Növények/B/Babiloni fűz

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | B(Növények/B/Babiloni szomorúfűz szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3117 bájt

Növények

Babiloni fűz

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk


Saul pleureur.jpg
Theresienstein 069.JPG
Babiloni fűz
(Salix babylonica, Syn:)
Más neve(i): babiloni szomorúfűz

A babiloni szomorúfűz, a fűzfafélék családjába tartozó faj. A babiloni fűz kelet-ázsiai növény, hazája Kína és Japán (az eredeti elterjedési terület nyugati határa Kelet-Turkesztánban van). Dísznövényként az egész világon megtalálható.

Feltűnő, sajátos növekedési formája miatt a parkok és kertek kedvelt díszfája. Európában csak a termős alakot ültetik, szaporítása dugványozással lehetséges. A babiloni szomorúfűz kevésbé bírja a telet, mint a japán szomorúfűz (Salix elegantissima), ezért hidegebb vidékeken parkfának az utóbbi alkalmasabb.

Gyakran a két ázsiai fűznek a fehér fűzzel (Salix alba), a törékeny fűzzel (Salix fragilis), a babérfűzzel (Salix pentandra) és a kecskefűzzel (Salix caprea) képzett hibridjeit ültetik. Nálunk a leggyakrabban ültetett „szomorúfűz” a fehér fűz „Tristis” fajtája (Salix alba Vitellina-Tristis). Hosszú, sárga hajtásai a földig lecsüngnek. Porzós alak.

A babiloni szomorúfűz közepesen nagy termetű, 10-20 méter magas, lombhullató fa, egyenes törzzsel és vékony, feltűnő hosszan lecsüngő hajtásokkal. Koronája igen széles és kerekded. Vesszői csak fiatal korban szőrösek, sárgászöldek, a napos oldalon megvörösödnek. Levelei rövid nyelűek, 10-17 centiméter hosszúak, mintegy 2,5 centiméter szélesek, lándzsásak vagy szálas lándzsásak, hosszan kihegyezettek, ékvállúak, szélükön éles, szálkás fűrészfogakkal. Fiatalon gyéren selymes szőrűek, később lekopaszodók, némileg fénylők, felül világos-, alul szürkészöldek, kifejezett érhálózattal, hervadáskor barnára színeződnek. A pálhák hiányoznak vagy korán lehullanak, lándzsa vagy sarló alakúak. Kétlaki növény. A virágzatok a levelekkel egy időben jelennek meg. A porzós barkák keskeny hengeresek, legfeljebb 6 centiméter hosszúak, a porzók száma 2. A termős barkák valamivel rövidebbek. A magház kopasz, vastag, oldalra hajló bibével, a nőivarú virágok csak egy nektármiriggyel rendelkeznek. A virágzási ideje március–április között van.


Felhasználható része(i): levelei, kérge
Gyógyhatása(i): A népi gyógyászatban a babiloni szomorúfűz leveléből és kérgéből lázcsillapító forrázatot készítenek.

A fa vesszőiből kosarakat és székeket fonnak.

Babiloni fűz ellenjavallat: '


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Babiloni fűz


A Wikimédia Commons tartalmaz Babiloni fűz témájú médiaállományokat.