Kertészet/Tünethatározó/Tulipán

Tünethatározó - Tulipán

---

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

---

A tulipán károsítói

Vírusbetegségek

A tulipán színtörése

Kórokozó: (Tulip breaking virus)

A tulipán nekrózisa

Kórokozó: (Tobacco necrosis virus)

A tulipán fehér csíkossága

Kórokozó: (Tulip white streak virus)

Uborkamozaik

Kórokozó: (Cucumber mosaic virus)

Dohánymozaik

Kórokozó: (Tobacco mosaic virus)

Tünetek: fertőzött növények kisebbek és torzak. A levélerek között hosszúkás zöldes-sárgás csíkok, rajzolatok keletkeznek. Más hagymás növény virágszirma cirmossá válik, „színtörés” keletkezik. A virág kisebb, hamarabb elhervad. A vírusos anyanövényből szintén fertőzött növény fejlődik.

Terjedés: levéltetvek, tripszek, fonálférgek, pollen, és művelő eszközök útján.

Gombabetegségek

A tulipán botritiszes betegsége

Kórokozó: (Botrytis parasitica)

Tünetek: legveszedelmesebb betegsége. A leveleken apró, ovális, vizenyős foltok láthatók. A foltokon szürke bevonat (konídium tartó gyep) keletkezik. Száraz viszonyok között a foltok beszáradnak. A foltok a virágon is megjelennek. A párás, meleg idő kedvez a fertőzésnek. Járványt is okozhat. A hagymát is károsítja. Pikkelylevelei vizenyősek, rajta szürkés színű penészgyep található.

Terjedés: beteg hagymagumó és növények.

A tulipán fuzáriumos betegsége

Kórokozó: (Fusarium oxysporum f. sp. tulipae)

Tünetek: legsúlyosabb gombás betegsége. A hagyma húsos pikkelylevelein besüllyedő, vizenyős, barna foltok keletkeznek, rajta fehéres színű penészgyeppel. A foltokon mézgacseppek figyelhetők meg. Sérülésen keresztül fertőz.

Terjedés: a fertőzési forrás a talaj, a hagyma, a tárolás alatt gyorsan terjes, száraz múmia alakul ki.

Tulipánrozsda

Kórokozó: (Puccinia tulipae)

Tünetek: a levélen ovális, koncentrikus körökben sötét és világosbarna rozsdatelepek fejlődnek, sárga udvarral. A fertőzött levél sárgul, majd elhal. A virágszáron és a virágon a tünetek hasonlóak.

Terjedés: növényi maradványokon, a hagymákon telel. Légáramlattal és felfröccsenő vízzel terjed.

Kártevők

Szár-fonálféreg

Kórokozó: (Ditylenchus dipsaci)

Tünetek: jelentős kártevő. A virágszár és a sziromlevelek rendellenesen fejlődnek, alakjuk torz, színük sápadt, a virágszár meggörbül a virág oldalra néz. Belső élősködő, a kettévágott hagyma belsejében barnás, vagy szürkés elszíneződés jelentkezik. A tárolóban is károsít. Szabadföldön is képes a talajban áttelelni

Fejlődés: soknemzedékű faj.

Terjedés: szaporítóanyaggal terjed.

Talajlakó kártevők

Cserebogarak lárvája

Kórokozó: (Melolonthidae)

Pattanóbogarak lárvája

Kórokozó: (Elateridae)

Tünetek: a pajorok és drótférgek a hagyma megrágásával az őszi, ill. a késő tavaszi időszakban a felszedésig okoznak károkat. A drótférgek, a hagymatestbe lukakat fúrnak. A pajor, rágásával okoz kárt, amelynek a következménye a növény sárgul, majd elpusztul. A megrágott hagymák nem tárolhatók, tekintettel a rajtuk másodlagosan szaprofita szervezetek telepednek meg. Kártételük, leggyakrabban humuszban gazdag kerti földekben kiültettet, dísznövényeken jelentkezik.

Legyek

Holdfoltos hagymalégy

Kórokozó: (Eumerus strigatus)

Hagymalégy

Kórokozó: (Delia antiqua)

Tünetek: a hagyma legfontosabb kártevője. A légylárvák (nyüvek) a hagymafejbe fúrnak. Magvetés után elpusztul a fiatal növény, csapadékos időben elrothad a károsított növényrész.

Fejlődés: 2 (3) nemzedéke van.

Készletatkák

Gyökératka

Kórokozó: (Rhizoglyphus echinopus)

Virághagyma gyökératka

Kórokozó: (Rhizoglyphus callae)

Tünetek: hagymás dísznövények földben lévő részén táplálkoznak. A virághagymában szabálytalan kis járatokat rágnak, és abban a barna színű rágcsálék található. A megtámadott hagyma virágszára rendellenesen fejlődik. A sérült hagymatesten, különböző gombák és baktériumok telepednek meg, és a megtámadott hagyma idővel rothadásnak indul, és elpusztul.

Fejlődés: változó nemzedékszám.

Tulipán levéltetű

Kórokozó: (Dysaphis tulipae)

Tünetek: kizárólag növényházban, hajtatott tulipánon fordul elő, jelentős károkat ritkán okoz. A leveleken, fiatal hajtásokon szívogató levéltetvek kolóniát képeznek, a növény növekedését hátráltatják, és az általuk ürített mézharmat a leveleken ragadós bevonatot képez. Vírusterjesztők.

Terjedés: behurcolt kártevő, rendszerint tulipánhagymákkal terjed.

Bundásbogár

Kórokozó: (Epicometis hirta)

Tünetek: a porzókat és a sziromleveleket rágja a virágban. A rovar márciusban, és áprilisban látható. Napfényes időben aktív.

Hagyma-levélatka

Kórokozó: (Aceria tulipae)

Tünetek: tulipánon kis jelentőségű, annak ellenére hogy gyakran megfigyelhető faj. A tulipánhagyma buroklevelein apró pirosas pontok jelzik a kártevő szívásnyomait. A kihajtást követően a leveleken szívogat.

Fejlődés: határozatlan nemzedékszámú faj, tulipánhagymákon a tárolóban telel.

---

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

---

• Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
• Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
• Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
• Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
• Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
• Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
• Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
• Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
• V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
• Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
• Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9