Kertészet/Tünethatározó/Saláta
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
Saláta peronoszpóra - Bremia lactucae CMV A saláta peronoszpórával foglalkozó nemzetközi szervezet megfigyelései szerint annak köszönhetően, hogy az évek óta köztermesztésben lévő fajták mindegyike rezisztens a Bremia törzseivel szemben, így az a helyzet állt elő, hogy e Bremia törzsek számára nem maradt „megélhetési forrás” és ezért kipusztultak. Uborka mozaikvírus - Cucumber mosaic cucumovirus (CMV) Saláta mozaik vírus - Lettuce mosaic potyvirus (LMV), Gyökértetű - Pemphigus bursarius Nr Saláta levéltetű - Nasonovia ribisnigri LRNV Saláta gyűrűs foltosság vírus - Lettuce Ring Necrosis Virus LBV V Saláta érvastagodás vírus - Lettuce Big Vein Virus Saláta Fuzárium - Fusarium oxysporum lactucae Saláta Pszeudomonászos levélelhalás - Pseudomonas marginalis pv. marginalis Saláta Szklerotíniás rothadás - Sclerotinia sclerotiorum, S. minor Saláta Botrítiszes rothadás - Botryotinia fuckeliana / Botrytis cinerea Saláta Marsszoninás levélfoltosság - Marssonina panattoniana
Vírusbetegségek[szerkesztés]
Salátamozaik
- Kórokozó: (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)
- Tünetek: a saláta legjelentősebb betegsége! A növény fejlődése visszamaradt, laza, nem fejesedik. A leveleken mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok.
- Terjedés: más növényekről, levéltetvekkel, maggal, szövetnedvvel terjed, ill. pollennel is.
Baktériumos betegségek[szerkesztés]
Saláta pszeudomónászos levélszélrothadása
- Kórokozó: (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)
- Tünetek: hűvös csapadékos időjárás esetén alakul ki.
- Terjedés: fertőzött növénymaradványokon marad fenn.
Gombabetegségek[szerkesztés]
Salátaperonoszpóra
- Kórokozó: (Bremia lactucae)
- Tünetek: palántanevelés során, hajtatásban (főleg) és szabadföldön fordul elő. Sok csapadék és hűvös idő esetén szántóföldön jelentős. Az levélerek között a levél színén szögletes, sárga foltok, száradnak, a fonákon fehér bevonat.
Saláta szklerotíniás rothadása
- Kórokozó: (Sclerotina sclerotiorum, S. minor)
- Tünetek: jelentős szántóföldön és hajtatásban. Az állományban szétszórtan levéllankadás, gyökérnyak rothadás, rajta fehér bevonattal és fekete foltokkal.
- Terjedés: forrás a talaj és növénymaradványok.
Saláta botrítiszes rothadása
- Kórokozó: (Botrytis cinerea)
- Tünetek: egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. Az állományban elszórtan egy-egy levél lankad és szárad, gyökér-nyak nyálkásan rothad, rajta szürkés bevonattal és fekete foltokkal.
- Terjedés: a talaj és növényi részek fertőznek.
Saláta rizoktóniás palántadőlése
- Kórokozó: (Rhizoctonia solani, Pythium debaryanum)
- Tünetek: palántanevelés során, valamint a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.
Terjedés: kitartóképletekkel marad fenn a talajban, hűvös csapadékos időben válik jelentőssé.
Marsszoninás levélfoltosság
- Kórokozó: (Marssonina panattoniana)
- Tünetek: először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok, melyek a levéllemezből kieshetnek, minőségi romlást okoz.
- Terjedés: vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.
Rovarkártevők[szerkesztés]
Cserebogarak lárvái
- Kórokozó: (Melolonthidae)
Pattanóbogarak lárvái
- Kórokozó: (Elateridae)
- Tünetek: gyenge fejlődést, majd pusztulást eredményezhetnek.
Meztelen csigák
- Kórokozó: (Limacidae, Agriolimacidae, Milacidae, Arionidae)
- Tünetek: szabad földön és hajtatásban is előfordul. Szabálytalan rágás és csiganyál látható a leveleken. Nedves helyeken, új létesítményekben, gyomos területek közelében. Gyakori.
- Fejlődés: 1-2 nemzedék évente.
Levéltetvek[szerkesztés]
Zöld őszibarack-levéltetű
- Kórokozó: (Myzus persicae)
Uborka-levéltetű
- Kórokozó: (Aphis gossypii)
Foltos burgonya-levéltetű
- Kórokozó: (Aulacorthum solani)
- Tünetek: a levélzeten sárguló foltok, levél lehullik, a növény legyengül és a növekedése is leáll. Közvetetten a legyengült növény a vírusokat terjeszheti.
Csíkos burgonya-levéltetű
- Kórokozó: (Macrosiphum euphorbiae)
- Tünetek: szívogatja a leveleket, melyek torzulnak, ragacsos mézharmattal szennyezi a leveleket. Termesztőházban télen is fennmarad. Fejesedéskor okozza a legnagyobb kártételt - szabad földön és hajtatásban is.
- Fejlődés: soknemzedékes, gyorsan szaporodnak.
Gyökérgubacs-fonálférgek
- Kórokozó:
Szabadföldi gubacs-fonálféreg
- Kórokozó: (Meloidogyne hapla)
Kertészeti gubacs-fonálféreg
- Kórokozó: (Meloidogyne incognita)
Növényházi gubacs-fonálféreg
- Kórokozó: (Meloidogyne arenaria)
Melegövi gubacs-fonálféreg
- Kórokozó: (Meloidogyne javanica)
- Tünetek: kisebb, fejlődésben elmaradó növények – szabad földön és hajtatásban is. A gyökéren gubacsok képződnek.
Egyéb kártevők[szerkesztés]
Mezei nyúl
- Kórokozó: (Lepus europeus)
- Tünetek: szabad földön a termést megrághatja.
Saláta gyökértetű
- Kórokozó: (Pemphigus bursarius)
- Tünetek: kora nyáron a salátán kolóniákat hozhat létre. Leveleket szívogatják, ragacsos mézharmatot termelnek. A nyárfa levélnyelén okoznak sokszor gubacsot.
Vetési bagolylepke
- Kórokozó: (Scotia segetum)
Káposzta bagolylepke
- Kórokozó: (Mamestra brassicae)
- Tünetek: lárváik megrágják a leveleket.
Salátamoly
- Kórokozó: (Semasia conterminana)
- Tünetek: a saláta virágát rágja meg, magtermesztésben jelentős.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9
