Az európai vörösatka egy olyan atkafaj, amely a gyümölcsfák jelentős mezőgazdasági kártevője. Magas szaporodási rátával, rövid nemzedéki idővel rendelkezik, egy év alatt sok fiasítást hoz, amelyek mindegyike hozzájárul a kártevő státuszához.
- Tojás alakban telelnek át a kéregrepedésekben, a rügyek közelében.
- Sok nemzedékes faj.
Károsított növények
- Alma
- Meggy és cseresznye
- Őszibarack
- Szőlő
Tünetek
A levelek fonákán élő, szabad szemmel éppen csak látható atkák szívogatásának hatására a levél színén apró, sárga pontok találhatók, amelyek az atkák gyors szaporodásának következtében összefolynak, az egész levélre kiterjednek.
A kártételt levélhullás követi. A közönséges-, a galagonya- és a mogyoró-takácsatka jelenléte még a levélfonákon található finom szövedékről és a benne megragadó porszemekről is felismerhető. Tömeges előfordulásuk esetén a szövedék még a gyümölcsön is észlelhető.
Védekezés
- Természetes ellenségek (ragadozó atkák) kiemelése, betelepítése
- Elszaporodás kezdetén speciális akaricidek alkalmazása
- Felszaporodásuk, kártételük megelőzése csak vegyszeres eljárással történhet. A tél végi lemosó permetezés gyéríti ugyan a piros és a barna gyümölcsfa-takácsatka telelő tojásait, illetve a többi faj telelő nőstényeit, de elegendő védelmet nem nyújt. Ezért a vegetációs időben több alkalommal is szükséges ellenük védekezni.
- Időben elvégzett gyomirtás
- 5 atka/levél esetén kémiai védekezés
A növényvédő szerek közül egyrészt a szerves foszfortartalmúak (pl. Bi 58, Rogor L-40), másrészt a speciális atkaölő szerek (Pol-Akaritox, Flumite). Ezenkívül a lisztharmat elleni szerek közül a kéntartalmúak, a Karathane atkaölő hatására is számíthatunk. Speciális atkaölőszert a virágzás előtt és után, majd a nyár közepén mindenképpen érdemes a többi károsító ellen használt permetlébe keverni.
