Heraldikai lexikon/Szarvas

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fekvő szarvas a devecseri Csoron címerben, 1523
V. István (1270-1272) denárja
III. Endre dénárja
Pálffy Károly Jeromos gróf tiszteletére vert nyolcszögletű zseton, 1787

Névváltozatok:

cerva: nö́ſtény ſzarvas, suta, cervaria: ollyan fiú, mellyel ſzarvas helyet áldoztatnak Diánának (Pápai/Bod 107.), cervinum cornu: szarvas ſzarv, cervus: szarvas, vivax cervus: hoſzſzú idejǘ ſzarvas (uo. 107.), cornutus: szarvas, cornuta beſtia: ſzarvas állat (uo. 168.), nebrides: szarvas bö́rök (uo. 408.), silvicultrix: erdö́ben lakó ſzarvas (uo. 566.), subulo: egyenes ágatlan ſzarvú ſzarvas (uo. 593.), vivax cervus: sokáig élö́ ſzarvas (uo. 652.)


Rövidítések:

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Engel_c%C3%ADmer

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Rath_c%C3%ADmer

Szarvas (cervus, cerf, Hirsch) gyakran előforduló czímerkép. Ábrázolják állva, futva, ágaskodva, fekve, növekvően stb. Fejét és szarvait külön-külön, továbbá szarvait emberi testrészekkel összefüggésben. Álló szarvas, melyen nőalak ül, van a Moghi czímerben (363. ábra), fekvő a Verbőczy czímerben (364. ábra), növekvő a Mikó czímerben (365. ábra), emberi törzshöz nőtt szarvasagancs a Roskoványiak és Bárczay-ak czímerében (335. és 366. ábra), emberi fejhez nőtt szarvasagancs 137a Dobay czímerben (367. ábra), szarvasagancs a Zichyek czímerében (368. ábra). bár 136.

A címerleírásban néha megadják a szarvas agancsának ágait, mint pl. a Pálffy-Daun címer leírásában: "jobbrafordult tízágú aranyszarvas"[1]

A pantheon (en: pantheon, pard) olyan képzeletbeli (heraldikai) lény, melynek teste a szarvasé, farka a rókáé, a patái hasítottak és az egész teste csillagokkal van beszórva. Főként az angol heraldikában fordul elő. A bestiáriumok az ég lakójának tartják, ezért általában csillagokkal bevetett, bíbor vagy fekete testtel ábrázolják, az űrutazással és az atomenergiával kapcsolatos címerekben használják. Elsőként Angliában a Tudor-korban adományozták. A 20. századi angol heraldikában vált újra népszerűvé, a légiközlekedés fejlődésével együtt. A modern heraldikában egyes űrhajósoknak is adományozták. A színe általában kék vagy sötötkék, néha vörös, a régi bestiáriumokban fehér.

A periton (en: peryton) egy félig szarvas, félig madár képzeletbeli lény. A feje és az előteste a szarvasé, a szárnyai és a hátsőteste a madáré. Más leírások szerint egy szarvasfejű sas. Az Erythrai szibilla állítólag megjósolta, hogy Rómát egy peritonhorda fogja lerombolni. Ez a jóslat csak szóban maradt fenn, miután a szibillák összes feljegyzése elégett az alexandriai könyvtárat elpusztító 642-es tűzvészben. A szibillák könyveinek egy töredékét a 16. században fedezte fel egy rabbi. Ez tartalmazott egy részt a peritonokról is. Atlantiszban élnek, a Gibraltári- és a Szicília körüli szorosok környékén nagy hordákban repülnek. Félig madár-, félig szarvasalakú lények. Az árnyékuk alakja egészen addig emberi, amíg meg nem ölnek egy embert, ami után az árnyékuk a saját alakjukat veszi fel. Az emberiség halálos ellenségei, de mindegyikük csak egy embert tud megölni. Egy nagy csapatuk azonban még így is súlyos veszteségeket képes okozni, amilyet Scipio is elszenvedett, amikor Katrhágó meghódítására szállt tengerre. Utoljára Ravennában látták őket, amikor a tollazatuk világoskékm a repülőtollaik sötétzöldek voltak.

A parandrus (la: parandrus, tarandrus, tharandus) egy képzeletbeli lény, mely valószínűleg a kaméleonra megy vissza. A bestiáriumok szerint egy Etiópiában élő állat, mely képes megváltoztatni a kinézetét, a környezetéhez hasonlóvá tud válni és így el tud rejtőzni. A színe olyan, mint a medvéé, de a mérete egy ököré és hosszú szőre van. A feje a szarvasé, a szarvai elágazók, a patái hasítottak. Pápai Páriz Ferenc szótárában a "Tarandus: Egy vad állat, annyi mint-egy ökör, ſzarvai mint a' ſzarvasnak, lábai mint a' medvének." (Pápai/Bod 607.) Ennk előképe a rénszarvas lehetett.

Plínius szerint (1. század, 8. könyv, 52) Szkítiában él, tarandrusnak nevezik (amit általában rénszarvasnak vagy jávorszarvasnak fordítanak), mely képes megváltoztatni a színét-

A szarvas szimbolikája[szerkesztés]

Az ugró szarvas az üdvösségre való törekvés és a keresztelés általi újraszületés jelképe.