Kertészet/Tünethatározó/Saláta

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 10187 bájt

Kertészet

Saláta


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége



Saláta kártevői



A Saláta jellemző betegségei
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/|


Az Saláta Kártevői
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()


Saláta peronoszpóra - Bremia lactucae CMV A saláta peronoszpórával foglalkozó nemzetközi szervezet megfigyelései szerint annak köszönhetően, hogy az évek óta köztermesztésben lévő fajták mindegyike rezisztens a Bremia törzseivel szemben, így az a helyzet állt elő, hogy e Bremia törzsek számára nem maradt „megélhetési forrás” és ezért kipusztultak. Uborka mozaikvírus - Cucumber mosaic cucumovirus (CMV) Saláta mozaik vírus - Lettuce mosaic potyvirus (LMV), Gyökértetű - Pemphigus bursarius Nr Saláta levéltetű - Nasonovia ribisnigri LRNV Saláta gyűrűs foltosság vírus - Lettuce Ring Necrosis Virus LBV V Saláta érvastagodás vírus - Lettuce Big Vein Virus Saláta Fuzárium - Fusarium oxysporum lactucae Saláta Pszeudomonászos levélelhalás - Pseudomonas marginalis pv. marginalis Saláta Szklerotíniás rothadás - Sclerotinia sclerotiorum, S. minor Saláta Botrítiszes rothadás - Botryotinia fuckeliana / Botrytis cinerea Saláta Marsszoninás levélfoltosság - Marssonina panattoniana


Vírusbetegségek[szerkesztés]

Salátamozaik

Kórokozó: (Lettuce mosaic virus, Cucumber mosaic virus)
Tünetek: a saláta legjelentősebb betegsége! A növény fejlődése visszamaradt, laza, nem fejesedik. A leveleken mozaik és nekrotikus foltok, világos erek, hólyagok.
Terjedés: más növényekről, levéltetvekkel, maggal, szövetnedvvel terjed, ill. pollennel is.

Baktériumos betegségek[szerkesztés]

Saláta pszeudomónászos levélszélrothadása

Kórokozó: (Pseudomonas marginalis pv. marginalis, Pseudomonas viridiflava)
Tünetek: hűvös csapadékos időjárás esetén alakul ki.
Terjedés: fertőzött növénymaradványokon marad fenn.

Gombabetegségek[szerkesztés]

Salátaperonoszpóra

Kórokozó: (Bremia lactucae)
Tünetek: palántanevelés során, hajtatásban (főleg) és szabadföldön fordul elő. Sok csapadék és hűvös idő esetén szántóföldön jelentős. Az levélerek között a levél színén szögletes, sárga foltok, száradnak, a fonákon fehér bevonat.

Saláta szklerotíniás rothadása

Kórokozó: (Sclerotina sclerotiorum, S. minor)
Tünetek: jelentős szántóföldön és hajtatásban. Az állományban szétszórtan levéllankadás, gyökérnyak rothadás, rajta fehér bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: forrás a talaj és növénymaradványok.

Saláta botrítiszes rothadása

Kórokozó: (Botrytis cinerea)
Tünetek: egyik legsúlyosabb betegsége, főleg hajtatásban jelentős. Az állományban elszórtan egy-egy levél lankad és szárad, gyökér-nyak nyálkásan rothad, rajta szürkés bevonattal és fekete foltokkal.
Terjedés: a talaj és növényi részek fertőznek.

Saláta rizoktóniás palántadőlése

Kórokozó: (Rhizoctonia solani, Pythium debaryanum)
Tünetek: palántanevelés során, valamint a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős. Már a talajban elpusztítja a magvakat, hiányos lesz a kelés.

Terjedés: kitartóképletekkel marad fenn a talajban, hűvös csapadékos időben válik jelentőssé.

Marsszoninás levélfoltosság

Kórokozó: (Marssonina panattoniana)
Tünetek: először az idősebb leveleken jelennek meg, vörösesbarna, kerek foltok, melyek a levéllemezből kieshetnek, minőségi romlást okoz.
Terjedés: vetőmagon, fertőzött növénymaradványokon és vad salátafajokon marad fenn.

Rovarkártevők[szerkesztés]

Cserebogarak lárvái

Kórokozó: (Melolonthidae)

Pattanóbogarak lárvái

Kórokozó: (Elateridae)
Tünetek: gyenge fejlődést, majd pusztulást eredményezhetnek.

Meztelen csigák

Kórokozó: (Limacidae, Agriolimacidae, Milacidae, Arionidae)
Tünetek: szabad földön és hajtatásban is előfordul. Szabálytalan rágás és csiganyál látható a leveleken. Nedves helyeken, új létesítményekben, gyomos területek közelében. Gyakori.
Fejlődés: 1-2 nemzedék évente.

Levéltetvek[szerkesztés]

Zöld őszibarack-levéltetű

Kórokozó: (Myzus persicae)

Uborka-levéltetű

Kórokozó: (Aphis gossypii)

Foltos burgonya-levéltetű

Kórokozó: (Aulacorthum solani)
Tünetek: a levélzeten sárguló foltok, levél lehullik, a növény legyengül és a növekedése is leáll. Közvetetten a legyengült növény a vírusokat terjeszheti.

Csíkos burgonya-levéltetű

Kórokozó: (Macrosiphum euphorbiae)
Tünetek: szívogatja a leveleket, melyek torzulnak, ragacsos mézharmattal szennyezi a leveleket. Termesztőházban télen is fennmarad. Fejesedéskor okozza a legnagyobb kártételt - szabad földön és hajtatásban is.
Fejlődés: soknemzedékes, gyorsan szaporodnak.

Gyökérgubacs-fonálférgek

Kórokozó:

Szabadföldi gubacs-fonálféreg

Kórokozó: (Meloidogyne hapla)

Kertészeti gubacs-fonálféreg

Kórokozó: (Meloidogyne incognita)

Növényházi gubacs-fonálféreg

Kórokozó: (Meloidogyne arenaria)

Melegövi gubacs-fonálféreg

Kórokozó: (Meloidogyne javanica)
Tünetek: kisebb, fejlődésben elmaradó növények – szabad földön és hajtatásban is. A gyökéren gubacsok képződnek.

Egyéb kártevők[szerkesztés]

Mezei nyúl

Kórokozó: (Lepus europeus)
Tünetek: szabad földön a termést megrághatja.

Saláta gyökértetű

Kórokozó: (Pemphigus bursarius)
Tünetek: kora nyáron a salátán kolóniákat hozhat létre. Leveleket szívogatják, ragacsos mézharmatot termelnek. A nyárfa levélnyelén okoznak sokszor gubacsot.

Vetési bagolylepke

Kórokozó: (Scotia segetum)

Káposzta bagolylepke

Kórokozó: (Mamestra brassicae)
Tünetek: lárváik megrágják a leveleket.

Salátamoly

Kórokozó: (Semasia conterminana)
Tünetek: a saláta virágát rágja meg, magtermesztésben jelentős.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9