Szakácskönyv/Régi kifejezések/F

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 6770 bájt

Szakácskönyv

F

Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Jelmagyarázat
Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Egyéb italok
Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések


Faolaj[szerkesztés]

olivaolaj

Farkasalma[szerkesztés]

közönséges farkasalma (Aristolochia clematitis L.)

Fándli[szerkesztés]

Német eredetű szó. A csokoládéfőzéshez (de általában a főzéshez) használt nagy, nyeles fém-edény. Cukrászműhelyek fontos tartozéka.

Fehér liliom[szerkesztés]

(Lilium candidum), vízhajtóként, menstruációs fájdalmakra, sebekre, égési sérülésekre használt növény.

Fehér üröm[szerkesztés]

Artemisia absinthium L., étvágyjavító, enyhe görcsoldó hatású növény, a népi gyógyászat menstruációs fájdalmakra, féregűzésre is alkalmazta

Fehér répa[szerkesztés]

Régi receptekben kétféle értelmezése lehet:

1.) Petrezselyem
(Petroselinum crispum var. tuberosum Syn: )
Más neve(i): gyökérpetrezselyme, petrezselem, petrezsirom, petruska. A gyökérpetrezselymet helytelenül nevezik fehérrépának vagy egyszerűen gyökérnek is.
2.) Tarlórépa,
(Brassica rapa var. rapa Syn: )
Más neve(i): Fehér répa, kerékrépa vagy kerek répa

Nyíl.gif Lásd még: Bővebben Szakácskönyv/Italok/Üdítők, rostos/Tarlórépa lé Tarlórépa főzelék‎ Savanyítás‎

3.) Vajrépa,
(Brassica rapa var. majalis Syn:Brassica napus var. rapifera) A tarlórépa változata. Megnyúlt, hengeres és retekhez hasonlóan fogyasztható típusait pedig vajrépa néven vezette be a hazai szakirodalomba honosítója (CSERNI, 1986).

Feketecsalán[szerkesztés]

1. varjúmogyoró (scrophularia)
2. Csomós görvélyfű (Scrophularia nodosa L.)
3. Nagy csalán (Urtica dioica L.)

Fekete leves[szerkesztés]

A XVII. századtól, balkáni, ill. török hatásra szomorú-tréfás elnevezése hazánkban a fekete kávénak. (Lásd vele kapcsolatban a Thököly Imre elfogatásáról feljegyzett történeteket!)

Fekete üröm[szerkesztés]

(Artemisia vulgaris L.), a népi gyógyászatban étvágy- és emésztésjavítóként, ritkán menstruációs panaszok ellen használt fűszernövény.

Felestököm[szerkesztés]

reggeli

Fenegrecom[szerkesztés]

vagy fenegrecum: foenum graecum, azaz görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.)

Fertály[szerkesztés]

1. negyed 2. űrmérték (meszely), kb. 0,35 l, 3. száraz űrmérték (véka), nagysága 20–200 l között változik.

Fertály font[szerkesztés]

Régi szakácskönyvekben (pl.:Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes]]) olvasható. 1 negyed font = (kb.12,5 dkg)

Ferton[szerkesztés]

Súlymérték. A hatnegyed ötöde majdnem.

Fertig[szerkesztés]

Kész.

Fickó[szerkesztés]

Régi kávés kifejezés, a kávézacc neve. (Vendéglőkben a sör kimérésénél a mellécsurgatott ital tréfás megnevezése. A "hanzli" is ilyen mellécsurgatott sört jelentett.)

Finak[szerkesztés]

Egykori, főleg a vendéglátással kapcsolatos írásművekben előforduló tartóedény, mely fából készített, dongás vagy egy darabból kivájt volt.

Fiszlya[szerkesztés]

A zöldbab neve régies receptekben, leírásokban egyes vidékeken. Pl. Nagyváthy János írta, hogy A XVIII. század elején így nevezték a zöldbabot Csurgón és környékén.
Nyíl.gif Lásd még: Mit-Mihez

Flan[szerkesztés]

A XVIII-XIX. század forduló idején kedvelt tejszínes tortácska volt.

Fodormenta[szerkesztés]

au. fodorminta(Mentha spicata L. var. crispa (Benth.)), a népi gyógyászat emésztésjavító, szélhajtó célokra használta.

Földi alma[szerkesztés]

burgonya, krumpli, régen pityóka.

Folia ferri[szerkesztés]

közönséges vasfű (Verbena officinalis) levele.

Föld füstje[szerkesztés]

orvosi füstike (Fumaria officinalis L.)

Földibodza[szerkesztés]

gyalogbodza (Sambucus ebulus L.)

Folyófű[szerkesztés]

1. kerek repkény (Glachoma nederacea L.)
2. kis télizöld meténg,(Vinca minor L.)
3. aprószulák (Convolvulus arvensis L.)
4. lonc (Lonicera)
5. szárcsalián, szárcsagyökér, (Smilax)
6. szulákkeserűfű, szulákpohánka, (Fallopia concolvulus)

Forrasztófű[szerkesztés]

1. bablevelű varjúháj (Sedum maximum (L.) Hoffm.)
2. sármányvirág (Sideritis)

Floster[szerkesztés]

A tengeren túlról A XVIII. század végétől hozzánk is eljutott, akkoriban fölöttébb népszerű bárital. Szódavízben cherry, diólikőr és citromlé.

Fondant[szerkesztés]

Francia eredetű szó. Elkrémesített cukor, így a szaloncukor egyik alapanyaga. Áthúzáshoz, fondant-glasurként (e:glazúrként) és ipari célokra használják. A modern cukrászatban géppel készítik.

Font[szerkesztés]

súlymérték, 24 lat (kb. 0,5 kg); az erdélyi font (4 nehezék, 20—32 lat) nagysága 0,36—0,45 kg között változik, de legfeljebb 0,56 kg.

Fordítás[szerkesztés]

Az aszúbor törkölyére öntött mustból készített, az eredetihez képest silányabb minőségű ital.

Fordított[szerkesztés]

Régi írásokban szereplő kifejezés, a hosszúlépést hívták így az ország egyes területein.
Nyíl.gif Lásd még: Fröccs

Frappé[szerkesztés]

A XVIII. század második felében, de még a XVIII-XIX. század fordulón is igen kedvelt, és különösen éjjeli mulatóhelyeken kínált, illetve fogyasztott, kásásra hűtött és úgy felszolgált pezsgő.

Fuder[szerkesztés]

vagy FUDAR A török utáni időkben nyugat magyarországi, bor szállítására használt nagyobb hordó (és egyben bormérték is = 29-36 akónyi, illetve 16-21 hektoliternyi, helyenként más és más mennyiséget jelentett).

Fütty[szerkesztés]

Főleg A XVIII. század második felétől a két világháború közötti időig egyes vidékeinken a kisfröccs vagy a pikoló sör elnevezése. (Egyes vélemények szerint a név azzal magyarázható, hogy olyan kis mennyiséget jelent, ami egy füttyre kiiható.)

Fűszerszám[szerkesztés]

fűszer

Fuszulyka[szerkesztés]

bab