Heraldikai lexikon/Daru
Névváltozatok: jobb lábában követ tartó darú (Sváby Frigyes Turul 1889/3. 125.), őrdaru (Bertényi Új m. 36.), grus: daru (Pápai/Bod 298.), ardea: gém, fejér gém, ardea pulla vel cinerea: vas gém, gyöngy vér (uo. 59.), vipio (Plin[ius]): daru fiatska (uo. 649.)
fr: grue, en: krane, de: Kranich, la: grus
„Két vigyázó daru strásállya seuvegét, a kikkel tollazta feje geombeolyegét” [Gyöngyösi: Kemény János. 111.]; „Az hol trel, mint daru oly szemes figyelme, csendes erkölcsében nincs negédes elme” [Tlhely: Adalékok I. 221.], „A darvak mind tsak dru, drz, drut kiáltanak, innét költ a daru nevezet” [Miskolczi: Vadkert 318.], „A darvak három szegleteu formába rendelik magokat” [Uo. 320.] (NySz. I. 485.); „Ma-is keoz-beszéd képen tudak vagy darvak dévánnyának szoktuk nevezni az ollyan gyeuléseket, a kiben mindenek rendetleneul és értelem nélkeuel való kiáltásokkal mennek véghez” [Uo. 348.] (NySz.I. 485.), „Fél lábában keovet tartó daru” [Miskolczi: Vadkert 320.] (NySz. I. 794.)
„De mindenek felett gyönyörűséges volt, mikor három szál darutollat köves medályban rakva tettek az ifjak süvegekben. Akkor sok darvakat tartottanak fejedelem, urak, főemberek udvarában, kivedték az tollokat szép gyengén, s fuolajat öntöttek az tollútokjában, s ismét helyre rakták a kiszedett tollakot, úgy fejéredtenek meg.” (Apor: Metamorphosis 43-44.)
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/52
https://hu.wikibooks.org/wiki/F%C3%A1jl:Somkereki_c%C3%ADmer.jpg
https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/H%C3%A1ry_c%C3%ADmer
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/773
http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/52
Daru, a magyar heraldikában viszonylag gyakori madár. Általában a jobb lábát felemeli, melyben arany vagy ezüst (kerek) követ (silicem), golyót tart, hogy el ne aludjon. Ezért az éberség jelképe. A darutoll régen drága árucikk volt, a szebb tollakért akár egy borjút is megadtak. A magyar nemesek, majd a parasztlegények a süvegükre tűzve viselték. A vadászok rendszeresen fogtak fiatal darvakat, hogy a tollukért felneveljék. Nagybessenyei István, a királyi pince kulcsára 1514-ben II. Ulászlótól címeres levelet kapott, fél lábon álló darut, mely bal lábával kis aranyfúrót tart és azzal megcsapol egy hordót. Úgy tűnik, hogy a kulcsár olykor-olykor megkóstolgatta a király borait.
A daru a halhatatlanok hírnöke, a hosszú élet és az éberség szimbóluma, a vándorok védelmezője, az istenek hírnöke. A darvak Hermésszel együtt a betűk szent titkainak beavatottjai. A kereszténységben a hűség, éberség, erényesség, a szerzetesi élet szimbóluma. Nyugat-Európában kevéssé ismert. Ott az ügyetlenséggel, a butasággal azonosították.
A török Kıtan, Kotan, Koton ’daru’ szó egyes török nyelvekben pelikánt jelent, az ősi török teremtésmítoszok szent madarát, amely a végtelen vizekbe lemerülve iszapot hoz fel, amiből föld lesz. Ezen mítoszokban gyakran Kögön ’vadkacsa’ a neve, ami a mongolban Hoton, a magyarban Gödény alakban él, melynek jelentése ’dolgok hordozója’. A magyar nemesi címerekben nagyon gyakori a követ tartó daru, valamint a fészkén ülő pelikán. A honfoglalás-kori, 10. századi magyar régészeti leletekből is ismertek agancsból faragott darufejet és egy bagolyfejet ábrázoló botvégek.
Darú (grus, grue, Kranich). Rendesen egyik, fölemelt, 149lábával követ tart, mint a Tétényiek (Kapyak) czímerében (Bárczay 62. ábra).
A daruláb a polgári címerekben előforduló, által használt elnevezés az alul három támasztékkal ellátott cölöpre.