Heraldikai lexikon/Ülő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok: ágon ülő <holló> (Halaváts Gyula ArchÉrt. 1907. 211. [1]), guggoló madár (Kövér Béla ArchÉrt. 1905. 151.[2])

adſeſſor: mellette-ülö́, tanátsbéli ſzemély (Pápai/Bod 23.)


Rövidítések:

Olyan (négy-, esetleg kétlábú) állat, mely a hátsó lábait maga alá húzza és az alsótestével a talajra támaszkodik, ül. Álló helyzetből tehát a pihentetőbb ülő pózt veszi fel. A madaraknál ülőnek azt a pózt nevezzük, amikor az állat nem a szokványos repülő pózában látható, hanem a pihenő testhelyzetben két lábával egy ágon, talajon stb. áll és eközben a szárnyait a testéhez simítja. A madarak álló pózát tehát ülőnek nevezzük, noha az alsótestük nem érinti a talajt vagy az ágat.