Az aknázólegyek mérete 1,7–2,3 mm között változik, színük sárgás-fekete, sárga hátlemezzel. Hőmérséklettől függően 2–10 hétig élnek. Tojásaikat a levél szövetébe rágott mélyedésekben helyezik el.
Ezek a rágások a teljes levélszövetet beboríthatják, beltéri termesztésnél azonban ritkán okoznak gondot. A kikelt lárvák úgynevezett aknákat rágnak a levél szövetébe, ami szélsőséges esetben olyan sűrű lehet, hogy nem marad ép zöldfelület.
Tünetek
A lárvák folyamatos táplálkozása világos színű aknákat hoz létre, leginkább a friss, lédús hajtásokon. Ezáltal a levelek növekedése lelassul, a virágzás tovább tart. Ritkán fordul elő teljes pusztulás, de a növény más betegségekre is fogékonyabb lesz.
Kezelés
A járatokban rejtőző nyüvek ellen a permetezés gyakran hatástalan, de ezeknek a kártevőknek is megvan a maguk természetes ellensége, például a darazsak(Dacnusa sibirica, Diglyphus isaea, Opius pallipes).
A károsított leveleket szintén el kell távolítani, míg a kifejlett egyedekkel szemben a sárga rovarcsapdák is hatékonyak lehetnek. Biológiai védekezésként Neem-olaj alkalmazható.
