Kertészet/Madarak/Gyurgyalag
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2244 bájt
Gyurgyalag
Gyurgyalag
- (Merops apiaster, Syn: -)
- Más neve(i): méhevő, méhészmadár, piripió
- Védett madár! - Eszmei értéke: 100 000,- Ft. (2012) Magyarországon fokozottan védett!
- A madarak osztályának a szalakótaalakúak rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék családjába tartozó faj.
- Átlagos testhossza 28 cm, szárnyának fesztávolsága 44–49 cm, tömege 40-65 g. Színpompás tollazatáról, hosszú hajlott csőréről és megnyúlt középső farktollairól könnyen felismerhető. Hátoldala gesztenye vörös és kénsárga, kézevezői és farka kékeszöld. Torka ragyogó aranysárga, melle és hasa élénk kékeszöld. Szeme kárminpiros. A fiatalok színezete kissé tompább, középső farktollai nem hosszabbak. Amilyen szépek a színei, olyan változatos a repülése. Nyilalló suhanása, kanyargó siklásai a fecske és a sólyom röptét idézik fel. Szívesen telepszik kiálló száraz ágra, leszállása és felbillenése lepkeszerűen könnyed. Társasan jár, és telepesen fészkel.
Élőhelye
- Tisztásokkal váltakozó bokros, fás területek. Löszfalak, homokbányák, folyópartok meredek falába vájt üregekben, telepesen fészkel. Magyarországon a löszfalak oldalában több vidéken is költ. Vonuló.
- Repülő rovarokra, lepkékre, szitakötőkre, darazsakra és méhekre is vadászik. Akár napi 250 méhet is elfogyaszthat, de nem ez a jellemző, hatékonyabban hasznosítják a vegyes táplálékot, mint ha egyetlen fajta rovart fogyasztanak. A védettsége miatt a méhestől csak elriasztani szabad. Erre a célra ragadozó madarakat használnak, amiket például egy kitömött bagollyal csalogatnak a környékre.
Forrás: Magyar Wikipédia Gyurgyalag
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
