Ugrás a tartalomhoz

Növények/D/Datolyapálma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 4349 bájt

Növények

Datolyapálma

LatinNövényekGyógynövények‎‎Növények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFák - CserjékFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélékVédett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék


közönséges datolyapálma
Kanári datolyapálma
Datolyapálma
(Phoenix dactylifera, Syn: )
Drog Phoenicis dactyliferae fructus,
Más neve(i): (nemes) datolyapálma, főnixpálma


A közönséges datolyapálma az egyszikűek osztályának a pálmavirágúak rendjébe, ezen belül a pálmafélék családjába tartozó faj.
Gyümölcse a datolya, amely évezredek óta az egyik legfontosabb táplálékforrás az arid (száraz) területeken, ezért gyakran nevezik a "sivatag kenyerének" is. Csonthéjas gyümölcs, amely hosszúkás, ovális alakú, hossza 3–7 cm között mozog. Színe az érettségtől és fajtától függően a világossárgától a mélyvörösön át a sötétbarnáig terjedhet. Magas cukortartalma miatt rendkívül édes. Frissen ropogós vagy puha, szárítva húsos, ragacsos és karamellás ízvilágú.

Hatóanyag

60-80% szénhidrát (50% invertcukor és szaharóz), leucoanthocyanok, cserzőanyag, piperidin-származék baikianin, pipekolinsav, 5-oxipipekolinsav, magban kb. 10% zsíros olaj. Gazdag élelmi rostokban, káliumban, magnéziumban és B-vitaminokban.
Hazánkban leginkább szárított formában fogyasztjuk csemegének, de kiváló édesítőszer süteményekbe, turmixokba, vagy akár sós ételek (pl. baconbe tekert datolya) alapanyagaként is.
Gyógyhatása(i): Jótékonyan hat az emésztésre, segít a vérnyomás szabályozásában, és természetes antioxidánsokat tartalmaz. A népgyógyászatban tüdőbetegség ellen. Gyümölcse élelmiszer.
A datolyapálma nemzetség tagjai könnyen felismerhetők arról, hogy a levélszárnyak "V" alakban összehajtottak és a levélkék kihegyezett csúcsúak.
Valamennyi más szárnyalt levelű pálmafajnál viszont a levélszárnyak A alakban összehajtottak (a levélgerinc felül helyezkedik el), vagy a levélkék nem kihegyezett csúcsúak. A nemzetség fajai közül a következő hármat gyakran termesztik, leginkább szubtrópusi területeken:
- kanári datolyapálma ~ (Phoenix canariensis)
- közönséges datolyapálma ~ (Phoenix dactylifera), és
- törpe datolyapálma ~ (Phoenix roebelenii).
A közönséges datolyapálma eredeti előfordulási területe az Arab-félsziget és Pakisztán között lehetett. Mezopotámiától Egyiptomig ősidők óta termesztették.
Manapság sok helyen termesztik; az ember segítségével az Antarktisz kivételével az összes kontinensre eljutott.
E datolyapálma-faj törzsén az elpusztult levelek alapi részei rombusz alakú mintázatot mutatnak, és a többnyire viszonylag laza levélüstök mintegy 20-30 levélből áll, amelyek elérhetik az 5 méter hosszúságot. A fa maga általában 21-23 méter magasra nő meg.
A közönséges datolyapálma nélkül az élet sok sivatagi területen még ma sem lenne elképzelhető.
A kanári datolyapálma a közönséges datolyapálmához nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb. A magányos, el nem ágazó törzs alapját a felszínre kerülő gyökerek akár 90 centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 méter (legfeljebb 20 méter) magas. Budapesten a Füvészkertben él egy kiültetett példánya, amit telente fűtött takarással védenek.
A törpe datolyapálma jól ismert kerti és cserepes növény; eredetileg Indokínából származik, manapság azonban világszerte termesztik. A következő országokban találhatók vad állományok: Kína, Laosz és Vietnám.


Magyar Wikipédia: Datolyapálma
A Wikimédia Commons tartalmaz Datolyapálma témájú médiaállományokat.