Kertészet/Madarak/Gyurgyalag

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2304 bájt

Kertészet

Gyurgyalag


Gyurgyalag
Gyurgyalag
(Merops apiaster, Syn: -)
Más neve(i): méhevő, méhészmadár, piripió


A madarak osztályának a szalakótaalakúak rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék családjába tartozó faj.
Védett madár! - Eszmei értéke: 100 000,- Ft. (2012) Magyarországon fokozottan védett!


Átlagos testhossza 28 cm, szárnyának fesztávolsága 44–49 cm, tömege 40-65 g. Színpompás tollazatáról, hosszú hajlott csőréről és megnyúlt középső farktollairól könnyen felismerhető. Hátoldala gesztenye vörös és kénsárga, kézevezői és farka kékeszöld. Torka ragyogó aranysárga, melle és hasa élénk kékeszöld. Szeme kárminpiros.
A fiatalok színezete kissé tompább, középső farktollai nem hosszabbak. Amilyen szépek a színei, olyan változatos a repülése. Nyilalló suhanása, kanyargó siklásai a fecske és a sólyom röptét idézik fel. Szívesen telepszik kiálló száraz ágra, leszállása és felbillenése lepkeszerűen könnyed. Társasan jár, és telepesen fészkel.

Élőhelye

Tisztásokkal váltakozó bokros, fás területek. Löszfalak, homokbányák, folyópartok meredek falába vájt üregekben, telepesen fészkel. Magyarországon a löszfalak oldalában több vidéken is költ. Vonuló.
Repülő rovarokra, lepkékre, szitakötőkre, darazsakra és méhekre is vadászik. Akár napi 250 méhet is elfogyaszthat, de nem ez a jellemző, hatékonyabban hasznosítják a vegyes táplálékot, mint ha egyetlen fajta rovart fogyasztanak. A védettsége miatt a méhestől csak elriasztani szabad. Erre a célra ragadozó madarakat használnak, amiket például egy kitömött bagollyal csalogatnak a környékre.
Magyarországon fokozottan védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Gyurgyalag

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészet/Madarak/Gyurgyalag témájú médiaállományokat.