Kertészet/Tünethatározó/Juhar

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tünethatározó - Juhar


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A juhar betegségei

Vírusos betegségek[szerkesztés]

Kórokozó: (Acer spp.)
A juharféléken, elsősorban az Acer negundo és az A. pseudoplatanus fajokon a tünetek alapján négyféle vírusos betegséget írtak le. Ezek a juharmozaik, a juhar tarkázottsága, a juhar levéllyukacsosodása és a juhar szalagos mintázottsága. A betegségek elnevezései a levélen látható jellegzetes tünetekre utalnak. ::Tünetek: Gyakori a vírusos levelek enyhe deformációja, néha a hajtás és a vessző egyenetlen ízköz-alakulása. A kórokozó vírusok pontos meghatározása és leírása még nem történt meg.
Terjedés: A vírusok szaporítóanyaggal terjednek.


Gombás betegségek[szerkesztés]

Juharlisztharmat

Gazdanövény: A betegség a juharféléken fordul elő, leggyakoribb gazdanövényei az Acer campestre, az A.negundo, az A. platanoides és az A. pseudoplatanus.
Kórokozó: (Uncinula bicornis)
Tünetek: A levélen láthatunk csak tüneteket. A levél színén az érzugokban, később a levéllemezen elszórtan, foltszerűen, végül az egész levél színén fehér színű, dús micéliumbevonat képződik. Hamarosan a levél fonákát is beborítja a rendszerint valamivel finomabb, kevésbé nemezes bevonat A bevonatban folyamatosan fekete kleisztotéciumok tömege fejlődik. A levél megsárgul és idő előtt lehullik a fáról.
Jelentőség: Gyakori betegség. Jelentősebb kártétele faiskolai magoncokon, oltványokon fordulhat elő.

Kleisztotéciumos gomba

Tünetek: Fertőzési forrás a talajon fekvő lehullott, levél, amelyen a gomba kleisztotéciumai telelnek át. A kleisztotéciumban tavasszal 8–15 db zsákformájú aszkusz fejlődik ki, aszkuszonként 8–8 aszkospórával. A tavaszi aszkospórás fertőzés nyomán alakul ki folyamatosan a levélen a fehér micéliumbevonat, amelyen hosszú láncokban konídiumok fűződnek le. Ezekkel terjed a vegetációban a gomba. A betegség kifejlődését a párás, meleg időjárás segíti elő. Nagyobb járványok a nyár végén, hosszú, meleg ősz esetén alakulnak ki.
Védekezés: A lehullott leveleket talajba forgatással megsemmisítjük. Kémiai védelem fiatal fák, vagy faiskolai szaporítóanyag termesztése esetén szükséges, a nyár második felében. Permetezésre 2–3 alkalommal lehet szükség, a kontakt hatású dinokap vagy kén hatóanyaggal 10, a szisztémikus hatású bupirimát, fenarimol, miklobutanil hatóanyaggal 14–18 naponként. A permetléhez nedvesítőszert is kell adni.


A juhar ritizmás levélfoltossága

Kórokozó: (Rhytisma acerinum)
Gazdanövény: Az Acer campestre, az A.platanoides, az A. pseudoplatanus, az A. rubrum és az A.saccharinum betegszik meg leggyakrabban.
Tünetek: A betegség nedves, magas páratartalmú termőhelyen lévő növényeken gyakori. Szembetűnő, jellegzetes tünetei miatt sokkal súlyosabbnak vélik kártételét, mint amilyen. A levélen 0,5–1 cm átmérőjű sárgászöld, majd fokozatosan megsárguló kör alakú foltok vannak. A sárga foltokat később pontszerűen vagy egyneműen, fekete endogén sztrómák töltik ki, ezekben fejlődnek ki a gomba apotéciumai. A beteg levelek úgy néznek ki, mintha tintacseppek borítanák őket. Innen a betegség népies neve, a „tintafoltosság”. A leveleken lassú, elhúzódó sárgulás, majd száradás kezdődik, de a beteg levelek csaknem az őszi lombhullásig a fán maradnak.

Apotéciumos gomba Az apotécium tál alakú, konídiumos alakja nincs.

Tünetek: A fertőzési forrás a talaj felszínén áttelelő levél. A levél endogén sztrómáiban apotéciumok fejlődnek, hosszú fonál alakú aszkospórákat tartalmazó aszkuszokkal. A gomba az apotéciumok kiürüléséig, április vége július eleje között aszkospórákkal fertőz. A tünetek a fertőzést követően fejlődnek ki. A nyár folyamán konídiumos alak híján újabb fertőzés nem alakul ki. A levél asszimilációs tevékenysége gátlódik, a súlyosan beteg levelekben asszimilációs zavar keletkezik, emiatt hullik le a levél.
Védekezés: A talajra hullott levelek őszi megsemmisítése járványveszélyes termőhelyeken szükséges, de rendszerint megoldhatatlan feladat. A betegség ellen általában kémiai védekezés nem szükséges. Szükség esetén május végétől kezdve, 10–14 naponként 2–3 alkalommal végzett kezelés a betegséget jelentősen visszaszorítja. Permetezésre a foltbetegségek ellen javasolt hatóanyagok, pl. mankoceb használhatók fel.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9