Kertészet/Emlősök/Erdei egér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2867 bájt

Kertészet

Erdei egér


Erdei egér


Erdei egér
(Apodemus sylvaticus, Syn: -)
Más neve(i): közönséges erdeiegér


Az erdei egér az emlősök osztályának rágcsálók rendjébe, ezen belül az egérfélék családjába tartozó faj. Nevével ellentétben az erdőkön kívül megtalálható szántóföldeken, városi parkokban és kertekben is. Magasabb sziklás hegységekben ritkán fordul elő.
Az erdei egér a házi egérnél valamivel nagyobb rágcsáló. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Szőrzete hátán szürkésbarna, hasán fehér színű. Hátsó lábai hosszabbak mint a mellsők, ezért futás közben ugrálva halad. Gyakran szimatolnak felemelkedve, hátsó lábukon állva. Teste 7–12 centiméter, farka közel 10 centiméter. Súlya 18-35 gramm.
Bár elég gyakori rágcsáló, ritkán lehet megpillantani, mert nagyon félénk, éjszakai állat. A nappalt üregében tölti, csak alkonyatkor indul táplálékot keresni.
Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.
Télire a fészekkamrát is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.
Az erdei egér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.
A szaporodási időszak az időjárástól függően áprilistól októberig-novemberig tart. Évente akár négyszer is szaporodik. A nőstény 22-26 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 12-14 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 8 hetes korban érik el.

Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek. Az erdei egér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a rókák, a menyét, a nyest, a borz és a macska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak erdei egér maradványokat.

Rokon fajok

- Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis)
- Pirókegér (Apodemus agrarius)
- Kislábú erdeiegér (Apodemus uralensis)


Lásd még: Magyar Wikipédia:Erdei egér


A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei egér témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia w:Erdei egér


Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).