Kertészet/Tünethatározó/Mandula

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 11478 bájt

Kertészet

Mandula

Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek
Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők





Mandula kártevői



A Mandula jellemző betegségei
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
Mandula vonalas mintázottsága () Vírusos betegség
Mandula agrobaktériumos gyökérgolyvája (Agrobacterium tumefaciens) Baktériumos betegség
Mandula polisztigmás levélfoltossága () Gombabetegség
Mandula ventúriás varasodása (Venturia carpophila) Gombabetegség
Mandula monilíniás betegsége (Monilinia laxa) Gombabetegség
Mandula sztigminás betegsége (Stigmina carpophila) Gombabetegség
Csonthéjasok európai sárgasága (European stone fruit yellows) Fitoplazmás betegség
Mandula baktériumos rákosodása (Monilia laxa) Baktériumos betegség
Kertészet/Tünethatározó/ ()
Kertészet/Tünethatározó/ ()
Kertészet/Tünethatározó/ ()
Kertészet/Tünethatározó/ ()


Vírusbetegségek[szerkesztés]

Mandula csíkos mozaik

Kórokozó: (Almond line pattern virus)
Tünetek: mozaikfoltok keletkeznek a leveleken, a fa a növekedésben lemaradhat.
Terjedés: szaporítóanyag, beteg fák.

Fitoplazmás betegségek[szerkesztés]

Csonthéjasok európai sárgasága

Kórokozó: (European stone fruit yellows)
Tünetek: a fertőzött fák levelei sárgulnak és kanalasodnak, kisebbek és elszórtan helyezkednek el, később elhalnak. Először ágrészek, aztán ágak, végül az egész fa elpusztulhat. A kéreg eleinte narancssárgára, majd barnára színeződik.
Terjedés: szaporítóanyag, fertőzött egyedek, levélbolhák. Egyetlen megoldás a vírusmentes szaporítóanyag telepítése.

Gombabetegségek[szerkesztés]

A mandula moníliás virág és ágelhalása

Kórokozó: (Monilia laxa)
Tünetek: utóbbi években súlyos károkat okoz, fontos betegsége. Virágzáskor fertőz, a hajtások pusztulását okozza. A fás részeken rákos sebek keletkeznek. Sárga mézga jelenik meg a fertőzött részeken. A gyümölcsön szürke kinövések (exogén sztrómák) találhatók. Nagyobb ágak pusztulását is okozhatja.
Terjedés: az előző évi fertőzött maradványok, talajon lévő gyümölcsmúmiák.

A mandula ventúriás varasodása

Kórokozó: (Venturia carpophila)
Tünetek: járványos években a mandula legsúlyosabb károsítója. A kórokozó a lehullott levelekben telel. A leveleken, a virág részein, a hajtáson, vesszőkön, varas, sötét foltok keletkeznek, a kéreg berepedezik. A mandula zöld héján is megjelennek a sötét foltok.
Terjedés: a fertőződött, fás növényi részeken áttelelhet.

A mandula sztigmínás levéllyukacsosodása

Kórokozó: (Stigmina carpophila)
Tünetek: jelentős károkat okozhat. Nedvesebb időjárás esetén gyakoribb. A fiatal leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg. A foltok széle barna, közepe kivilágosodik. Később a foltok közepe elszárad, és kiesik a levéllemezből. A hajtásokon és a gallyakon is barnás foltok jelennek meg.
Terjedés: a kiesett levélfoltok, gallyakon, leveleken telel.
Az Mandula Kártevői
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
Mandula levéltetű (Brachycaudus amygdalinus) soknemzedékes
Mandula magdarázs (Eurytoma amygdali) 1 nemzedékes
Keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) évente 4-5 nemzedék
Kéregmoly (Enarmonia formosana) 2 nemzedék/év
Csonthéjasok levélatkája (Aculus fokeaui)
Barackmoly (Anarsia lineatella) 3 nemzedék/év
Eperfa pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona)
Kaliforniai pajzstetű (Diaspidiouts perniciosus)
Cserebogarak (Melolonthidae)
Sodrómolyok (Pandemis, Recurvaria) fajok 2 nemzedék/év
'Araszolók (Operoptera brumata, Erannis spp.) 1 nemzedék/év
Kertészet/Tünethatározó/Mandula/ ()
Kertészet/Tünethatározó/Mandula/ ()


Kártevők[szerkesztés]

Mandula levéltetű

Kórokozó: (Brachycaudus amygdalinus)
Tünetek: a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak. A leveleken kolóniákat hoznak létre. A nyár folyamán kis számban található meg a mandulán, így a kártételük ekkor már jelentéktelen. A legnagyobb kárt a különféle vírusok terjesztésével okozzák. Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, sárgulnak, majd lehullanak. A termés minősége és mennyisége csökken. A kiválasztott mézharmaton korompenész jelenik meg.
Fejlődés: soknemzedékes.


Mandula magdarázs

Kórokozó: (Eurytoma amygdali)
Tünetek: a lárva a zöld mandula belsejében táplálkozik és fejlődik. A magbelet fogyasztja el. Ez megzavarja a gyümölcs fejlődését, összeszárad, a fán marad, tavasszal a darázs kirepül. Veszélyes kártevő.
Fejlődés: 1 nemzedékes.

Egyéb kártevők[szerkesztés]

Keleti gyümölcsmoly

Kórokozó: (Grapholitha molesta)
Tünetek: nagy termésveszteségeket okozhat. A csonthéj kialakulását követően a lárva a gyümölcsbe furakszik, melyet mézgafolyás kísér. A termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik. A lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a félig érett, puha gyümölcsben. A fertőzött termés hamar lehullik, és monília fertőzés tüneteit is mutatja.
Fejlődés: évente 4-5 nemzedék fejlődik. A molyok április végétől kezdenek rajzani.

Kéregmoly

Kórokozó: (Enarmonia formosana)
Tünetek: elhanyagolt, gyomos ültetvények sérült törzsű fáin szaporodhat el. A lárva a kéreg alatt fúr fölfelé terjedve a vázágak vastag, alsó részeig, a gyökérnyak tájékon pedig a talaj felszíne alá is behatol.
Fejlődés: 2 nemzedéke van.

Csonthéjasok levélatkája

Kórokozó: (Aculus fokeaui)
Tünetek: a leveleket szívogatják. A párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és jellegzetes ólomszínű elszíneződés jön létre. A levelek kanalasodnak. A rügy- és a termésképződés csökken. Meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak.

Barackmoly

Kórokozó: (Anarsia lineatella)
Tünetek: a hernyók kora tavasszal megrágják a rügyeket és a hajtást (április elején és közepén). A károsított hajtások elszáradnak. A nyári generáció hernyói behatolnak a gyümölcsbe, és járatot rágnak a magházig. A gyümölcs kényszerérett lesz. Mézgafolyás, ürülék és rágási maradványok láthatók a gyümölcsön. A terméseken másodlagosan kórokozók jelenhetnek meg,

így azok gyakran elrothadnak.

Fejlődés: 3 nemzedéke van.

Pajzstetvek[szerkesztés]

Eperfa pajzstetű

Kórokozó: (Pseudaulacaspis pentagona)

Kaliforniai pajzstetű

Kórokozó: (Diaspidiouts perniciosus)
Tünetek: a pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak. A kéreg és az ágak elhalásos tüneteit az eperfa pajzstetű okozhatja. Kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon.

A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb. Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki. A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be.

Talajlakó kártevők[szerkesztés]

Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár

Kórokozó: (Melolonthidae)
Tünetek: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.

Sodrómolyok

Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)
Tünetek: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
Fejlődés: 2 nemzedék / év.

Araszolók

Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)
Tünetek: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9