Kertészet/Tünethatározó/Alma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Tünethatározó - Alma


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat


Az alma károsítói


Az alma jellemző betegségei
Megnevezés Tudományos neve
Almamozaik Apple mosaic ilarvirus (ApMV)
Almasöprűsödés Apple proliferation phytoplasma
Agrobaktériumos betegség Agrobacterium tumefaciens, A. rhizogenes
Ervíniás elhalás (tűzelhalás) Erwinia amylovora
Lisztharmat rügyön, gyümölcsön Podosphaera leucotricha
Rozellíniás gyökérpenész Rosellinia necatrix / Dematophora necatrix
Moníliás rothadás Monilinia fructigena / Monilia fructigena
Varasodás gyümölcsön Venturia inaequalis / Spilocaea pomi
Fillosztiktás levélfoltosság Elsinoë pyri / Phyllosticta sp.
Az alma agrobaktériumos gyökérgolyvája Agrobacterium tumefaciens
Az alma ervíniás elhalása Erwinia amylovora
Az alma ventúriás varasodása Venturia inaequalis
Almalisztharmat Podosphaera leucotricha
Az alma moníliás betegsége Monilia fructigena
Az alma facidellás rákja (Phacidiella discolor)


Kártevők
Megnevezés Tudományos neve
Almamoly Cydia pomonella
Kaliforniai pajzstetű Quadraspidiotus perniciosus
Közönséges teknős pajzstetű Parthenolecanium corni
Közönséges kagylós pajzstetű Lepidosaphes ulmi
Piros gyümölcsfa takácsatka Panonychus ulmi
Közönséges takácsatka Tetranychus urticae
Galagonya takácsatka Tetranychus viennensis
Vértetű Eriosoma lanigerum
Zöld almalevéltetű Aphis pomi
Szürke almalevéltetű Disaphis plantaginea
Közönséges levélpirosító almalevéltetű Disaphis devecta
Almalevél aknázómoly Phyllonorichter blancardella
Almalevél sátorosmoly Phyllonorichter corylifoliella
Almalevél törpemoly Nepticula malella
Lombos fa fehér moly Leucoptera scitella
Levélbarkók Phyllobius sp.
Bimbólikasztó bogár Anthonomus pomorum
Üvegszárnyú almafalepke Synanthedon myopaeformis
Almailonca Adoxophyes reticulana
Sodrómolyok Pandemis, Recurvaria fajok
Araszolók Operoptera brumata, Erannis spp.
Cserebogarak Melolonthidae fajok

Baktériumos betegségek[szerkesztés]

Az alma agrobaktériumos gyökérgolyvája
Kórokozó: (Agrobacterium tumefaciens)
Tünetek: a kórokozó a talajban, a golyvákban 2 évig is elél, sebeken át fertőzi a növényt. Faiskolákban okoz gondot, a fa lassú pusztulását okozza. A gyökereken, gyökérnyakon apró, egyre növekvő golyvák fejlődnek, melyek később elfásodnak, szétesnek. A fák sínylődnek, visszamaradnak a növekedésben, a virágzás, terméshozás elmaradhat.
Terjedés: szaporító anyag, földben maradt, szétesett golyvák.


Az alma ervíniás elhalása

Kórokozó: (Erwinia amylovora)
Tünetek: az alma legsúlyosabb gazdasági és védekezéstechnológiai problémát jelentő betegsége. A bibén keresztül fertőz virágzás idején. A magas pára és hőmérséklet kedvez a fertőzésnek. Először a virág részei, majd a fiatal hajtások megfeketednek, a hajtás pásztorbotszerűen meghajlik. A fertőzött vesszőkön, gallyakon, majd ágakban és a törzsben halad tovább a fertőzés. A megfeketedett virágok, gyümölcskezdemények nem hullanak le. Tejszerű baktériumnyálka tör elő a fertőzött részekből.
Terjedés: sebzéseken át képes behatolni, művelő eszközökkel, szaporítóanyaggal, gyümölccsel, állatokkal, vízzel, széllel kerülhet át másik növényre.

Gombabetegségek[szerkesztés]

Az alma ventúriás varasodása
Schurft bij appel (Venturia inaequalis on Malus domestica 'Schone van Boskoop'.jpg
Kórokozó: (Venturia inaequalis)
Tünetek: legjelentősebb gombás betegsége. Jellemző tünete a sötét színű bársonyos bevonat a levelek fonákán és a gyümölcsön. A varas gyümölcs deformálódhat, héja felrepedhet. Sok csapadék kedvez a fertőzésnek.
Terjedés: lehullott levelekben telel a kórokozó, talaj.

Almalisztharmat

Kórokozó: (Podosphaera leucotricha)
Tünetek: egész vegetáció időszakban folyamatosan veszélyezteti a növényt. A hajtások rövid ízközűek, a levelek keskenyek, hullámosak. Legszembetűnőbb a friss hajtásokat borító fehér bevonat. A csúcsrügyek szétállnak, rojtosak. Később a fertőzött levelek sárgulhatnak.
Terjedés: rügypikkelyek között telel, innen indul a fertőzés. A beteg vesszőkről, rojtos csúcsrügyekről terjedhet.

Az alma moníliás betegsége

Monilia owocowa (grzyb).jpg
Kórokozó: (Monilia fructigena)
Tünetek: a betegség terjedését tekintve összefügg az almamoly és a sodrómolyok kártételével. A sérüléseken könnyen bejut a kórokozó. A gyümölcsön sárga, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő kinövések láthatók. A gyümölcsök elrothadnak, összeszáradnak és sokszor a fán maradnak.
Terjedés: talajon lévő gyümölcsmúmiák, gyümölcsmolyok által okozott seben keresztül fertőz.

Egyéb betegségek[szerkesztés]

Az alma facidellás rákja

Kórokozó: (Phacidiella discolor)
Kártétel: az ágakon, a törzsön rákos sebek, és elhalások keletkeznek. A sebek szélén szövetburjánzás indul meg.
Terjedés: sebeken keresztül támadja meg főként az idősebb fákat.

Kártevők[szerkesztés]

Almamoly

Kórokozó: (Cydia pomonella)
Kártétel: a molylárvák a magházig berágnak a termésbe, a magkezdeményekkel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel töltik az üregeket. A károsított gyümölcs lehullik.
Fejlődés: 2 nemzedéke van, tömeges rajzása május közepétől június végéig tart.

Pajzstetvek[szerkesztés]

Kaliforniai pajzstetű

Kórokozó: (Quadraspidiotus perniciosus)

Közönséges teknős pajzstetű

Kórokozó: (Parthenolecanium corni)

Közönséges kagylós pajzstetű

Kórokozó: (Lepidosaphes ulmi)
Kártétel: erős fertőzés esetén a fák növekedése gátolt. Szívogatásukkal csúcsszáradást, sőt teljes kipusztulást okozhatnak. Egyes fajták nemcsak a fás-, de a zöld részeken is károsítanak. A Kaliforniai pajzstetű a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki a gyümölcsön.
Fejlődés: 2 nemzedéke van.
Terjedés: szaporítóanyag, fertőzött ágakról a szárnyas alakok további növényeket is megfertőznek.

Takácsatkák[szerkesztés]

Piros gyümölcsfa takácsatka

Kórokozó: (Panonychus ulmi)

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranychus urticae)

Galagonya takácsatka

Kórokozó: (Tetranychus viennensis)
Kártétel: szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget.

Levéltetvek[szerkesztés]

Vértetű

Kórokozó: (Eriosoma lanigerum)
Kártétel: a fás részeken szívogat, szövetburjánzást okoz. Az ágakon található fehér, vattaszerű viaszváladékáról felismerhető. Az igazi kártételt a gyökéren való szívogatással, a nyálában található mérgező anyag által okozott sejtburjánzással, ”vértetű-rákkal” okoz.
Fejlődés: sok nemzedékük van évente. A lárva telel föld alatti vagy feletti részeken, gyökérnyaknál.
Terjedés: seb, tősarjak
Védekezés: Tél végi egyedszám gyérítő permetezés. A nyár folyamán figyelembe kell venni a hasznos vértetűfürkész rajzási idejét, ilyenkor ne permetezzünk.

Zöld almalevéltetű

Kórokozó: (Aphis pomi)

Szürke almalevéltetű

Kórokozó: (Disaphis plantaginea)

Közönséges levélpirosító almalevéltetű

Kórokozó: (Disaphis devecta)
Kártétel: szívogatják a leveleket, több évig tartó károsítása gyengíti a fát. A levélpirosító almalevéltetű kártétele könnyen felismerhető, mert a levél hosszirányban besodródik, megduzzad, élénk pirosra színeződik. A károsítás feletti rész elpusztul. A gyökereken, gyökérnyakon élő, telelőegyedek, itt is megvastagodásokat okoznak.
Védekezés: Tél végi egyedszám gyérítő permetezés. A nyár folyamán figyelembe kell venni a vértetűfürkész rajzási idejét, ilyenkor ne permetezzünk.

Aknázómolyok[szerkesztés]

Almalevél aknázómoly

Kórokozó: (Phyllonorichter blancardella)

Almalevél sátorosmoly

Kórokozó: (Phyllonorichter corylifoliella)

Almalevél törpemoly

Kórokozó: (Nepticula malella)

Lombos fa fehér moly

Kórokozó: (Leucoptera scitella)
Kártétel: a lárvák a levéllemez bőrszövete alatt rágnak, különböző méretű és formájú aknákat készítenek. Nagy mértékű elszaporodás esetén a lombos fa fehér moly aknái a teljes levélfelületet beboríthatják. A levelek elszáradhatnak, lehullanak. Hosszútávon a fák gyengülnek, csökken a termésmennyiség.
Terjedés: a lombos fa fehér moly bábgubói a leszüretelt terméssel is elhurcolhatók.

Levélbarkók

Kórokozó: (Phyllobius sp.)
Kártétel: a fakadó rügyeket, fiatal leveleket, virágbimbókat és a virágokat megrághatják. A leveleket csipkézik.

Bimbólikasztó bogár

Kórokozó: (Anthonomus pomorum)
Kártétel: az áttelelt bogarak érési táplálkozásuk során megrágják a rügyeket, azok pusztulását okozva. Petéiket a bimbókba helyezik. A kikelő lárvák a porzószálakat, portokokat, bibéket rágják, sziromleveleket hámozgatják.

Üvegszárnyú almafalepke

Kórokozó: (Synanthedon myopaeformis)
Kártétel: a fiatal almaültetvények kártevője. A lepkék virágokon táplálkoznak, darázsra hasonlítanak. Fő tápnövénye az alma. A lárvák járatai a fás részekbe hatolnak, különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban.
Fejlődés: egész nyáron rajzik, 1 nemzedék / év.

Egyéb kártevők[szerkesztés]

Almailonca

Kórokozó: (Adoxophyes reticulana)

Sodrómolyok

Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)
Kártétel: A kétnemzedékes fajok kártétele a jelentősebb: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
Fejlődés: 2 nemzedék / év.
Védekezés: Fontos a tavaszi lemosó permetezés, és a kétnemzedékes fajok miatt július és augusztusban 0,2 %-os rovarölő szerrel permetezzük.

Araszolók

Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)
Kártétel: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.
Védekezés: A téli araszolók kártételét októbertől-decemberig, a lepkék rajzásakor akadályozhatjuk meg a fák törzsére erősített, hernyóenyvel bekent papírövvel. Rügypattanáskor rovarölő szerrel permetezzük.

Talajlakó kártevők[szerkesztés]

Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár

Kórokozó: (Melolonthidae)
Kártétel: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növény esetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 9632316568  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 9632322649