "Szaracén" Mandeville utazásaiban, betűk kinagyítva egy brüsszeli kéziratból, 1225-1291 k. KBR, ms. 720-22
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) betűk Mandeville utazásaiban, egy brüsszeli kéziratból, 1372 k. KBR, ms. 10437-40, fol 92v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) betűk Mandeville utazásaiban, egy brüsszeli kéziratból, 1372 k. KBR, ms. 10437-40, fol 92v
  • "Szaracén" betűk kinagyítva Mandeville utazásaiban, egy brüsszeli kéziratból, 1372 k. KBR, ms. 10437-40, fol 92v
    "Szaracén" betűk kinagyítva Mandeville utazásaiban, egy brüsszeli kéziratból, 1372 k. KBR, ms. 10437-40, fol 92v
  • "Egyiptomi" és "szaracén" (valójban aethicusi) ABC, 1750 körül; Universitätsbibliothek Leipzig, Cod.mag.65, fol. 3r
    "Egyiptomi" és "szaracén" (valójban aethicusi) ABC, 1750 körül; Universitätsbibliothek Leipzig, Cod.mag.65, fol. 3r
  • A lipcsei kézirat (Cod.mag.65) néhány ABC-je: 1. sor: ún. "Esra előtti héber", "szír" (némiképp aethicusi), "káldeai", 2. sor: "egyiptomi", "szaracén" (valójban aethicusi), "indiai", 3. sor: "illír szláv" (nem glagolita, nem cirilli, valójában aethicusi), [régi?] "szír", "dalmáciai" (glagolita), 4. sor: "jakobita" (némiképp aethicusi), "régi egyiptomi", [régi?] "szír", 5. sor: "török és tatár" ("mongol"), "régi szír", "szkíta".
    A lipcsei kézirat (Cod.mag.65) néhány ABC-je: 1. sor: ún. "Esra előtti héber", "szír" (némiképp aethicusi), "káldeai",
    2. sor: "egyiptomi", "szaracén" (valójban aethicusi), "indiai",
    3. sor: "illír szláv" (nem glagolita, nem cirilli, valójában aethicusi), [régi?] "szír", "dalmáciai" (glagolita),
    4. sor: "jakobita" (némiképp aethicusi), "régi egyiptomi", [régi?] "szír",
    5. sor: "török és tatár" ("mongol"), "régi szír", "szkíta".
  • Két "szláv" (részben talán aethicusi) ABC egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 12 (fol. 11v-12r)
    Két "szláv" (részben talán aethicusi) ABC egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 12 (fol. 11v-12r)
  • "Káldeai" szótagok egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 13 (fol. 12v-13r)
    "Káldeai" szótagok egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 13 (fol. 12v-13r)
  • "Káldeai" szótagok egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 14 (fol. 13v-14r)
    "Káldeai" szótagok egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 14 (fol. 13v-14r)
  • "Káldeai" szótagok egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 15 (fol. 14v-15r)
    "Káldeai" szótagok egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 15 (fol. 14v-15r)
  • "Arab" és "szaracén" ABC egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 18 (fol. 17v-18r)
    "Arab" és "szaracén" ABC egy francia kéziratból (Alphabeta, 1480 k.). Moszkva, ОР РГБ. Ф. 68, № 449., Л. 18 (fol. 17v-18r)
  • Máshonnan ismeretlen ABC-k, melyek valószínűleg Aethicus Ister ABC-jére mennek vissza: ún. "indiai", "szír", "szaracén" (aethicusi), "illír szláv", "egyiptomi" és "káldeai". Urban Wyss (†1561): Libellus valde doctus... Zürich, 1549.
    Máshonnan ismeretlen ABC-k, melyek valószínűleg Aethicus Ister ABC-jére mennek vissza: ún. "indiai", "szír", "szaracén" (aethicusi), "illír szláv", "egyiptomi" és "káldeai". Urban Wyss (†1561): Libellus valde doctus... Zürich, 1549.
  • Ún. "káldeai" szótagok és számok (némiképp aethicusi), "káldeai", "egyiptomi", "indiai", "szír", "szaracén" (valójában aethicusi) ABC-k. Libro di M. Giovambattista Palatino... Róma, 1550.
    Ún. "káldeai" szótagok és számok (némiképp aethicusi), "káldeai", "egyiptomi", "indiai", "szír", "szaracén" (valójában aethicusi) ABC-k. Libro di M. Giovambattista Palatino... Róma, 1550.
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC, de Bry: Alphabeta et characteres... Frankfurt, 1596.
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC, de Bry: Alphabeta et characteres... Frankfurt, 1596.
  • Szamaritánus és glagolita ABC, de Bry: Alphabeta et characteres... Frankfurt, 1596.
    Szamaritánus és glagolita ABC, de Bry: Alphabeta et characteres... Frankfurt, 1596.
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) AB-k. Claude Duret: Thresor de l’Histoire des Langves... Cologny, 1613.
    "Szaracén" (valójában aethicusi) AB-k. Claude Duret: Thresor de l’Histoire des Langves... Cologny, 1613.
  • "Estranghelo" (= a szír írás kurzív formája) és "szír", "ibériai" (= grúz), kopt, glagolita, "hun-szkíta" (magyar rovásírás) és rúna-ABC. Geßner, Buchdruckerkunſt. Lipcse, I. 1740. 39-61.
    "Estranghelo" (= a szír írás kurzív formája) és "szír", "ibériai" (= grúz), kopt, glagolita, "hun-szkíta" (magyar rovásírás) és rúna-ABC. Geßner, Buchdruckerkunſt. Lipcse, I. 1740. 39-61.
  • "Káldeai", "szír" (részben aethicusi), "etióp" és négy "egyiptomi" ABC. Geßner: Buchdruckerkunſt. Lipcse, II. 1740. 158.
    "Káldeai", "szír" (részben aethicusi), "etióp" és négy "egyiptomi" ABC. Geßner: Buchdruckerkunſt. Lipcse, II. 1740. 158.
  • Két "jacobita", "aeoli", két "indiai" és "hieroglif" ABC. Geßner, Buchdruckerkunſt. Lipcse, II. 1740. 160.
    Két "jacobita", "aeoli", két "indiai" és "hieroglif" ABC. Geßner, Buchdruckerkunſt. Lipcse, II. 1740. 160.
  • "Gregoriánus", "régi gall", "gót", latin, meroving, zsoltári, "szász", "longobárd" és "frank" ABC. Geßner, Buchdruckerkunſt. Lipcse, II. 1740. 162.
    "Gregoriánus", "régi gall", "gót", latin, meroving, zsoltári, "szász", "longobárd" és "frank" ABC. Geßner, Buchdruckerkunſt. Lipcse, II. 1740. 162.
  • Egyiptomi kopt (51.), föníciai és etióp (55.), hun (61.), 2. sor: káldeai, szír és szaracén (74.), szláv, egyiptomi, gót és etruszk (75.); rúnaírás (105.), Gessner, A.b.c. Buch, Leipzig 1743
    Egyiptomi kopt (51.), föníciai és etióp (55.), hun (61.), 2. sor: káldeai, szír és szaracén (74.), szláv, egyiptomi, gót és etruszk (75.); rúnaírás (105.), Gessner, A.b.c. Buch, Leipzig 1743
  • "Régi káldeai", "szír" (aethicusi) és "szaracén" (aethicusi) ABC. Johann Friedrich Fritz: ...A.b.c. Buch... Lipcse, 1743. 74.
    "Régi káldeai", "szír" (aethicusi) és "szaracén" (aethicusi) ABC. Johann Friedrich Fritz: ...A.b.c. Buch... Lipcse, 1743. 74.
  • "Régi káldeai" és "szaracén" (aethicusi) ABC. Fritz: Orientaliſch- und Occidentaliſcher Sprachmeiſter... Lipcse, 1748. 161.
    "Régi káldeai" és "szaracén" (aethicusi) ABC. Fritz: Orientaliſch- und Occidentaliſcher Sprachmeiſter... Lipcse, 1748. 161.
  • Különféle ABC-k. Pierre Simon Fournier: Manuel typographique... Párizs, II. 1766.
    Különféle ABC-k. Pierre Simon Fournier: Manuel typographique... Párizs, II. 1766.
  • "Bolgár" (glagolita) ABC, Fournier, Párizs, II. 1766. 227.
    "Bolgár" (glagolita) ABC, Fournier, Párizs, II. 1766. 227.
  • Különféle ABC-k. Edmund Fry: Pantographia... London, 1799.
    Különféle ABC-k. Edmund Fry: Pantographia... London, 1799.
  • Fry "szaracén" ABC-i
    Fry "szaracén" ABC-i
  • A glagolita, rúna- és görög írás összahasonlító táblázata. Grubissichio, Velence, 1766. 43.
    A glagolita, rúna- és görög írás összahasonlító táblázata. Grubissichio, Velence, 1766. 43.
  • Tatár ABC. Megiser, 1611.
    Tatár ABC. Megiser, 1611.
  • Kiss Bálint betűinek és számainak táblázata. 1839
    Kiss Bálint betűinek és számainak táblázata. 1839
  • "Hun" ABC George Hickes művéből, 1705.
    "Hun" ABC George Hickes művéből, 1705.
  • Különféle ABC-k George Hickes művéből, 1703.
    Különféle ABC-k George Hickes művéből, 1703.
  • Különféle rúna ABC-k George Hickes művéből, 1703.
    Különféle rúna ABC-k George Hickes művéből, 1703.
  • Különféle rúna ABC-k George Hickes művéből, 1703.
    Különféle rúna ABC-k George Hickes művéből, 1703.
  • Különféle rúna ABC-k George Hickes művéből, 1703. III. tábla
    Különféle rúna ABC-k George Hickes művéből, 1703. III. tábla
  • Aethicusi betűnevekkel ellátott rovás ABC kinagyítva George Hickes művéből, 1703. III. tábla 4.
    Aethicusi betűnevekkel ellátott rovás ABC kinagyítva George Hickes művéből, 1703. III. tábla 4.
  • Különféle ABC-k, a 11. sz. fele - 12. sz., Avranches BM, Ms. 107, fol. 155v
    Különféle ABC-k, a 11. sz. fele - 12. sz., Avranches BM, Ms. 107, fol. 155v
  • Aethicus Ister betűi kinagyítva, egybeszerkesztve, Avranches Ms. 107, fol. 155v
    Aethicus Ister betűi kinagyítva, egybeszerkesztve, Avranches Ms. 107, fol. 155v
  • Aethicus- és egyéb ABCk, St. Gallen, Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 237, fol. 327
    Aethicus- és egyéb ABCk, St. Gallen, Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 237, fol. 327
  • Aethicus betűi kinagyítva, St. Gallen, Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 237, fol. 327
    Aethicus betűi kinagyítva, St. Gallen, Stiftsbibliothek, Cod. Sang. 237, fol. 327
  • Különféle ABC-k, BnF Lat. 5239, 235v
    Különféle ABC-k, BnF Lat. 5239, 235v
  • Aethicus betűi kinagyítva, BnF, Lat. 5239, 235v
    Aethicus betűi kinagyítva, BnF, Lat. 5239, 235v
  • Különféle ABC-k, Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, MS S. Marco 604, 105r-105v
    Különféle ABC-k, Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, MS S. Marco 604, 105r-105v
  • Aethicus betűi kinagyítva, Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, MS S. Marco 604, 105v
    Aethicus betűi kinagyítva, Firenze, Biblioteca Medicea Laurenziana, MS S. Marco 604, 105v
  • Aethicus-ABC, Admont, Stiftsbibliothek MS 472, fol. 2r
    Aethicus-ABC, Admont, Stiftsbibliothek MS 472, fol. 2r
  • Aethicus-ABC, Admont, Stiftsbibliothek MS 472, fol. 2r
    Aethicus-ABC, Admont, Stiftsbibliothek MS 472, fol. 2r
  • Aethicus-ABC, Admont, Stiftsbibliothek MS 390, fol. 34r
    Aethicus-ABC, Admont, Stiftsbibliothek MS 390, fol. 34r
  • Aethicus betűi, Toulouse, Ms 160, fol. 131r
    Aethicus betűi, Toulouse, Ms 160, fol. 131r
  • Aethicus betűi kinagyítva, Toulouse, Ms 160, fol. 131r
    Aethicus betűi kinagyítva, Toulouse, Ms 160, fol. 131r
  • A XIV. tábla valós és képzeletbeli ábécékkel, Eckhart, De origine germanorum... 1750 (Somogyi-könyvtár, Szeged, G.a. 1111)
    A XIV. tábla valós és képzeletbeli ábécékkel, Eckhart, De origine germanorum... 1750 (Somogyi-könyvtár, Szeged, G.a. 1111)
  • Héber, görög, "káldeai" és "rutén" ABC, a 13. század eleje; Bamberg, Msc. Patr. 130/2, fol.104v-105r
    Héber, görög, "káldeai" és "rutén" ABC, a 13. század eleje; Bamberg, Msc. Patr. 130/2, fol.104v-105r
  • Aethicus-ABC, 850-875 k., Leiden, Universitaire Bibliotheken, Voss. Lat. F113, fol. 30r
    Aethicus-ABC, 850-875 k., Leiden, Universitaire Bibliotheken, Voss. Lat. F113, fol. 30r
  • Aethicus-ABC, 11. sz. eleje; Leiden, Universitaire Bibliotheken, VLQ 29, fol. 66v
    Aethicus-ABC, 11. sz. eleje; Leiden, Universitaire Bibliotheken, VLQ 29, fol. 66v
  • Aethicus-ABC kinagyítva, 11. sz. eleje; Leiden, Universitaire Bibliotheken, VLQ 29, fol. 66v
    Aethicus-ABC kinagyítva, 11. sz. eleje; Leiden, Universitaire Bibliotheken, VLQ 29, fol. 66v
  • ABC-k Mandeville utazásaiban, a 15. sz. 1. fele; Leiden, Universitaire Bibliotheken, VLF 075, fol. 67v, 73v, 75r, 75v
    ABC-k Mandeville utazásaiban, a 15. sz. 1. fele; Leiden, Universitaire Bibliotheken, VLF 075, fol. 67v, 73v, 75r, 75v
  • Aethicus Ister betűi, a 10 sz. vége - a 11. sz. eleje, British Library, Cotton Vesp. B. X, fol. 122v
    Aethicus Ister betűi, a 10 sz. vége - a 11. sz. eleje, British Library, Cotton Vesp. B. X, fol. 122v
  • Aethicusi és "markomann" ABC, a 9. sz. vége - a 10. sz. eleje, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1609, fol. 3v.
    Aethicusi és "markomann" ABC, a 9. sz. vége - a 10. sz. eleje, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1609, fol. 3v.
  • Görög betűk számértékekkel, 9-10. sz., Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1609, fol. 2r
    Görög betűk számértékekkel, 9-10. sz., Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1609, fol. 2r
  • Aethicusi és "markomann" ABC, 1000-1199 k., Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1761, fol. 100r-v.
    Aethicusi és "markomann" ABC, 1000-1199 k., Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1761, fol. 100r-v.
  • Görög betűk számértékeikkel, 1000-1099 k., Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1761, fol. 97v-98r
    Görög betűk számértékeikkel, 1000-1099 k., Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 1761, fol. 97v-98r
  • "Szaracén" betűnevek Mandeville utazásaiból, 1410-12-1470 k. BnF 2810, fol. 177v
    "Szaracén" betűnevek Mandeville utazásaiból, 1410-12-1470 k. BnF 2810, fol. 177v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, a 15. sz. 1. fele, British Library, Harley MS 3954 fol. 27v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, a 15. sz. 1. fele, British Library, Harley MS 3954 fol. 27v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, a 15. sz. 1. fele, British Library, Harley MS 3954 fol. 27v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, a 15. sz. 1. fele, British Library, Harley MS 3954 fol. 27v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, NAF 10723, fol. 44v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, NAF 10723, fol. 44v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, NAF 10723, fol. 44v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, NAF 10723, fol. 44v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 14-15. sz., BnF, Français 24436, fol. 30r
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 14-15. sz., BnF, Français 24436, fol. 30r
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 14-15. sz., BnF, Français 24436, fol. 30r
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 14-15. sz., BnF, Français 24436, fol. 30r
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnFrance, Français 2129, fol. 52r-53v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnFrance, Français 2129, fol. 52r-53v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnFrance, Français 2129, fol. 52r-53v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnFrance, Français 2129, fol. 52r-53v
  • "Káldeai" (valójában aethicusi) ABC, 15. sz., BnF, Français 2129, fol. 57v
    "Káldeai" (valójában aethicusi) ABC, 15. sz., BnF, Français 2129, fol. 57v
  • "Káldeai" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva, 15. sz., BnF, Français 2129, fol. 57v
    "Káldeai" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva, 15. sz., BnF, Français 2129, fol. 57v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, Français 5633, fol. 83v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, Français 5633, fol. 83v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, Français 5633, fol. 83v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC kinagyítva Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, Français 5633, fol. 83v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 14. sz., BnF, Français 25284, fol. [63]
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 14. sz., BnF, Français 25284, fol. [63]
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, Français 5634, fol. 38v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 15. sz., BnF, Français 5634, fol. 38v
  • "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból kinagyítva, 15. sz., BnF, Français 5634, fol. 38v
    "Szaracén" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból kinagyítva, 15. sz., BnF, Français 5634, fol. 38v
  • Különféle ABC-k Mandeville utazásaiban, 1430. Berlin, Germ. fol. 204
    Különféle ABC-k Mandeville utazásaiban, 1430. Berlin, Germ. fol. 204
  • "Markomann" ABC Wolfgang Lazius (1514-1565) művéből, 1557. 645. és 1600. 514.
    "Markomann" ABC Wolfgang Lazius (1514-1565) művéből, 1557. 645. és 1600. 514.
  • "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 1300 - 1399. Staatsbibliothek zu Berlin, Ms. germ. fol. 550, fol. 82
    "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 1300 - 1399. Staatsbibliothek zu Berlin, Ms. germ. fol. 550, fol. 82
  • Görög, egyiptomi, szamaritánus, szaracén, perzsa, káldeai betűk Mandeville utazásaiból, 1300 - 1399. Staatsbibliothek zu Berlin, Ms. germ. fol. 550, fol. 82.
    Görög, egyiptomi, szamaritánus, szaracén, perzsa, káldeai betűk Mandeville utazásaiból, 1300 - 1399. Staatsbibliothek zu Berlin, Ms. germ. fol. 550, fol. 82.
  • Különféle ABC-k Theseus Ambrosius művéből, 1539
    Különféle ABC-k Theseus Ambrosius művéből, 1539
  • Görög ABC Mandeville utazásaból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 10r
    Görög ABC Mandeville utazásaból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 10r
  • "Egyiptomi" ABC Mandeville utazásaiból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 23r
    "Egyiptomi" ABC Mandeville utazásaiból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 23r
  • "Héber" ABC Mandeville utazásaból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 45r
    "Héber" ABC Mandeville utazásaból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 45r
  • "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 59v
    "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 59v
  • "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 60r
    "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 60r
  • "Perzsa" ABC Mandeville utazásaiban, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 63v
    "Perzsa" ABC Mandeville utazásaiban, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 63v
  • "Káldeai" ABC Mandeville utazásaiban, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 64v
    "Káldeai" ABC Mandeville utazásaiban, Egerton ms. 1982, a 14-15. sz. fordulója, fol. 64v
  • Különféle ábécék, Nürnberg, Germ. Nationalmuseum 1151-1200, fol. 122r
    Különféle ábécék, Nürnberg, Germ. Nationalmuseum 1151-1200, fol. 122r
  • Aethicus-ABC kinagyítva, Nürnberg, Germ. Nationalmuseum 1151-1200, fol. 122r
    Aethicus-ABC kinagyítva, Nürnberg, Germ. Nationalmuseum 1151-1200, fol. 122r
  • Különféle ABC-k, 1410-1476 k., München Universitätsbibliothek, quart. Cod. ms. 810, fol. 44r-44v
    Különféle ABC-k, 1410-1476 k., München Universitätsbibliothek, quart. Cod. ms. 810, fol. 44r-44v
  • Különféle ABC-k, 1410-1476 k., München Universitätsbibliothek, quart. Cod. ms. 810, fol. 55v-56v
    Különféle ABC-k, 1410-1476 k., München Universitätsbibliothek, quart. Cod. ms. 810, fol. 55v-56v
  • Hrabanus Maurus ABC-k, 11. sz., Biblioteca Apostolica Vaticana, Barb. lat. 572, fol. 128v-129r
    Hrabanus Maurus ABC-k, 11. sz., Biblioteca Apostolica Vaticana, Barb. lat. 572, fol. 128v-129r
  • Számok kézjelekkel, Beda Venerabilis, De temporum ratione (725), 11–12. sz., British Library, Royal MS 13 A XI, fol. 33v
    Számok kézjelekkel, Beda Venerabilis, De temporum ratione (725), 11–12. sz., British Library, Royal MS 13 A XI, fol. 33v
  • A számok kézjelekkel, 1-től 300 ezerig, Walafrid Strabo művéből, 1001-1100 k., Biblioteca Apostolica Vaticana, Urb. lat. 290, fol. 31r
    A számok kézjelekkel, 1-től 300 ezerig, Walafrid Strabo művéből, 1001-1100 k., Biblioteca Apostolica Vaticana, Urb. lat. 290, fol. 31r
  • Aethicus Ister betűi, és markomann rúnabetűk, 1300 k., British Library, Cotton MS Titus D XVIII, fol. 7r-7v
    Aethicus Ister betűi, és markomann rúnabetűk, 1300 k., British Library, Cotton MS Titus D XVIII, fol. 7r-7v
  • "Egyiptomi", "héber" és "arab" [="szaracén"] betűk, kései 14. sz., El Escorial, Madrid, Ms. Esc. M-III-7, fol. 8r, 26v, 38v
    "Egyiptomi", "héber" és "arab" [="szaracén"] betűk, kései 14. sz., El Escorial, Madrid, Ms. Esc. M-III-7, fol. 8r, 26v, 38v
  • "Szaracén" betűk, London 1440 k., fol. 31v. Christies hongkongi árverés, 2022. lot 206
    "Szaracén" betűk, London 1440 k., fol. 31v. Christies hongkongi árverés, 2022. lot 206
  • Aethicus-ABC, Hrabanus Maurus, De inv. ling. (töredék?), 17. sz. Leiden VMI 01, fol. 78r-79r
    Aethicus-ABC, Hrabanus Maurus, De inv. ling. (töredék?), 17. sz. Leiden VMI 01, fol. 78r-79r
  • "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, 1474 k., Sion, Médiathèque Valais, S 99, fol. 55v-56r
    "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, 1474 k., Sion, Médiathèque Valais, S 99, fol. 55v-56r
  • "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, a 15. sz. 1. fele, Bern, Burgerbibliothek Cod. 125, fol. 133v-134r
    "Szaracén" ABC Mandeville utazásaiból, a 15. sz. 1. fele, Bern, Burgerbibliothek Cod. 125, fol. 133v-134r
  • "Szaracén" ABC, 1425 k., Bruxelles, KBR 14787, fol. 38v
    "Szaracén" ABC, 1425 k., Bruxelles, KBR 14787, fol. 38v
  • Néhány "szaracén" betűnév Mandeville utazásaiból, 1472, Lille, Bibliothèque municipale, Godefroy 121, fol. 48v
    Néhány "szaracén" betűnév Mandeville utazásaiból, 1472, Lille, Bibliothèque municipale, Godefroy 121, fol. 48v
  • "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 15. sz., Lyon, Bibliothèque municipale, 0769 (0687), fol. 47v
    "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 15. sz., Lyon, Bibliothèque municipale, 0769 (0687), fol. 47v
  • "Szaracén" ABC, 14. sz., Paris, Bibliothèque de l'Arsenal, 3219, fol. 48r-48v
    "Szaracén" ABC, 14. sz., Paris, Bibliothèque de l'Arsenal, 3219, fol. 48r-48v
  • "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 1375 k., Biblioteca apostolica Vaticana, Reg. lat. 0750, fol. 37r-37v
    "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 1375 k., Biblioteca apostolica Vaticana, Reg. lat. 0750, fol. 37r-37v
  • Pseudo-görög, görög és rúnabetűk, 996-1024, Paris, Bibliothèque de l'Arsenal, Ms-1169, fol. 39r-39v
    Pseudo-görög, görög és rúnabetűk, 996-1024, Paris, Bibliothèque de l'Arsenal, Ms-1169, fol. 39r-39v
  • Aethicus betűi, 1150-1199 k., Hrabanus Maurus, De inv. ling. Österreichische Nationalbibliothek, Cod.1010, fol. 90r-90v
    Aethicus betűi, 1150-1199 k., Hrabanus Maurus, De inv. ling. Österreichische Nationalbibliothek, Cod.1010, fol. 90r-90v
  • latin, görög és héber betűk táblázata, Byrhtferð’s Enchiridion, a 11. sz. közepe, Oxford, Bodleian Library, Asmole 328, fol. 204
    latin, görög és héber betűk táblázata, Byrhtferð’s Enchiridion, a 11. sz. közepe, Oxford, Bodleian Library, Asmole 328, fol. 204
  • "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 1400-1425 k., British Library Cotton MS Titus C XVI, fol. 59r
    "Szaracén" betűk Mandeville utazásaiból, 1400-1425 k., British Library Cotton MS Titus C XVI, fol. 59r
  • Ábécék, Hrabanus Maurus, a 12. sz. közepe, Morgan Library & Museum, New York, MS M.832 fol. 1r-1v
    Ábécék, Hrabanus Maurus, a 12. sz. közepe, Morgan Library & Museum, New York, MS M.832 fol. 1r-1v
  • Aethicus betűi Armand d'Avezacnál, Párizs 1852. 317
    Aethicus betűi Armand d'Avezacnál, Párizs 1852. 317
  • Aethicus betűi Armand d'Avezacnál, Párizs 1852. 317
    Aethicus betűi Armand d'Avezacnál, Párizs 1852. 317
  • "Arab" ABC Mandeville uzatásaiból, 15. sz. Párizs, BnF 6447 (korábban 4847), fol. 42v-43r
    "Arab" ABC Mandeville uzatásaiból, 15. sz. Párizs, BnF 6447 (korábban 4847), fol. 42v-43r
  • Különféle ABC-k Mandeville utazásaiból, 1461, Amiens, Bibliothèque municipale, Lescalopier 094
    Különféle ABC-k Mandeville utazásaiból, 1461, Amiens, Bibliothèque municipale, Lescalopier 094
  • Aethicus Ister betűi különféle források alapján, Pertz 1853-as művéből
    Aethicus Ister betűi különféle források alapján, Pertz 1853-as művéből
  • "Tatár" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 113r-v
    "Tatár" (valójában aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 113r-v
  • "Egyiptomi" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 43r-44v
    "Egyiptomi" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 43r-44v
  • "Héber" ("szamaritánus" és "héber") ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 95r-v
    "Héber" ("szamaritánus" és "héber") ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 95r-v
  • "Perzsa" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 124v-125r
    "Perzsa" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 124v-125r
  • "Káldeai" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 127v
    "Káldeai" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 127v
  • "Cathayi" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 193r-193v
    "Cathayi" (részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 193r-193v
  • "Pentexorie" (azaz "tatár", részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 210v
    "Pentexorie" (azaz "tatár", részben aethicusi) ABC Mandeville utazásaiból, 1453 után, OSzK, Cod. Germ. 41, fol. 210v
  • Báró Pejáchevich Ferenc Xavér (1707–1781) a bolgárok (?) történetével foglalkozó kéziratának 89. oldalán, Ex Aethici Cosmographia címen közli Aethicus művének egy részletét.
    Báró Pejáchevich Ferenc Xavér (1707–1781) a bolgárok (?) történetével foglalkozó kéziratának 89. oldalán, Ex Aethici Cosmographia címen közli Aethicus művének egy részletét.
  • Görög ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 182v
    Görög ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 182v
  • "Egyiptomi" (részben aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 195r
    "Egyiptomi" (részben aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 195r
  • "Szamaritánus" ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 214v
    "Szamaritánus" ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 214v
  • "Tatár" (valójában aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 221r
    "Tatár" (valójában aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 221r
  • "Perzsa" (részben aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 225v
    "Perzsa" (részben aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 225v
  • "Káldeai" (részben aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 226v
    "Káldeai" (részben aethicusi) ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 226v
  • "Cathayi" ("tatár") ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 252v
    "Cathayi" ("tatár") ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 252v
  • "Sepētexorie" (= "Pentexorie" = "tatár") ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 259v
    "Sepētexorie" (= "Pentexorie" = "tatár") ABC, 1427, Landesbibliothek Coburg, Ms. Sche. 16, fol. 259v
  • Latin („Isten kegyelméből Rudolf herceg, az alapító síremléke”) és német nyelvű („A mindenható Isten és a hatalmas úr, Jézus Krisztus, a pásztor”) feliratok „káldeai” betűkkel és a belőlük összeállított ábécé (Alphabetum Kaldeorum) IV. Rudolf (1339–1365) főherceg 1365 előtti jelképes síremlékén a bécsi Szent István székesegyházból (Herrgott, Marquart (1772), Taphographia principum Austriae… quod est Monumentorum Aug. domus Austriacae. Tomus IV. & ultimus [IV/2.]. Post mortem RR. PP. Marquardi Herrgott, & Rusteni Heer… Martinus Gerbertus… deduxit…Typis San-Blasianis, [Sankt Blasien] 1772. VX. tábla [271])
    Latin („Isten kegyelméből Rudolf herceg, az alapító síremléke”) és német nyelvű („A mindenható Isten és a hatalmas úr, Jézus Krisztus, a pásztor”) feliratok „káldeai” betűkkel és a belőlük összeállított ábécé (Alphabetum Kaldeorum) IV. Rudolf (1339–1365) főherceg 1365 előtti jelképes síremlékén a bécsi Szent István székesegyházból (Herrgott, Marquart (1772), Taphographia principum Austriae… quod est Monumentorum Aug. domus Austriacae. Tomus IV. & ultimus [IV/2.]. Post mortem RR. PP. Marquardi Herrgott, & Rusteni Heer… Martinus Gerbertus… deduxit…Typis San-Blasianis, [Sankt Blasien] 1772. VX. tábla [271])
  • A Lingua Ignota ábécéje Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) wiesbadeni kéziratából, a 12. sz. vége, fol. 464v
    A Lingua Ignota ábécéje Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) wiesbadeni kéziratából, a 12. sz. vége, fol. 464v
  • A Lingua Ignota ábécéje kinagyítva Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) wiesbadeni kéziratából, a 12. sz. vége, fol. 464v
    A Lingua Ignota ábécéje kinagyítva Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) wiesbadeni kéziratából, a 12. sz. vége, fol. 464v
  • A Lingua ignota ábécéje Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) kéziratából, a 13. sz. eleje, Berlin, Staatsbibliothek Ms. lat. qu. 674, fol. 58r
    A Lingua ignota ábécéje Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) kéziratából, a 13. sz. eleje, Berlin, Staatsbibliothek Ms. lat. qu. 674, fol. 58r
  • A Lingua ignota ábécéje kinagyítva Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) kéziratából, a 13. sz. eleje, Berlin, Staatsbibliothek Ms. lat. qu. 674, fol. 58r
    A Lingua ignota ábécéje kinagyítva Hildegard von Bingen (1098 k.-1179) kéziratából, a 13. sz. eleje, Berlin, Staatsbibliothek Ms. lat. qu. 674, fol. 58r

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Nagy Iván VI. 269. l.
  2. ↑ Nagy Iván VII. 303. l.
  3. ↑ Szegedi László: A rabanbán név magyarázata, a székely és a magyar őstörténet vázlata. Előadás: A magyarság eredete - merre mutat a nyelv, és merre a történettudomány? Magyarok X. világkongresszusa. Magyarok Világszövetsége, Budapest, 2021. aug. 17. [a tanulmánykötet előkészületben, Szerk. Sántha Attila]
  4. ↑ Vö.: Heinz Löwe: Aethicus Ister und das alttürkische Runenalphabet. Deutsches Archiv für Erforschung und Mittelalters. 32. 1976/1. 1-22. [1][2][3]; Vékony Gábor: A szarvasi felirat és ami körülötte van. Életünk 23. 1985/12. 1141–1143.[4]; Uő.: A székely írás. Emlékei, kapcsolatai, története. Budapest, 2004. 231–242.; Uő.: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest, 2004. 232.; Szegedi László: Aethicus Ister és a magyar őstörténet. [kézirat] Valóság.
  5. ↑ Otto Prinz: Untersuchungen zur Überlieferung und zur Orthographie der Kosmographie des Aethicus. Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters. 37. 1981. 490.
  6. ↑ Honti László: Chrestomathia Ostiacica. Budapest, 1984. 1984. 214.
  7. ↑ TESz. I. 757. (Benkő Loránd főszerk.: A magyar nyelv történeti etimológiai szótára. Budapest, I-III. 1967-1976. IV. 1984. [szómutató]) [TESz.]
  8. ↑ Zsirai Miklós: Az obi-ugor igekötők. Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály Köréből. XXV. kötet, 3. szám. Budapest, 1933.48.
  9. ↑ Reguly Antal hagyományai. A' Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kiadta Hunfalvy Pál. A' vogul föld és nép. (A M. Tudom. Akad. Évkönyvei. 12.) Pest, I. 1864. 14. (alább: Hunfalvy 1864.)
  10. ↑ TESz. II. 476., 473.
  11. ↑ James Forsyth: A History of the Peoples of Siberia. Russia’s Noth Asian Colony 1581–1990. Cambridge, 1992. 20.
  12. ↑ Honti 1984. 76., 77.
  13. ↑ Johann Friedrich Fritz: Neu eroͤffnetes in Hundert Sprachen bestehendes A.b.c. Buch... Lipcse, 1743. 91.
  14. ↑ Honti 1984. 78.
  15. ↑ TESz. III. 46.
  16. ↑ TESz. IV. 149.
  17. ↑ TESz. II. 101.
  18. ↑ Hunfalvy 1864. 4.
  19. ↑ Hunfalvy 1864. 4.
  20. ↑ TESz. IV. 164.
  21. ↑ Agyagási Klára: Az átadó nyelvjárások kérdése a csuvas nyelv mari eredetű jövevényszó-állományában. Nyelvtudományi Közlemények 97. 2000. 172.
  22. ↑ В.И. Абаев: Историко-этимологический словарь осетинского языка. Leningrád: Издательство Российской Академии наук, 1973. II. 132–133.
  23. ↑ Lakó György: Chrestomathia Laopponica. Budapest, 1986. 82.
  24. ↑ Bereczki Gábor: Chrestomathia Ceremissima. Budapest, 1990. 112.
  25. ↑ Budenz József: Cseremisz tanulmányok. Nyelvtudományi közlemények 3. 1864/3. 423. (első közlemény)
  26. ↑ Beke Ödön: A magyar Etymológiai Szótárhoz.; Uő.: Magyarázatok. Az ujjak nevei. Magyar Nyelvőr 62. 1933/1–2. 31-32. [helytelenül szláv jövevényszónak tartja; Sz. L.]
  27. ↑ Munkácsi Bernát: Kisebb közlések – Mélanges. Keleti Szemle 8. 1907. 341.
  28. ↑ Hajdú 1989. 159.
  29. ↑ Honti 1984. 78.
  30. ↑ Lars Johanson: Turkic. Cambridge: Cambridge University Press, 2021. 199., 298.
  31. ↑ Csúcs Sándor: Chrestomathia Votiacica. Budapest, 1990. 117., 118., 134., 135., 136.
  32. ↑ Václav Blažek: Altaic Languages. History of research, survey, classification and a sketch of comparative grammar. Brno, 2019. 220–221., 223–224.
  33. ↑ Johanson 2021. 217.
  34. ↑ Csúcs 1990. 137., 138.
  35. ↑ TESz. IV. 147.
  36. ↑ Honti 1984. 81.
  37. ↑ Blažek 2019. 249., 273–274.
  38. ↑ Johanson 2021. 217.; 531., 536.
  39. ↑ Szilasi Móric: Adalékok a finn-ugor palatalis mássalhangzók történetéhez. Értekezések a Nyelv- és Széptudomámyok Köréből. Budapest 18. 1904/8. 20.,
  40. ↑ Honti 1984. 216.
  41. ↑ TESz. II. 237.
  42. ↑ Csúcs 1990. 57., 115., 116.
  43. ↑ TESz. II. 1100.
  44. ↑ TESz. III. 1029.
  45. ↑ Heikki Paasonen: Adalékok a magyar nyelv szófejtő szótárához. Nyelvtudományi Közlemények 40. 1911. 355–356.
  46. ↑ Blažek 2019. 218.; 217.; 227.; 234.; 242–243.
  47. ↑ Hajdú Péter: Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1989. 98.
  48. ↑ Blažek 2019. 218., 219.; 227.; 229.; 236.; 237.; 240.; 248.; 256.; 258.)
  49. ↑ Rédei Károly: Chrestomathia Syrjaenica. Budapest, 1978. 130., 158.
  50. ↑ Lakó 1986. 204., 205.
  51. ↑ TESz. III. 426.
  52. ↑ TESz. III. 392.
  53. ↑ Lakó 1986. 204.
  54. ↑ Honti 1984. 81.
  55. ↑ TESz. IV. 147., II. 489.
  56. ↑ Csúcs 1990. 115., 116.; 60., 131., 133., 134., 142., 143.; 132.
  57. ↑ Kálmán Béla: Chrestomathia vogulica. Budapest, 1989. 99., 109.; 106., 107.
  58. ↑ Csúcs 1990. 115., 116.; 60., 131., 133., 134., 142., 143.; 132.
  59. ↑ Csúcs 1990. 117., 118., 31., 135.
  60. ↑ András Róna-Tas: Khitan Studies I. The Graphs Of The Khitan Small Script.... Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae. 69 2016/2. 129., uő. 2019. 65–67.; uő. 2019. 69.
  61. ↑ Blažek 2019. 216–217.; 217.; 218.; 229.; 232.; 236.; 240.; 244.; 246.; 248.; 261.
  62. ↑ Róna-Tas 2020. 74.; 80–81.
  63. ↑ Csúcs 1990. 120.; 121.
  64. ↑ Blažek 2019. 217.; 218.; 219.; 227.; 228–229.; 229.; 232.
  65. ↑ Lakó 1986. 84.
  66. ↑ TESz. II. 230.
  67. ↑ Blažek 2019. 219.; 233.; 240.
  68. ↑ Róna-Tas 2020. 77., 81.
  69. ↑ Keresztes 1990. 70., 152.
  70. ↑ Csúcs 1990. 141.
  71. ↑ Honti 1984. 235.
  72. ↑ Kálmán 1989. 52.; 114.; 115.
  73. ↑ Honti 1984. 235.
  74. ↑ Hajdú 1989. 56.
  75. ↑ Blažek 2019. 216.; 219.; 233.; 240.
  76. ↑ Blažek 2019. 270.
  77. ↑ Kálmán 1989. 112.
  78. ↑ TESz. III. 323.
  79. ↑ Blažek 2019. 258.; 278.
  80. ↑ Kálmán 1989. 111.
  81. ↑ TESz. III. 384.
  82. ↑ TESz. II. 634., IV. 154.
  83. ↑ Kálmán 1989. 49.; 51.; 52.; 101.; 102.
  84. ↑ Hajdú 1989. 93.
  85. ↑ TESz. II. 16.
  86. ↑ Csúcs 1990. 44.
  87. ↑ Kálmán 1989. 52.; 98.
  88. ↑ Blažek 2019. 219.; 233.; 264–265.
  89. ↑ Honti 1984. 217.
  90. ↑ TESz. I. 890.
  91. ↑ TESz. III. 667.
  92. ↑ TESz. III. 827.
  93. ↑ TESz. III. 46.
  94. ↑ TESz. I. 716.
  95. ↑ Kálmán 1989. 49.
  96. ↑ Abondolo 2006. 414.
  97. ↑ TESz. III. 1029.
  98. ↑ Kálmán 1989. 49.; 106.
  99. ↑ TESz. II. 852–853.
  100. ↑ Hajdú 1989. 103.
  101. ↑ TESz. I. 862.
  102. ↑ Csúcs 1990. 136.
  103. ↑ Kálmán 1989. 113.
  104. ↑ TESz. I. 858.
  105. ↑ Lakó 1986. 178.; 179.
  106. ↑ Keresztes 1990. 66.; 70.; 134.; 147.
  107. ↑ TESz. I. 871.
  108. ↑ Rédei 1978. 66–67.
  109. ↑ TESz. III. 46.
  110. ↑ Csúcs 1990. 44.
  111. ↑ Lakó 1986. 83.
  112. ↑ Keresztes 1990. 61.; 62.
  113. ↑ TESz. III. 43.
  114. ↑ TESz. III. 1110.
  115. ↑ TESz. III. 1029.; IV. 155.
  116. ↑ TESz. II. 1079.
  117. ↑ Kálmán 1989. 117.
  118. ↑ Lakó 1986. 46.
  119. ↑ Rédei 1978. 156.
  120. ↑ Lakó 1986. 80.
  121. ↑ TESz. III. 46.
  122. ↑ TESz. III. 1029.; IV. 155.
  123. ↑ TESz. II. 1079.
  124. ↑ Csúcs 1990. 126.
  125. ↑ TESz. II. 174.
  126. ↑ TESz. II. 61.
  127. ↑ Keresztes 1990. 138.
  128. ↑ TESz. II. 693.
  129. ↑ Honti 1984. 231.
  130. ↑ TESz. I. 858.
  131. ↑ Csúcs 1990. 135.
  132. ↑ Hajdú 1989. 111.; 165.
  133. ↑ Kálmán 1989. 99.; 101.)
  134. ↑ TESz. II. 1078–1079
  135. ↑ TESz. III. 705
  136. ↑ TESz. III. 323
  137. ↑ Kálmán 1989: 112
  138. ↑ Honti 1984: 238; 239
  139. ↑ TESz. III. 1079
  140. ↑ Csúcs 1990: 115; 133
  141. ↑ Lakó 1986. 212.
  142. ↑ TESz. I. 121
  143. ↑ TESz. II. 841
  144. ↑ TESz. II. 631
  145. ↑ Kálmán 1989: 100; 102
  146. ↑ TESz. II. 279
  147. ↑ TESz. III. 392
  148. ↑ Otto Prinz: Die Kosmographie des Aethicus. In: Otto Prinz szerk. Monumenta Germaniae Historica. Quellen zur Geschichte des Mittelalters. München, 1993.[5]
  149. ↑ Nótári Tamás: Az univerzum képe Aethicus Ister Cosmographiájában. Belvedere 17. 2005/5–6. 39–40.[6]
  150. ↑ Nagy Zoltán: „Az õseink még hittek az ördögökben”. Vallási változások a vaszjugani hantiknál. Budapest, 2007. 51–66., 75–77.[7]; K. F. Karjalainen: Die Religion der Jugra-Völker. Porvoo, II. 1922. 33.[8]; Jankovics Marcell: Csodaszarvas a csillagos égen. In: Ahol a madár se jár. (Tanulmnykötet) Budapest, 1996. 26–30., 34.[9]; Diószegi Vilmos: Samanizmus. Budapest, 1998. [10]
  151. ↑ Prinz 1993. 92. 35. jegyz., 98. 63. j.; Georg Wilhelm [Friedrich] Feytag: Lexicon Arabico-Latinum. Halis Saxonum, 1830. I. 424.
  152. ↑ Prinz 1993. 22., 92. 35. jegyz.
  153. ↑ Benkő Loránd: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Budapest, 2009. 115–120.
  154. ↑ Heinrich Wuttke szerk: ’Cosmographiam Aethici Istrici ab Hieronymo ex Graeco in Latinum breviarium redactam. Lipcse, 1853.

Lásd még

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Heraldikai_lexikon/Betűk&oldid=469047”