A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a pacsirtafélék családjába tartozó faj.
Testhossza 17–19 centiméter, a szárny-fesztávolsága 29–38 centiméter, a tömege 37–50 gramm. Felálló tollbóbitája hosszú. Csőre enyhén lefelé hajlik. Rövid farka sárgásan szegett. Homok barna vagy szürkésbarna hátoldala halványabban sávozott. Testalja sárgásfehér; mellén sötétebb sávok. Szárnyának alsó oldala sárgásbarna. A fiatalok hátoldala feltűnőbben mintázott, bóbitájuk rövidebb.
Élőhelye
nyílt, füves vagy kopár tájakon, utak mentén, emberi települések közelében, sőt városok belterületén is. A földön fészkel. Magyarországon gyakori költő faj. Állandó.
Növényi és állati táplálékot egyaránt fogyaszt. A téli hónapokban kizárólag a növényi eredetű, míg a fészkelési időben az állati táplálék dominál. Gyakran az országutak szélén, az autók által elütött rovarokat szedi össze.
Ősszel és télen gyakran láthatjuk a jószágállások, trágyadombok gyomnövényeinek magvait szedegetni, valamint a gyomos, még szántatlan kukoricatarlókon, ahol tömegesen fordul elő a muhar és a kakaslábfű. Kemény téli időben, főleg nagy havazások után teljesen a lakott helyekre húzódik és az utak szélén, szemétdombokon, baromfiudvarokban, kis és nagyüzemi állattartó telepeken keresgél élelmet.
.jpg)
