Növények/K/Közönséges pásztortáska

(Capsella bursa-pastoris, Syn: )
Más neve(i): Palackfű, csapka, pásztorerszény, paptarsoly, pásztortarsoly, szűkésfű vagy szívkésfű, paperszény, békatarsoly, békalencse, büdös szaporafű, pásztor ostora (Meliusnál), vérállatófű, porcogófű, vadmustár, élekhalok, gezemice, istentáskája, libazsázs.[2] Vidéken szokták gólyahírnek nevezni[forrás?] annak ellenére, hogy nem rokona a gólyahíreknek (Caltha spp.).

A pásztortáska a káposztafélék családjába, a nemzetségbe tartozó egy- vagy kétnyári, fehér virágú, gyom- és gyógynövény. Becőketermése táska formájú, erről kapta nevét is.

Európában őshonos, de a világon sokfelé elterjedt. Kertekben, mezőkön, városi területeken útszélen, töltések mentén is megterem, mindössze nem túl száraz talajra és elengedő napsütésre van szüksége. Egész nyáron virágzik, de legnagyobb tömegben áprilisban és májusban.

6–20 cm magasra nő meg, A szár elágazó, a kocsányok a fő szár mellett terjednek szét. Tőlevélrózsás, alapi levelei lándzsásak és (kacúrosan) fogazottak, a felső levelek ép szélűek. A fehér virágok laza fürtökben nőnek, sugaras szimmetriájúak, négy szirommal. A magház és a becőketermések háromszögűek, ék alakútól a szív alakúig változnak („táska formájúak”), a lapos, felfelé álló termés a vékonyabb, csúcsos részével csatlakozik a kocsányhoz.

Flavonoidokat, egy vérzéscsillapító peptidet, kálium- és kalciumsókat, kolint, tiramint tartalmaz.

Magvai nedves környezetben viszkózus anyagot bocsátanak ki, amihez a vízhez kötődő életciklusú rovarok hozzáragadnak és végül elpusztulnak. Ez felhasználható a szúnyogok irtására, mivel a növény elpusztítja a szúnyog lárváit, így egyfajta proto-húsevő növénynek is tekinthető.

Parazitái:

fehér sömör (Albugo candida)

Felhasználása

Ismert vérzéscsillapító hatása, gyulladáscsökkentő és vizelethajtó tulajdonsága is.

Magvai, levelei és gyökere ehetőek. Kínában élelmezési céllal termesztik. A „hirtelensütött pásztortáska-levelek” (Sudden-fried Shepherd's Purse leaves) helyi ínyencségnek számítanak.