Növények/N/Nagy útifű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | N
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2240 bájt

Növények

Nagy útifű

20120921Breitwegerich Hockenheim1.jpg
Nagy útifű
(Plantago major, Syn: )
Más neve(i): széles levelű útifű, nagy útilapu

A nagy útifű az ajakosvirágúak rendjébe, az útifűfélék családjába, a Plantago nemzetségbe tartozó lágy szárú, évelő növényfaj. Európában, Észak- és Közép-Ázsiában őshonos, de gyepeken, útszélen világszerte elterjedt.

Lágy szárú, évelő növény. Tőrózsája 15–30 cm átmérőjű. Az egyes levelek nyelesek, oválisak, tipikusan 5–20 cm hosszúak, 4–9 cm szélesek (néha akár 30 cm hosszúságot és 17 cm szélességet is elérhetnek, innen az útilapu népies név), sima szélűek, csúcsban végződnek; 5-9 párhuzamos ér fut végig rajtuk. A virágok aprók (1–2 mm szélesek), zöldes-barnás színűek halványlila, később sárgásbarna porzóval, négytagú, sárgás szegélyű pártával; 13–15 cm (néha akár 70 cm) hosszú felálló száron tipikusan 5–15 cm hosszú, keskeny füzérvirágzatot alkotnak.

Közeli rokona a lándzsás útifűnek (Plantago lanceolata), valamint a réti útifűnek (Plantago media) – hatóanyagaikban megegyeznek. A gyógyszeripar és a népgyógyászat mindhárom faj leveleit felhasználja, de a lándzsás útifű a legjobb erre a célra.

Gyógyhatása(i): A lándzsás útifűhöz hasonlóan a népi gyógyászatban köhögés csillapítására használják. A friss leveleket sebek gyógyítására, a magot enyhe hashajtóként használják néha. A homeopátia előnyben részesíti ezt a fajt, foghúzás utáni fájdalmak csillapítására, középfülgyulladás, ágybavizelés és bőrkiütések kezelésére.


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Nagy útifű


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy útifű témájú médiaállományokat.