Növények/V/Vajrépa

A tarlórépa egy, a káposztafélék családjába tartozó kétéves lágyszárú gyökérzöldség. Fő jellemzője a gyökérből és a gyökértőből képződő gumó. A formája lapos-gömb, vagy hosszú kúpos, a színe fehér, a gumó föld feletti felső része zöld. A húsa fehér vagy sárgás. A vajrépa, a tarlórépa egy korai vetésű, zsenge, fehér héjú változata.

A vajrépát február végén - március elején kell 20–25 cm-es sortávolságban, egymástól 10–15 cm-re elvetni és 6-8 hét múlva szedhető. Jól terem agyagos, homokos és humuszos talajokban is. Tápanyag- és vízigénye viszonylag magas.

A 21. században a modern konyha az egészséges táplálkozásra való igény miatt újra felfedezte, ezért kulináris jelentősége ismét növekszik.

A fehér változat az őszi fehér-lila fajtákhoz hasonlóan az ókor óta termesztett kultúrnövény. A burgonya elterjedése előtt nagyon fontos termény volt.

Gazdag a különböző vitaminokban, ásványi anyagokban, fehérjében. A héj viszonylag magas arányban tartalmaz mustárolajokat, ezért nyers fogyasztás esetén célszerű meghámozni.

A vajrépa levelei a spenóthoz és a sóskához hasonlóan nyersen és főzve is felhasználhatók. A levélnyél felhasználása a spárgához hasonló.

A vajrépa gumó nyersen retek helyett - reszelve vagy szeletelve és megsózva, turmixolva répalé, salátaként, főzve főzelékként, savanyúságként, rántva is fogyaszthatjuk.

Ápolása: egyelés, gyomirtás, talajporhanyítás, gyönge fejlődéskor pétisóval (20-30 g/m2) fej trágyázzuk. Öntözésére csapadékszegény vidéken három-négyszer (10-15 mm) kerül sor.

Szedése: szükség szerint a konyhára, piacra, takarmánynak. Általános szedése október hónapban, a nagyobb fagyok beállta előtt. Kapával, répakiemelővel, ásóval emeljük ki.

Tisztítjuk, 5 cm-es levélnyélcsonk meghagyásával lelevelezzük.

Tárolása fedett vagy födeles veremben, prizmázva vagy silózva. Magja a második évben, július hónapban érik.

Lásd még: Tarlórépa Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Vajrépa

A Wikimédia Commons tartalmaz Vajrépa témájú médiaállományokat.