Kertészet/Tünethatározó/Ciklámen

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tünethatározó - Ciklámen


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A ciklámen károsítói

Vírusbetegségek[szerkesztés]

A paradicsom bronzfoltossága vírus

Kórokozó: (Tomato spotted wilt virus)
Tünetek: dísznövényeket is megfertőz. A növények lemaradnak a fejlődésben, a levelek elsárgulnak és lankadnak. Kis, kör alakú foltok és sárga pettyek jelennek meg a leveleken.
Terjedés: tripszek, gyomnövények.

Gombabetegségek[szerkesztés]

A ciklámen botritiszes betegsége

Kórokozó: (Botrytis cinerea)
Tünetek: a ciklámen legsúlyosabb és leggyakoribb betegsége. Kora ősszel jelentkezik járványszerűen, amikor a hőmérséklet és a páratartalom magas a termesztő berendezésekben. Szürkés penészbevonat jelenik meg a növényi részeken. Járványt is okozhat.
Terjedés: sebeken keresztül fertőzhet, beteg növénymaradványokról.

A ciklámen tielaviopsziszos gyökérelhalása

Kórokozó: (Thielaviopsis basicola)
Tünetek: gyengültségi parazita. Gyökérsérüléseken át fertőzheti meg a cikláment.
Terjedés: fertőzési forrás a talaj és a szomszédos beteg növények.

A ciklámen fuzáriumos hervadása

Kórokozó: (Fusarium oxysporum f. sp. cyclaminis)
Tünetek: a palántákat és a fejlett növényeket is fertőzi. A növények hervadnak, lankadnak, az indák elhalnak, az edénynyalábok megbarnulnak, a szártő és gyökérzet rothad. Magas talaj hőmérsékletet kedvel.
Terjedés: a talajba került fertőzött növényrészek (a kórokozó 10 évig fertőzőképes),művelő eszközök és a vetőmag.

Rizoktóniás palántadőlés

Kórokozó: (Rhizoctonia solani)
Tünetek: csíranövény- és palántakorban fertőz. A palánták szártöve fertőződik, sötétedik, a növények elfekszenek.
Terjedés: talaj, fertőzött tövek.


Kártevők[szerkesztés]

Lágy teknőspajzstetű

Kórokozó: (Coccus hesperidum)
Tünetek: ritka, de súlyos károkat okozhat. Lakásokban, növényházakban is megtalálható. A leveleken szívogatnak, melyek erős elszaporodásuk esetén sárgulnak, elpusztulnak. Sok mézharmatot termelnek, melyen korompenész telepszik meg.

Levéltetvek[szerkesztés]

Zöld őszibarack levéltetű

Kórokozó: (Myzus persicae)

Uborka levéltetű

Kórokozó: (Aphis gossypii)
Tünetek: szívogatásuk sárguló foltok kialakulását, a levélzet elvesztését, a növény gyengeségét és a növekedés leállását okozhatja. Közvetett kártételük a vírusterjesztés.

Tripszek[szerkesztés]

Nyugati virágtripsz

Kórokozó: (Frankliniella occidentalis)

Dohánytripsz

Kórokozó: (Thrips tabaci)
Tünetek: rejtett életmódot folytatnak. A nyugati virágtripsznél virágonként egy állat is veszélyes lehet. A dohánytripsz palántanevelés során gyakran megjelenik. A leveleken tűszúrásnyi, ezüstös-fehér foltok formájában jelentkezik.

Atkák[szerkesztés]

Szélesatka

Kórokozó: (Polyphagotarsonemus latus)
Tünetek: jelentős kártevő. A növény fiatalabb részein szívogat. A levél szalagosodik, kanalasodik, ólomfényű a fonák. A magas relatív páratartalom kedvez neki, jó hidegtűrő képességű. A szamócaatka gyakoribb
Fejlődés: gyors fejlődésű, 3-8 nap alatt kifejlődik 1 nemzedék.

Szamócaatka

Kórokozó: (Tarsonemus pallidus)
Tünetek: fontos, mivel a termőrügyek kifejlődését gátolja. Szabad szemmel nem látható. Legfontosabb levélkártevő, kondícionális leromlást okoz. Szívogatásának hatására a fiatal levelek, hajtások torzulnak, zsugorodnak, elszíneződnek. Az egész tő tönkremehet.
Fejlődés: sok nemzedéke van évente.
Terjedés: nőstények a levelek között telel, szaporítóanyag, gyomnövények.

Ciklámen áltakácsatka

Kórokozó: (Brevipalpus obovatus)
Tünetek: ritka, de jelentős károkat okoz. A leveleken szívogat, melynek nyomán ezüstös elszíneződés jön létre, a fejlődés leállhat. Főleg növényházakban fordul elő.

Gyökérgubacs fonálféreg

Kórokozó: (Meloidogyne sp.)
Tünetek: a növény vontatott fejlődésű, lankad, hervad. A gyökéren gubacsok képződnek, víz és tápanyagszállítási zavart okoznak.
Fejlődés: fertőzött talaj.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9