Szakácskönyv/Régi kifejezések/F
Megjelenés
Jelmagyarázat
Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Gomba szótár Egyéb italok Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések
Faolaj
[szerkesztés]Farkasalma
[szerkesztés]- közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis L.)
Fándli
[szerkesztés]- Német eredetű szó. A csokoládéfőzéshez (de általában a főzéshez) használt nagy, nyeles fém-edény. Cukrászműhelyek fontos tartozéka.
- (Lilium candidum), vízhajtóként, menstruációs fájdalmakra, sebekre, égési sérülésekre használt növény.
- Artemisia absinthium L., étvágyjavító, enyhe görcsoldó hatású növény, a népi gyógyászat menstruációs fájdalmakra, féregűzésre is alkalmazta
Fehér répa
[szerkesztés]Régi receptekben kétféle értelmezése lehet:
- 1.) Petrezselyem
- (Petroselinum crispum var. tuberosum, Syn: )
- Más neve(i): gyökérpetrezselyme, petrezselem, petrezsirom, petruska. A gyökérpetrezselymet helytelenül nevezik fehérrépának vagy egyszerűen gyökérnek is.
- 2.) Tarlórépa,
- (Brassica rapa var. rapa, Syn: )
- Más neve(i): Fehér répa, kerékrépa vagy kerek répa
Lásd még: Bővebben Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa lé Tarlórépa főzelék Savanyítás
- 3.) Vajrépa,
- (Brassica rapa var. majalis, Syn: Brassica napus var. rapifera) A tarlórépa változata. Megnyúlt, hengeres és retekhez hasonlóan fogyasztható típusait pedig vajrépa néven vezette be a hazai szakirodalomba honosítója (CSERNI, 1986).
- 1. varjúmogyoró (scrophularia)
- 2. Csomós görvélyfű (Scrophularia nodosa L.)
- 3. Nagy csalán (Urtica dioica L.)
Fekete leves
[szerkesztés]- A XVII. századtól, balkáni, ill. török hatásra szomorú-tréfás elnevezése hazánkban a fekete kávénak. (Lásd vele kapcsolatban a Thököly Imre elfogatásáról feljegyzett történeteket!)
- (Artemisia vulgaris L.), a népi gyógyászatban étvágy- és emésztésjavítóként, ritkán menstruációs panaszok ellen használt fűszernövény.
Felestököm
[szerkesztés]- reggeli
Fenegrecom
[szerkesztés]- vagy fenegrecum: foenum graecum, azaz görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)
Fertály
[szerkesztés]- 1. negyed
- 2. űrmérték (meszely), kb. 0,35 l,
- 3. száraz űrmérték (véka), nagysága 20–200 l között változik.
Fertály font
[szerkesztés]- Régi szakácskönyvekben (pl.:Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes) olvasható. 1 negyed font = (kb.12,5 dkg)
Ferton
[szerkesztés]- Súlymérték. A hatnegyed ötöde majdnem.
Fertig
[szerkesztés]- Kész.
Fickó
[szerkesztés]- Régi kávés kifejezés, a kávézacc neve. (Vendéglőkben a sör kimérésénél a mellécsurgatott ital tréfás megnevezése. A "hanzli" is ilyen mellécsurgatott sört jelentett.)
Finak
[szerkesztés]- Egykori, főleg a vendéglátással kapcsolatos írásművekben előforduló tartóedény, mely fából készített, dongás vagy egy darabból kivájt volt.
Fiszlya
[szerkesztés]- A zöldbab neve régies receptekben, leírásokban egyes vidékeken. Pl. Nagyváthy János írta, hogy A XVIII. század elején így nevezték a zöldbabot Csurgón és környékén.
Lásd még: Mit-Mihez
Flan
[szerkesztés]- A XVIII-XIX. század forduló idején kedvelt tejszínes tortácska volt.
- au. fodorminta(Mentha spicata L. var. crispa (Benth.)), a népi gyógyászat emésztésjavító, szélhajtó célokra használta.
Földi alma
[szerkesztés]- burgonya, krumpli, régen pityóka.
Folia ferri
[szerkesztés]- közönséges vasfű (Verbena officinalis) levele.
Föld füstje
[szerkesztés]- orvosi füstike (Fumaria officinalis L.)
- gyalogbodza (Sambucus ebulus L.)
Folyófű
[szerkesztés]- 1. kerek repkény (Glachoma nederacea L.)
- 2. kis télizöld meténg,(Vinca minor L.)
- 3. aprószulák (Convolvulus arvensis L.)
- 4. lonc (Lonicera)
- 5. szárcsalián, szárcsagyökér, (Smilax)
- 6. szulákkeserűfű, szulákpohánka, (Fallopia concolvulus)
Forrasztófű
[szerkesztés]- 1. bablevelű varjúháj (Sedum maximum (L.) Hoffm.)
- 2. sármányvirág (Sideritis)
Floster
[szerkesztés]- A tengeren túlról A XVIII. század végétől hozzánk is eljutott, akkoriban fölöttébb népszerű bárital. Szódavízben cherry, diólikőr és citromlé.
Fondant
[szerkesztés]- Francia eredetű szó. Elkrémesített cukor, így a szaloncukor egyik alapanyaga. Áthúzáshoz, fondant-glasurként (e:glazúrként) és ipari célokra használják. A modern cukrászatban géppel készítik.
Font
[szerkesztés]- súlymérték, 24 lat (kb. 0,5 kg); az erdélyi font (4 nehezék, 20—32 lat) nagysága 0,36—0,45 kg között változik, de legfeljebb 0,56 kg.
Fordítás
[szerkesztés]- Az aszúbor törkölyére öntött mustból készített, az eredetihez képest silányabb minőségű ital.
Fordított
[szerkesztés]- Régi írásokban szereplő kifejezés, a hosszúlépést hívták így az ország egyes területein.
Lásd még: Fröccs
Frappé
[szerkesztés]- A XVIII. század második felében, de még a XVIII-XIX. század fordulón is igen kedvelt, és különösen éjjeli mulatóhelyeken kínált, illetve fogyasztott, kásásra hűtött és úgy felszolgált pezsgő.
Fuder
[szerkesztés]- vagy FUDAR A török utáni időkben nyugat magyarországi, bor szállítására használt nagyobb hordó (és egyben bormérték is = 29-36 akónyi, illetve 16-21 hektoliternyi, helyenként más és más mennyiséget jelentett).
Fütty
[szerkesztés]- Főleg A XVIII. század második felétől a két világháború közötti időig egyes vidékeinken a kisfröccs vagy a pikoló sör elnevezése. (Egyes vélemények szerint a név azzal magyarázható, hogy olyan kis mennyiséget jelent, ami egy füttyre kiiható.)
Fűszerszám
[szerkesztés]- fűszer