Kertészet/Tünethatározó/Uborka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 9612 bájt

Kertészet

Uborka


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége



Uborka kártevői



A Uborka jellemző betegségei
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/|


Az Uborka Kártevői
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()



Mozaikbetegség

Cucumber mosaic cucumovirus (CMV)

Pszeudomonászos betegség

Pseudomonas syringae pv. lachrymans

Peronoszpóra

Pseudoperonospora cubensis

Lisztharmat

Golovinomyces orontii (syn. Erysiphe cichoracearum), Podosphaera xanthii (syn. Sphaerotheca fuliginea)

Szklerotíniás rothadás

Sclerotinia sclerotiorum

Kolletotrihumos fenésedés

Colletotrichum orbiculare

Kladospóriumos betegség


Cladosporium cucumerinum

Fuzáriumos hervadás

Fusarium oxysporum f. sp. cucumerinum


Vírusbetegségek[szerkesztés]

Uborkamozaik

Kórokozó: (Cucumber mosaic virus)
Tünetek: mozaikfoltok és elhalások a levélen. A levél hullámos, deformált, kisebb. A levélnyél és az inda rövidebb, a termés apró és márványozott, dudorok vannak rajta.
Terjedés: levéltetűfajok és növényi nedv.

Baktériumos betegségek[szerkesztés]

Uborka pszeudomonászos betegsége

Kórokozó: (Pseudomonas syringae pv. lachrymans)
Tünetek: a levélen szögletes, vizenyős foltok keletkeznek, melyek kifehérednek, majd bebarnulnak, és baktériumnyálka jelenik meg rajtuk. A levélnyélen és száron megnyúlt ovális foltok, a termésen tüskék körül kerek, vizenyős foltok, melyeken baktériumnyálka és mézgakiválás indul meg. Szabad földön a csapadékos, meleg nyár, öntözött növényállomány kedvez.
Terjedés: beteg növénymaradvány, vetőmag. A baktériumnyálka vízcseppekkel, rovarokkal terjed.

Gombabetegségek[szerkesztés]

Uborka peronoszpóra

Kórokozó: (Pseudoperonospora cubensis)
Tünetek: szabadföldön és hajtatásban egyaránt előfordul. A levél színén szögletes foltok, amelyek később összeolvadnak, a levéllemez sárgászöld lesz. A fonákon lilásbarna bevonat . A levél rongyolódik, elpusztul a levélnyél, de az inda ép marad.
Terjedés: a beteg elpusztult levélről a szaporítóképlet légárammal terjedhet.

Uborkalisztharmat

Kórokozó: (Erysiphe cichoracearum, Sphaerotheca fuliginea)
Tünetek: a hajtatott és szabadföldi uborkán is gyakori. Tipikus tünet a fehér bevonat a levélen.
Terjedés: a beteg elpusztult levélről a szaporítóképlet légárammal terjedhet.

Uborka szklerotiniás betegsége

Kórokozó: (Sclerotinia sclerotiorum)
Tünetek: szabadföldön ritka, inkább hajtatásban. A szár gyökérnyaki részén és az ízközökön vizenyős, majd rothadó foltok jelennek meg, rajta fehér bevonattal. A szárrész lankad, a termés kocsányán fehéres szövedék és izzadmánycseppek jelennek meg. A termés elrothad.
Terjedés: talaj és a beteg növénymaradvány.

Uborka kolletotrihumos betegsége más néven; fenésedés

Kórokozó: (Colletotrichum orbiculare)
Tünetek: palántaneveléskor és kiültetés után jelentkeznek. A csíranövény és palánta szártöve enyhén besüpped, rostossá válik. A levélen, levélnyélen, száron sárgászöld, majd vörösesbarna, besüppedő foltok keletkeznek. Az inda lankad, a termésen kráterszerűen besüppedő foltok alakulnak ki.
Terjedés: beteg növényi maradványok, mag, víz.

Palántadőlés

Kórokozó: (Pythium, Rhizoctonia, Fusarium, Aphanomyces fajok)
Tünetek: hajtatásban jelentős. A csíranövény és palánta szártöve befűződik, rostossá válik. A fertőzött növény tönkre megy.
Terjedés: a beteg növénymaradvány.

Rovarkártevők[szerkesztés]

Cserebogár lárva

Kórokozó: (Melolonthidae)

Pattanóbogár lárva

Kórokozó: (Elateridae)

Lótücsök

Kórokozó: (Gryllotalpa gryllotalpa)
Tünetek: szabad földön a drótféreg a csapadékos országrészen gyakori, a lótücsök pedig a jó szerkezetű, közép kötött talajon fordul elő. A gyökérrágás következtében víz- és tápanyagfölvételi zavar jön létre, a növény a növekedésben visszamarad, hervad.
Fejlődés: A cserebogár 2-4, a pattanóbogár 3-5, a lótücsök 2 évig fejlődnek a talajban.

Gyökérgubacs-fonálférgek

Kórokozó: (Meloidogyne spp.)
Tünetek: a növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak.
Fejlődés: fertőzött talaj.

Üvegházi molytetű

Kórokozó: (Trialeurodes vaporarium)
Tünetek: hajtatásban jelentős. A levelek fonákán szívogatnak, csökken a termés mennyisége; mézharmat – korompenész a leveleken
Fejlődés: gyors fejlődésű.

Levéltetvek[szerkesztés]

Uborka levéltetű

Kórokozó: (Aphis gossypii)

Zöld őszibarack-levéltetű

Kórokozó: (Myzus persicae)
Tünetek: a fiatal hajtáson, és a levélfonákon szívogatnak. A levél a növekedésében visszamarad. Ragacsos mézharmatot termel, amin korompenész telepszik meg. Szabad földön kiültetés után károsít.

Tripszek[szerkesztés]

Dohánytripsz

Kórokozó: (Thrips tabaci)

Nyugati virágtripsz

Kórokozó: (Frankliniella occidentalis)
Tünetek: hajtatásban és szabad földön is károsít. A levélen apró, tűszúrásnyi, ezüstfehér foltok jelennek meg. A levél sárgul, hamar elszárad, a kártétel visszafogja a növekedést. Melegkedvelő.
Fejlődés: növénymaradványon és talajban telel, tavasszal gyomnövényeken szaporodik fel.

Mezei poloskák

Kórokozó: (Miridae)
Tünetek: szabadföldi sík művelésű és támrendszeres uborkát károsítja. A poloska a hajtáscsúcsot és növekvő leveleket szívogatja, ezért azok leállnak a növekedésben, merev, rugalmatlan lesz, felszakad, lyukacsos lesz.
Fejlődés: tavasszal gyomokon és lágyszárúakon jelennek meg, az uborkán az intenzív hajtásnövekedés időszakában táplálkoznak.

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranychus urticae)
Tünetek: növényházban és szabadföldön is károsít. A fonákon pókhálószerű szövedékben szívogatnak, ezáltal nő a párologtatás, a levél sárgul, barnul, elhal.
Fejlődés: sok nemzedéke van, növényállományokon, fák kéregrepedéseiben telel át.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9