Kertészet/Tünethatározó/Mandula
< Kertészet | Tünethatározó
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek
Mandula kártevői
| Megnevezés | Tudományos neve | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Mandula vonalas mintázottsága | () | Vírusos betegség |
| Mandula agrobaktériumos gyökérgolyvája | (Agrobacterium tumefaciens) | Baktériumos betegség |
| Mandula polisztigmás levélfoltossága | () | Gombabetegség |
| Mandula ventúriás varasodása | (Venturia carpophila) | Gombabetegség |
| Mandula monilíniás betegsége | (Monilinia laxa) | Gombabetegség |
| Mandula sztigminás betegsége | (Stigmina carpophila) | Gombabetegség |
| Csonthéjasok európai sárgasága | (European stone fruit yellows) | Fitoplazmás betegség |
| Mandula baktériumos rákosodása | (Monilia laxa) | Baktériumos betegség |
| Kertészet/Tünethatározó/ | () | |
| Kertészet/Tünethatározó/ | () | |
| Kertészet/Tünethatározó/ | () | |
| Kertészet/Tünethatározó/ | () | |
Vírusbetegségek[szerkesztés]
Mandula csíkos mozaik
- Kórokozó: (Almond line pattern virus)
- Tünetek: mozaikfoltok keletkeznek a leveleken, a fa a növekedésben lemaradhat.
- Terjedés: szaporítóanyag, beteg fák.
Fitoplazmás betegségek[szerkesztés]
Csonthéjasok európai sárgasága
- Kórokozó: (European stone fruit yellows)
- Tünetek: a fertőzött fák levelei sárgulnak és kanalasodnak, kisebbek és elszórtan helyezkednek el, később elhalnak. Először ágrészek, aztán ágak, végül az egész fa elpusztulhat. A kéreg eleinte narancssárgára, majd barnára színeződik.
- Terjedés: szaporítóanyag, fertőzött egyedek, levélbolhák. Egyetlen megoldás a vírusmentes szaporítóanyag telepítése.
Gombabetegségek[szerkesztés]
A mandula moníliás virág és ágelhalása
- Kórokozó: (Monilia laxa)
- Tünetek: utóbbi években súlyos károkat okoz, fontos betegsége. Virágzáskor fertőz, a hajtások pusztulását okozza. A fás részeken rákos sebek keletkeznek. Sárga mézga jelenik meg a fertőzött részeken. A gyümölcsön szürke kinövések (exogén sztrómák) találhatók. Nagyobb ágak pusztulását is okozhatja.
- Terjedés: az előző évi fertőzött maradványok, talajon lévő gyümölcsmúmiák.
A mandula ventúriás varasodása
- Kórokozó: (Venturia carpophila)
- Tünetek: járványos években a mandula legsúlyosabb károsítója. A kórokozó a lehullott levelekben telel. A leveleken, a virág részein, a hajtáson, vesszőkön, varas, sötét foltok keletkeznek, a kéreg berepedezik. A mandula zöld héján is megjelennek a sötét foltok.
- Terjedés: a fertőződött, fás növényi részeken áttelelhet.
A mandula sztigmínás levéllyukacsosodása
- Kórokozó: (Stigmina carpophila)
- Tünetek: jelentős károkat okozhat. Nedvesebb időjárás esetén gyakoribb. A fiatal leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg. A foltok széle barna, közepe kivilágosodik. Később a foltok közepe elszárad, és kiesik a levéllemezből. A hajtásokon és a gallyakon is barnás foltok jelennek meg.
- Terjedés: a kiesett levélfoltok, gallyakon, leveleken telel.
| Megnevezés | Tudományos neve | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Mandula levéltetű | (Brachycaudus amygdalinus) | soknemzedékes |
| Mandula magdarázs | (Eurytoma amygdali) | 1 nemzedékes |
| Keleti gyümölcsmoly | (Grapholitha molesta) | évente 4-5 nemzedék |
| Kéregmoly | (Enarmonia formosana) | 2 nemzedék/év |
| Csonthéjasok levélatkája | (Aculus fokeaui) | |
| Barackmoly | (Anarsia lineatella) | 3 nemzedék/év |
| Eperfa pajzstetű | (Pseudaulacaspis pentagona) | |
| Kaliforniai pajzstetű | (Diaspidiouts perniciosus) | |
| Cserebogarak | (Melolonthidae) | |
| Sodrómolyok | (Pandemis, Recurvaria) fajok | 2 nemzedék/év |
| 'Araszolók | (Operoptera brumata, Erannis spp.) | 1 nemzedék/év |
| Kertészet/Tünethatározó/Mandula/ | () | |
| Kertészet/Tünethatározó/Mandula/ | () | |
Kártevők[szerkesztés]
Mandula levéltetű
- Kórokozó: (Brachycaudus amygdalinus)
- Tünetek: a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak. A leveleken kolóniákat hoznak létre. A nyár folyamán kis számban található meg a mandulán, így a kártételük ekkor már jelentéktelen. A legnagyobb kárt a különféle vírusok terjesztésével okozzák. Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, sárgulnak, majd lehullanak. A termés minősége és mennyisége csökken. A kiválasztott mézharmaton korompenész jelenik meg.
- Fejlődés: soknemzedékes.
Mandula magdarázs
- Kórokozó: (Eurytoma amygdali)
- Tünetek: a lárva a zöld mandula belsejében táplálkozik és fejlődik. A magbelet fogyasztja el. Ez megzavarja a gyümölcs fejlődését, összeszárad, a fán marad, tavasszal a darázs kirepül. Veszélyes kártevő.
- Fejlődés: 1 nemzedékes.
Egyéb kártevők[szerkesztés]
Keleti gyümölcsmoly
- Kórokozó: (Grapholitha molesta)
- Tünetek: nagy termésveszteségeket okozhat. A csonthéj kialakulását követően a lárva a gyümölcsbe furakszik, melyet mézgafolyás kísér. A termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik. A lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a félig érett, puha gyümölcsben. A fertőzött termés hamar lehullik, és monília fertőzés tüneteit is mutatja.
- Fejlődés: évente 4-5 nemzedék fejlődik. A molyok április végétől kezdenek rajzani.
Kéregmoly
- Kórokozó: (Enarmonia formosana)
- Tünetek: elhanyagolt, gyomos ültetvények sérült törzsű fáin szaporodhat el. A lárva a kéreg alatt fúr fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeig, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.
- Fejlődés: 2 nemzedéke van.
Csonthéjasok levélatkája
- Kórokozó: (Aculus fokeaui)
- Tünetek: a leveleket szívogatják. A párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és jellegzetes ólomszínű elszíneződés jön létre. A levelek kanalasodnak. A rügy- és a termésképződés csökken. Meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak.
Barackmoly
- Kórokozó: (Anarsia lineatella)
- Tünetek: a hernyók kora tavasszal megrágják a rügyeket és a hajtást (április elején és közepén). A károsított hajtások elszáradnak. A nyári generáció hernyói behatolnak a gyümölcsbe, és járatot rágnak a magházig. A gyümölcs kényszerérett lesz. Mézgafolyás, ürülék és rágási maradványok láthatók a gyümölcsön. A terméseken másodlagosan kórokozók jelenhetnek meg,
így azok gyakran elrothadnak.
- Fejlődés: 3 nemzedéke van.
Pajzstetvek[szerkesztés]
Eperfa pajzstetű
- Kórokozó: (Pseudaulacaspis pentagona)
Kaliforniai pajzstetű
- Kórokozó: (Diaspidiouts perniciosus)
- Tünetek: a pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak. A kéreg és az ágak elhalásos tüneteit az eperfa pajzstetű okozhatja. Kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon.
A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb. Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki. A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be.
Talajlakó kártevők[szerkesztés]
Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár
- Kórokozó: (Melolonthidae)
- Tünetek: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.
Sodrómolyok
- Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)
- Tünetek: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
- Fejlődés: 2 nemzedék / év.
Araszolók
- Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)
- Tünetek: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
- Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9
