„Növények/B/Buglyos fátyolvirág” változatai közötti eltérés

(Gypsophila paniculata, Syn: )
Más neve(i): boglyas fátyolvirág, fátyolvirág, szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű.

A buglyos fátyolvirág a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj, Laza homokos talajon, vasúti töltéseken, gátakon illetve a Bugac homokbuckáin élő évelő növény. Virágzása június - július között tart.

A Közép- és Kelet-Európában őshonos növény inváziós faj Észak-Amerika nagy részén

Szára 0,5-1 méter magasra is megnőhet, felfele dús elágazásokban folytatódik, ízelt. Levelei 3-6 centiméter hosszúak, keresztben átellenesek, lándzsa alakúak, ép szélűek. Virágai aprók, fehéres színűek összetett bogot alkotnak a szárak végein. Gyökere karó alakú, kívül világosbarna, belül húsos sárgásfehér színű, 2 méter hosszúságra is megnőhet, vastagsága elérheti a 15 centimétert.

Drogja a fehér magyar szappangyökér (Saponariae albae Hungaricae radix), amely nagy mennyiségű szaponint tartalmaz. A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják.

Gyógyhatása(i): Nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle.

Korábban finom kelmék tisztítására használták, illetve az ipar a különböző tisztítószerek habzóképességének növelésére használja.

Ellenjavallat: '

Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Buglyos fátyolvirág

A Wikimédia Commons tartalmaz Buglyos fátyolvirág témájú médiaállományokat.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 __NOTOC__
 [[Kategória:Gyógynövények]]
+[[Kategória:inváziós fajok]]
 {{Növ-főcím}}
 {{Növ-fejezetek}}
 {{növény-abc}}
 <br />
-[[Kép:|thumb|200px|right|]]
+[[Kép:Gypsophila paniculata.jpg |thumb|200px|right|{{SUBPAGENAME}}]]
 {{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
-{{latin||}}
+{{latin|Gypsophila paniculata|}}
+{{népies|boglyas fátyolvirág, fátyolvirág, szappanozófű, patikai tajtékozófű, ebmankóró, boglyas dercefű. }}
-{{népies|-}}
+:A '''buglyos fátyolvirág''' a szegfűvirágúak rendjébe, ezen belül a szegfűfélék családjába tartozó növényfaj, Laza homokos talajon, vasúti töltéseken, gátakon illetve a Bugac homokbuckáin élő évelő növény. Virágzása június - július között tart.
-{{haszn-rész|}}
+A Közép- és Kelet-Európában őshonos növény inváziós faj Észak-Amerika nagy részén
-{{gyógyhatása|}}
+Szára 0,5-1 méter magasra is megnőhet, felfele dús elágazásokban folytatódik, ízelt. Levelei 3-6 centiméter hosszúak, keresztben átellenesek, lándzsa alakúak, ép szélűek. Virágai aprók, fehéres színűek összetett bogot alkotnak a szárak végein. Gyökere karó alakú, kívül világosbarna, belül húsos sárgásfehér színű, 2 méter hosszúságra is megnőhet, vastagsága elérheti a 15 centimétert.
+Drogja a fehér magyar szappangyökér (Saponariae albae Hungaricae radix), amely nagy mennyiségű szaponint tartalmaz. A gyökerét gyűjtik, amelynek a kérgét eltávolítják, megtisztítva, felszeletelve szárítják.
+{{gyógyhatása|Nyálkaoldó, köptető kanalas orvosság készül belőle. }}
+Korábban finom kelmék tisztítására használták, illetve az ipar a különböző tisztítószerek habzóképességének növelésére használja.
 :
@@ 25. sor: / 32. sor: @@
 {{Gyógynövények}}
 {{portál|Gomba||Növények||Szakácskönyv}}
-{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}}
+{{commonskat|Gypsophila paniculata|{{SUBPAGENAME}}}}