Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Régi kifejezések/F

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 6789 bájt

Szakácskönyv

F


Faolaj

[szerkesztés]
olivaolaj

Farkasalma

[szerkesztés]
közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis L.)

Fándli

[szerkesztés]
Német eredetű szó. A csokoládéfőzéshez (de általában a főzéshez) használt nagy, nyeles fém-edény. Cukrászműhelyek fontos tartozéka.
(Lilium candidum), vízhajtóként, menstruációs fájdalmakra, sebekre, égési sérülésekre használt növény.
Artemisia absinthium L., étvágyjavító, enyhe görcsoldó hatású növény, a népi gyógyászat menstruációs fájdalmakra, féregűzésre is alkalmazta

Fehér répa

[szerkesztés]

Régi receptekben kétféle értelmezése lehet:

1.) Petrezselyem
(Petroselinum crispum var. tuberosum, Syn: )
Más neve(i): gyökérpetrezselyme, petrezselem, petrezsirom, petruska. A gyökérpetrezselymet helytelenül nevezik fehérrépának vagy egyszerűen gyökérnek is.
2.) Tarlórépa,
(Brassica rapa var. rapa, Syn: )
Más neve(i): Fehér répa, kerékrépa vagy kerek répa

Lásd még: Bővebben Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa lé Tarlórépa főzelék‎ Savanyítás‎

3.) Vajrépa,
(Brassica rapa var. majalis, Syn: Brassica napus var. rapifera) A tarlórépa változata. Megnyúlt, hengeres és retekhez hasonlóan fogyasztható típusait pedig vajrépa néven vezette be a hazai szakirodalomba honosítója (CSERNI, 1986).
1. varjúmogyoró (scrophularia)
2. Csomós görvélyfű (Scrophularia nodosa L.)
3. Nagy csalán (Urtica dioica L.)

Fekete leves

[szerkesztés]
A XVII. századtól, balkáni, ill. török hatásra szomorú-tréfás elnevezése hazánkban a fekete kávénak. (Lásd vele kapcsolatban a Thököly Imre elfogatásáról feljegyzett történeteket!)
(Artemisia vulgaris L.), a népi gyógyászatban étvágy- és emésztésjavítóként, ritkán menstruációs panaszok ellen használt fűszernövény.

Felestököm

[szerkesztés]
reggeli

Fenegrecom

[szerkesztés]
vagy fenegrecum: foenum graecum, azaz görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)

Fertály

[szerkesztés]
1. negyed
2. űrmérték (meszely), kb. 0,35 l,
3. száraz űrmérték (véka), nagysága 20–200 l között változik.

Fertály font

[szerkesztés]
Régi szakácskönyvekben (pl.:Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes) olvasható. 1 negyed font = (kb.12,5 dkg)

Ferton

[szerkesztés]
Súlymérték. A hatnegyed ötöde majdnem.

Fertig

[szerkesztés]
Kész.

Fickó

[szerkesztés]
Régi kávés kifejezés, a kávézacc neve. (Vendéglőkben a sör kimérésénél a mellécsurgatott ital tréfás megnevezése. A "hanzli" is ilyen mellécsurgatott sört jelentett.)
Egykori, főleg a vendéglátással kapcsolatos írásművekben előforduló tartóedény, mely fából készített, dongás vagy egy darabból kivájt volt.

Fiszlya

[szerkesztés]
A zöldbab neve régies receptekben, leírásokban egyes vidékeken. Pl. Nagyváthy János írta, hogy A XVIII. század elején így nevezték a zöldbabot Csurgón és környékén.


Lásd még: Mit-Mihez

A XVIII-XIX. század forduló idején kedvelt tejszínes tortácska volt.
au. fodorminta(Mentha spicata L. var. crispa (Benth.)), a népi gyógyászat emésztésjavító, szélhajtó célokra használta.

Földi alma

[szerkesztés]
burgonya, krumpli, régen pityóka.

Folia ferri

[szerkesztés]
közönséges vasfű (Verbena officinalis) levele.

Föld füstje

[szerkesztés]
orvosi füstike (Fumaria officinalis L.)
gyalogbodza (Sambucus ebulus L.)

Folyófű

[szerkesztés]
1. kerek repkény (Glachoma nederacea L.)
2. kis télizöld meténg,(Vinca minor L.)
3. aprószulák (Convolvulus arvensis L.)
4. lonc (Lonicera)
5. szárcsalián, szárcsagyökér, (Smilax)
6. szulákkeserűfű, szulákpohánka, (Fallopia concolvulus)

Forrasztófű

[szerkesztés]
1. bablevelű varjúháj (Sedum maximum (L.) Hoffm.)
2. sármányvirág (Sideritis)

Floster

[szerkesztés]
A tengeren túlról A XVIII. század végétől hozzánk is eljutott, akkoriban fölöttébb népszerű bárital. Szódavízben cherry, diólikőr és citromlé.

Fondant

[szerkesztés]
Francia eredetű szó. Elkrémesített cukor, így a szaloncukor egyik alapanyaga. Áthúzáshoz, fondant-glasurként (e:glazúrként) és ipari célokra használják. A modern cukrászatban géppel készítik.
súlymérték, 24 lat (kb. 0,5 kg); az erdélyi font (4 nehezék, 20—32 lat) nagysága 0,36—0,45 kg között változik, de legfeljebb 0,56 kg.

Fordítás

[szerkesztés]
Az aszúbor törkölyére öntött mustból készített, az eredetihez képest silányabb minőségű ital.

Fordított

[szerkesztés]
Régi írásokban szereplő kifejezés, a hosszúlépést hívták így az ország egyes területein.
Lásd még: Fröccs

Frappé

[szerkesztés]
A XVIII. század második felében, de még a XVIII-XIX. század fordulón is igen kedvelt, és különösen éjjeli mulatóhelyeken kínált, illetve fogyasztott, kásásra hűtött és úgy felszolgált pezsgő.
vagy FUDAR A török utáni időkben nyugat magyarországi, bor szállítására használt nagyobb hordó (és egyben bormérték is = 29-36 akónyi, illetve 16-21 hektoliternyi, helyenként más és más mennyiséget jelentett).

Fütty

[szerkesztés]
Főleg A XVIII. század második felétől a két világháború közötti időig egyes vidékeinken a kisfröccs vagy a pikoló sör elnevezése. (Egyes vélemények szerint a név azzal magyarázható, hogy olyan kis mennyiséget jelent, ami egy füttyre kiiható.)

Fűszerszám

[szerkesztés]
fűszer

Fuszulyka

[szerkesztés]
bab