Kertészet/Madarak/Balkáni gerle

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4326 bájt

Kertészet

Balkáni gerle


Balkáni gerle
Balkáni gerle
Streptopelia decaocto -Gran Canaria, Canary Islands, Spain -juvenile-8.jpg
Balkáni gerle
(Streptopelia decaocto, Syn: Columba risoria var. decaocto)
Más neve(i): -


A balkáni gerle a madarak osztályába, ezen belül a galambalakúak rendjébe és a galambfélék családjába tartozó faj. A fajt Frivaldszky Imre magyar természettudós írta le 1838-ban, a Columba nembe Columba risoria var. decaocto néven.
A közeli rokon vadgerlének (Streptopelia turtur), hasonlósága miatt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik.
A balkáni gerle óriási és gyors terjeszkedése a szemünk előtt zajlott le a 20. század közepén. Eredetileg csak az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül, Indiáig költött (bizonyos nyelvekben, mint a szlovén nyelvben turška grlicá-nak, azaz török gerlének szokás emiatt nevezni).
A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Angliát 1955-ben érte el és 15 éven belül elfoglalta az összes brit szigetet. Kóborló egyedeit látták már Feröeren is. 1974-ben elérte Portugáliát és napjainkban Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő területét. Elterjedési területét Ázsiában is megnövelte, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is. A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is. Emellett a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is.
Elsősorban az emberi településeket keresi. A balkáni gerle gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
Testhossza 31–33 centiméter, szárny-fesztávolsága 47–55 centiméter és a testtömege 170–240 gramm közötti. A vadgerlétől egyszínű, sárgásbarna hátoldala és a nyak hátulján húzódó rövid fekete gallérja különbözeti meg. Farka alsó oldala csaknem a farktőig fehér. Kézevezői feketék. Szeme piros.
Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó állomány tartózkodik az élőhelyükön.[4] Az első példányt Ujhelyi István földbirtokos, amatőr ornitológus ejtette el Berettyóújfaluban, 1932-ben.

Élőhelye:

Városok, falvak; általában lakott helyek. Épületeken, fán fészkel. Magyarországon csak az 1930-as évek elején jelent meg, azóta egyik legközönségesebb fészkelő madár. Magyarországon április és október között rendszeres fészkelő, állandó állomány tartózkodik az élőhelyükön.
Kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik.
A költési időszak április végétől októberig tart, évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen 18–22 napig kotlik. A fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.


Forrás: Magyar Wikipédia Balkáni gerle

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni gerle témájú médiaállományokat.