„Növények/K/Kajszibarack” változatai közötti eltérés

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a w:görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek, vagy halványpirosak.

A Kárpát-medencében

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Tápanyagigénye

Nagy víz- és napigénye van. A porhanyós talaj fontos szerepet játszik kajszibarack életében.

Gyümölcse

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű, vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa, éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka (apricotin) készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják, sütemények készítésnél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat (Armeniaca aetheroleum) is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, illetve a sáláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását illetve serkenti a hajnövekedést. ^[1]^[2]

Lásd még

Gyümölcsfajták

Lásd még: A növényről Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Kajszibarack

A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszibarack témájú médiaállományokat.

[1] ttps://munkahet.hu/hirek/eletmod-egeszseg/csodaszer-a-gyumolcsoskertbol-a-barackmagolaj

[2] ttp://oilhealthbenefits.com/apricot-kernel-oil/

[1]

[2]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 A ''barack'' szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a ''Prunus persica'' és a ''Prunus armeniaca'' fajtáira. A '''kajszibarack''' esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag.
-A ''barack'' szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely [[nyugati szláv nyelvek|nyugati]] [[szláv nyelvek|szláv nyelvből]] került (vö. például [[cseh nyelv|cseh]] ''broskev'', [[szlovén nyelv|szlovén]] ''breskev'' stb.), feltehetőleg *''brosky'' alakban. A szláv nyelvek a [[német nyelv|németből]] vették át a szót, vö. [[ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''phirsih'', ''persih''; ennek a szónak a gyökerei a [[latin nyelv|latinra]] nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot ''persica''-nak nevezték ''(malum Persicum'': tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a [[görög nyelv]], ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: ''mélon perszikon)'' alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai ''barack'' és ''perzsa'' szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
+A ''barack'' szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely [[w:nyugati szláv nyelvek|nyugati]] [[w:szláv nyelvek|szláv nyelvből]] került (vö. például [[w:cseh nyelv|cseh]] ''broskev'', [[w:szlovén nyelv|szlovén]] ''breskev'' stb.), feltehetőleg *''brosky'' alakban. A szláv nyelvek a [[w:német nyelv|németből]] vették át a szót, vö. [[w:ófelnémet nyelv|ófelnémet]] ''phirsih'', ''persih''; ennek a szónak a gyökerei a [[w:latin nyelv|latinra]] nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot ''persica''-nak nevezték ''(malum Persicum'': tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a [[w:görög nyelv]], ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: ''mélon perszikon)'' alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai ''barack'' és ''perzsa'' szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)
 A ''kajszi'' a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török ''kāɪysɪ'', újperzsa ''qaisï''), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a '''kajszi''' szó önálló használata. További elnevezései: '''sárgabarack''', tengeribarack,  majombarack.