Kertészet/Tünethatározó/Juhar
< Kertészet | Tünethatározó
Tünethatározó - Juhar
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
A juhar betegségei
Vírusos betegségek[szerkesztés]
Juhar
- (Acer spp., Syn: -)
- A juharféléken, elsősorban az Acer negundo és az Acer pseudoplatanus fajokon a tünetek alapján négyféle vírusos betegséget írtak le.
- Ezek a juharmozaik, a juhar tarkázottsága, a juhar levéllyukacsosodása és a juhar szalagos mintázottsága.
- A betegségek elnevezései a levélen látható jellegzetes tünetekre utalnak.
Tünetek:
- Gyakori a vírusos levelek enyhe deformációja,
- néha a hajtás és a vessző egyenetlen ízköz-alakulása.
- A kórokozó vírusok pontos meghatározása és leírása még nem történt meg.
- Terjedés: A vírusok szaporítóanyaggal terjednek.
Gombás betegségek[szerkesztés]
Juharlisztharmat
Gazdanövény:
- A betegség a juharféléken fordul elő, leggyakoribb gazdanövényei az Acer campestre, az A.negundo, az A. platanoides és az A. pseudoplatanus.
Kórokozó:
- (Uncinula bicornis, Syn: -)
Tünetek:
- A levélen láthatunk csak tüneteket.
- A levél színén az érzugokban, később a levéllemezen elszórtan, foltszerűen, végül az egész levél színén fehér színű, dús micéliumbevonat képződik.
- Hamarosan a levél fonákát is beborítja a rendszerint valamivel finomabb, kevésbé nemezes bevonat
- A bevonatban folyamatosan fekete kleisztotéciumok tömege fejlődik.
- A levél megsárgul és idő előtt lehullik a fáról.
Jelentőség:
- Gyakori betegség.
- Jelentősebb kártétele faiskolai magoncokon, oltványokon fordulhat elő.
Kleisztotéciumos gomba
Tünetek:
- Fertőzési forrás a talajon fekvő lehullott, levél, amelyen a gomba kleisztotéciumai telelnek át.
- A kleisztotéciumban tavasszal 8–15 db zsák formájú aszkusz fejlődik ki, aszkuszonként 8–8 aszkospórával.
- A tavaszi aszkospórás fertőzés nyomán alakul ki folyamatosan a levélen a fehér micéliumbevonat, amelyen hosszú láncokban konídiumok fűződnek le.
- Ezekkel terjed a vegetációban a gomba. A betegség kifejlődését a párás, meleg időjárás segíti elő. :Nagyobb járványok a nyár végén, hosszú, meleg ősz esetén alakulnak ki.
- Védekezés:
- A lehullott leveleket talajba forgatással megsemmisítjük.
- Kémiai védelem fiatal fák, vagy faiskolai szaporítóanyag termesztése esetén szükséges, a nyár második felében.
- Permetezésre 2–3 alkalommal lehet szükség, a kontakt hatású dinokap vagy kén hatóanyaggal 10, a szisztémikus hatású bupirimát, fenarimol, miklobutanil hatóanyaggal 14–18 naponként.
- A permetléhez nedvesítőszert is kell adni.
A juhar ritizmás levélfoltossága
Kórokozó:
- (Rhytisma acerinum, Syn: -)
Gazdanövény:
- Az Acer campestre, az A.platanoides, az A. pseudoplatanus, az A. rubrum és az A.saccharinum betegszik meg leggyakrabban.
Tünetek:
- A betegség nedves, magas páratartalmú termőhelyen lévő növényeken gyakori.
- Szembetűnő, jellegzetes tünetei miatt sokkal súlyosabbnak vélik kártételét, mint amilyen.
- A levélen 0,5–1 cm átmérőjű sárgászöld, majd fokozatosan megsárguló kör alakú foltok vannak.
- A sárga foltokat később pontszerűen vagy egyneműen, fekete endogén sztrómák töltik ki, ezekben fejlődnek ki a gomba apotéciumai.
- A beteg levelek úgy néznek ki, mintha tintacseppek borítanák őket.
- Innen a betegség népies neve, a „tintafoltosság”.
- A leveleken lassú, elhúzódó sárgulás, majd száradás kezdődik, de a beteg levelek csaknem az őszi lombhullásig a fán maradnak.
Apotéciumos gomba Az apotécium tál alakú, konídiumos alakja nincs.
Tünetek:
- A fertőzési forrás a talaj felszínén áttelelő levél.
- A levél endogén sztrómáiban apotéciumok fejlődnek, hosszú fonál alakú aszkospórákat tartalmazó aszkuszokkal.
- A gomba az apotéciumok kiürüléséig, április vége július eleje között aszkospórákkal fertőz.
- A tünetek a fertőzést követően fejlődnek ki.
- A nyár folyamán konídiumos alak híján újabb fertőzés nem alakul ki.
- A levél asszimilációs tevékenysége gátlódik, a súlyosan beteg levelekben asszimilációs zavar keletkezik, emiatt hullik le a levél.
Védekezés:
- A talajra hullott levelek őszi megsemmisítése járványveszélyes termőhelyeken szükséges, de rendszerint megoldhatatlan feladat.
- A betegség ellen általában kémiai védekezés nem szükséges. Szükség esetén május végétől kezdve, 10–14 naponként 2–3 alkalommal végzett kezelés a betegséget jelentősen visszaszorítja.
- Permetezésre a foltbetegségek ellen javasolt hatóanyagok, pl. mankoceb használhatók fel.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9