Kertészet/Kabócák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 8108 bájt

Kertészet

Kabócák


Kabócák


Kabócák
(Auchenorrhyncha, Syn: -)
Más neve(i): -


A kabócák a rovarok osztályába és a fél-fedelesszárnyúak rendjébe tartozó egyik alrend. Ez fél-fedelesszárnyúak második legnagyobb és legváltozatosabb alrendje több mint 40 000 fajjal.
Legközelebbi rokonaik a poloskák, a levélbolhák, a levél- és a pajzstetvek.
A meleg és a mérsékelt égöv szárazföldi élőhelyein mindenfelé megtalálhatók.
Magyarországon 2005-ig 585 fajukat észlelték; ezek 12 családjukat képviselik:
  1. Bordás kabóca-félék
  2. Bordás-fejű kabóca-félék (Dictyopharidae)
  3. Bőröskabóca-félék (Tettigometridae)
  4. Énekeskabóca-félék (Cicadidae)
  5. Kabóca-félék (Achilidae) és (Tropiduchidae)
  6. Lepkekabóca-félék (Flatidae)
  7. Mezeikabóca-félék (Cicadellidae)
  8. Pajzsoskabóca-félék (Issidae)
  9. Púposkabóca-félék (Membracidae)
  10. Recéskabóca-félék (Cixiidae)
  11. Sarkantyúskabóca-félék (Delphacidae)
  12. Tajtékoskabóca-félék (Cercopidae)


Testük hossza többnyire 1 cm körüli. A legtöbb mérsékelt égövi faj 1 cm-nél kisebb, a trópusiak ennél gyakran nagyobbak. A legnagyobb termetűek az énekeskabóca-szerűek (Cicadoidea); ritka kivételként ezek magyarországi fajai is elérik a 3–4 cm-t. Legnagyobb képviselőjük, a császárkabóca (Megapomponia imperatoria) kb. 7 cm hosszú.
Testalkatuk igen változatos; ennek példájaként a bordáskabóca-szerűek és a púpos kabócákat (Membracidea) szokás említeni. A lepkekabócák neve a lepkékéhez hasonló külsejükre utal. Főleg a bordáskabóca-szerűek között vannak élénk színű és mintázatú fajok is, de a többség jelentéktelen külsejű, barnássárga vagy zöldes rejtőszíneket visel
Szabadon mozgó szárazföldi rovarok. A legtöbb faj kitűnően ugrik és repül. Virágos növényeken élnek, a lárvák és az imágók is azok nedveit szívogatják. Tápnövényválasztásuk szerint monofág, oligofág és polifág fajaikat különböztetjük meg, de a legtöbb faj tápnövénye(i) még ismeretlen(ek). Németországi adatok alapján a fajok nagyobb része egyetlen növényfajra specializálódik (monofág), ezt követik az egy-két növénynemzetségre, majd családra specializálódott fajok.
Táplálékforrásuk szerint megkülönböztetik floém-, xilém- és mezofillum-szívogató fajaikat — a fajok kb. 70%-a a floémet szívogatja. Mivel ez a folyadék sok cukrot tartalmaz, a floémet szívogató kabócák jellemzően mézharmatot termelnek. Ezek gyakran kerülnek szimbiotikus kapcsolatba különböző hangyafajokkal.
Megtalálhatók valamennyi szárazföldi növénytársulásban a tengerpartoktól a magashegységekig, a száraz gyepektől a mocsaras vízpartokig, a ruderális területektől a természetes vegetációig — de a leginkább az erdőket és a fűfélékben gazdag nyílt területeket kedvelik. Gyakoriságukat főleg a megfelelő tápnövény előfordulása befolyásolja, de jelentős szerepet játszik a mikroklíma és a vegetáció szerkezete is; a természetes ellenségek és ragadozók szerepe tisztázatlan.
A nőstények tojócsővel rakják élő vagy elhalt növényi szövetekbe, ritkábban a talajba petéiket. Ezek rendszerint megtermékenyített peték. A szűznemzés kivételesen ritka, az 1960-as évekig kimutatott egyetlen példája az Agallia quadripunctata faj (Urania).
Legtöbbször négy fejlődési stádium után érik el a kifejlett állapotot. Fejlődésük szélsőségesen hosszú ideig, akár másfél évtizedig is eltarthat.
A növényeket nem annyira szívásukkal károsítják, mint inkább azzal, hogy sokféle vírust és egyéb növénybetegséget terjesztenek.
A sárgaság típusú növénybetegségek kórokozóit (vírusok és fitoplazmák) elsősorban kabócák terjesztik.
A kabócákkal átvihető vírusok a levéltetvekkel átvihető vírusokhoz hasonlóan stylet-borne, szemiperzisztens, cirkulatív és propagatív természetűek lehetnek. Ez a négy csoport azonban nem különül el egymástól olyan élesen, mint a levéltetveknél.
- A rizs tungro szférikus vírus (rice tungro spherical waikavirus) szemiperzisztens. A Nephotettix impicticeps kabóca az éheztetés után a vírust egy órán belül képes felvenni és leadni.
- Az őszirózsa sárgaság fitoplazmát (aster yellows phytoplasma) a Macrosteles fascifrons és az Elymana virescens kabóca csak akkor tudja felvenni, ha a táplálkozási idő meghaladja a két órát. A felvett kórokozót viszont bármilyen rövid idő alatt le tudja adni.
- Tipikus cirkulatív természetű a répa levélcsúcs fodrosodás vírus (beet curly top curtovirus).
- Szemiperzisztens a Psammotettix alienus vektor által átvihető búza törpülés vírus (wheat dwarf monogeminivirus). A kabóca a forrásnövényen való 5 perces tartózkodás után felveszi a vírust. A kórokozó inkubációs ideje egy és négy nap között ingadozik.
- A propagatív rizs törpülés vírus (rice dwarf phytoreovirus) a Nephotettix apicalis kabócában szaporodik. A nőstényvektorok hét generáción keresztül képesek a vírust átvinni.
Egyes nem-vektor kabócafajok inokulációs technikával fertőzöttekké tehetők, és a vírus felszaporodása szervezetükben kimutatható. A propagatív vírusok replikációjának kezdeti helye az emésztőcsatornában van. A vírus később kimutatható a hemolimfából, a nyálmirigyekből és a petefészekből is. A sárgaság típusú betegségek kórokozói transzováriálisan (a rovar tojásával) is terjednek. Elsősorban a zsírtestecskékben és a sejtmagban okoznak kóros elváltozásokat és a kabócák élettartama is gyakran megrövidül.
  1. ‏‎Amerikai szőlőkabóca
  2. Bordáskabóca (Fulgora)
  3. ‏‎Burgonyakabóca
  4. Császárkabóca (Megapomponia imperatoria, Syn: Pomponia imperatoria)
  5. ‏‎Feketepontos kabóca
  6. ‏‎Foltosfejû kabóca
  7. ‏‎Hosszúfejû zöldkabóca‏‎
  8. Mannakabóca
  9. ‏‎Mezeikabócák
  10. Óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes
  11. ‏‎‏‎Sárgalábú recéskabóca
  12. ‏‎Zöld burgonyakabóca‏‎
Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Kabócák

Magyar Wikipédia w:Kabócák,
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).

A Wikimédia Commons tartalmaz Kabócák témájú médiaállományokat.