Növények/B/Bókoló fogasír

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | B
A lap mérete: 1873 bájt

Növények

Bókoló fogasír


Bókoló fogasír
Bókoló fogasír
(Cardamine enneaphyllos, Syn: )
Más neve(i): -


A bókoló fogasír a kétszikűek közé tartozó káposztafélék családjának egyik faja.
Szubtrópusi és mérsékelt éghajlaton egyaránt elterjedt. Magyarországon kiváltképp a Dunántúlon nő.
Évelő növény. Elsősorban a hűvös hegyi klímát kedveli, a legjobban a nyirkos erdőkben bükkösökben, mély völgyekben nő. Magyarországon őshonos.
Vaskos, húsos, bütykös gyöktörzse, vízszintesen kúszik, rajta húsos pikkelylevelek nőnek.
A szárlevelek gallérszerűen állnak a száron. Levelei többszörösen összetettek (három levele hármasan), ezért régen kilenclevelű foggyökérnek is hívták. A levélkék lándzsásak, a szélük durván fogas, erezetük élre futó szárnyas.
A nevét adó, bókoló virágai (5–12 db) sárgásfehérek, négyszirmúak. Porzói ugyanolyan hosszúak, mint a párta. Termése csőrös becő.
Elsősorban vegetatívan, tarackjáról terjed. Április–májusban virágzik.
Sok C-vitamint tartalmaz, ezért a tüdővész, a skorbut és a fogínysorvadás gyógyítására használták (a fogas-ír másik jelentése: a fogra ír).


Felhasználható része(i): '
Gyógyhatása(i): '
Ellenjavallat: '


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Bókoló fogasír


A Wikimédia Commons tartalmaz Bókoló fogasír témájú médiaállományokat.