Kertészet/Tünethatározó/Kardvirág

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tünethatározó - Kardvirág


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A kardvirág károsítói

Fitoplazmás betegségek[szerkesztés]

A gladiólusz sárgasága

Kórokozó: (Aster yellows fitoplasma)
Tünetek: A leveleken sárgulás jelenik meg, a növény fejlődésben visszamarad, a léggyökerek megfeketednek és elhalnak. A virágszár csökevényes, csavarodott, a sziromlevelek zöldek. A beteg gumóból rövid, fűszerű sárgás-zöld hajtás nő.
Terjedés: Kabócák, más beteg növények.

Baktériumos betegségek[szerkesztés]

A gladiólusz pszeudomónászos betegsége

Kórokozó: (Pseudomonas gladioli pv. gladioli, Burkholderia sp.)
Tünetek: Többnyire a hagymagumón jelenik meg. A csapadékos körülmények, vagy az öntözés kedvez a kórokozónak. Apró, barnáspiros, vizenyős foltok keletkeznek, majd az egész levélre átterjed, ami elhal. A virágszár töve megpuhul, és felreped. A gladiólusz hagymáján is jelentkezhet. A száraz pikkelyleveleken fekete szegélyű, égésnyomszerű mélyedések alakulnak ki. A húsos pikkelyleveleken, vizenyős foltok, amelyek barnulnak. A mélyedésekben baktériumnyálka keletkezik, amely beszáradás után csillogó.

Gombabetegségek[szerkesztés]

A gladiólusz botrítiszes betegsége

Kórokozó: (Bortytis gladiolorum)
Tünetek: A leveleken apró, ovális, vizenyős foltok láthatók. A foltokon szürke bevonat (konídium tartó gyep) keletkezik. Száraz viszonyok között a foltok beszáradnak. A foltok a virágon is megjelennek. A párás, meleg idő kedvez a fertőzésnek. Járványt is okozhat. A hagymát is károsítja. Pikkelylevelei vizenyősek, rajta szürkés színű penészgyep található.
Terjedés: Beteg hagymagumó és növények.

A gladiólusz sztromatínás betegsége

Kórokozó: (Stromatinia gladioli)
Tünetek: A zöld részeken és a hagymatesten is károsít. A hagymagumó száraz pikkelylevelei behasadnak, a húsos pikkelyleveleken vöröses foltok képződnek. A beteghagyma tárolás alatt összeszárad, mumifikálódik.
Terjedés: eteg növényekről, a tárolás alatt a beteg hagymák tovább fertőznek.

A gladiólusz fuzáriumos hervadása

Kórokozó: (Fusarium oxysporum f.sp. gladioli)
Tünetek: Szabad földön a gladiólusz hagyma gyökerei megbarnulnak, elhalnak. A kettévágott hagymában az edénynyalábok barnák. Később a hagyma szövete teljesen elhal. A beteg részeken fehéres bevonat képződik. A húsos borítóleveleken besüppedő, koncentrikus foltok felületén fehéres színű penészgyep alakul ki. Ha a hagyma mégis kihajt, satnya, beteges növény fejlődik, amely rövid időn belül el is pusztul. A magas talajhőmérséklet, és nagy nedvesség tartalma kedvez a kórokozónak.
Terjedés: Tárolás alatt a beteg hagymák tovább fertőznek. Sebzésen, talajból fertőz. A talajban 3-5 évig életképes a kórokozó.

A gladiólusz szeptóriás betegsége

Kórokozó: (Septoria gladioli)
Tünetek: viszonylag ritka. A levélen, ovális, barna szegélyű foltok keletkeznek, amely közepe kivilágosodik. Később a folt közepe elvékonyodik, és átlyukad. A lyukat barna szegélyű. Sok folt esetén a levél elhalhat.
Terjedés: növénymaradványokról, beteg növényekről.

Kártevők[szerkesztés]

Készletatkák[szerkesztés]

Közönséges gyökératka

Kórokozó: (Rhizoglyphus echinopus)

Virághagyma gyökératka

Kórokozó: (Rhizoglyphus callae)
Tünetek: hagymás dísznövények földben lévő részén táplálkoznak. A virághagymában szabálytalan kis járatokat rágnak, és abban a barna színű rágcsálék található. A megtámadott hagyma virágszára rendellenesen fejlődik. A sérült hagymatesten, különböző gombák és baktériumok telepednek meg, és a megtámadott hagyma idővel rothadásnak indul, és elpusztul.
Fejlődés: változó nemzedékszámú.


Gyapottok-bagolylepke

Kórokozó: (Helicoverpa armigera)
Tünetek: Jelentős kártevővé vált, kártétel nyár közepe után jelentkezik. Hernyója szabálytalan rágással lyukat rág és kiüregesíti a bimbót, a lárva élete egy részét rejtett helyen éli
Terjedés: soknemzedékes, július végén jelenik meg.

Gladiólusztripsz

Kórokozó: (Taeniothrips simplex)
Tünetek: A legjelentősebb kártevője. A tárolás során a hagymagumón, majd kiültetést követően a leveleken, virágszáron, bimbókon és a virágokon károsít. Erős kártétel esetén a virágszár deformálódik, a bimbók nem nyílnak ki, a virág sziromlevelein minőségrontó színtörés mutatkozik (piros és bordó fajtáknál a legfeltűnőbb).
Fejlődés: Behurcolt kártevő, soknemzedékű faj.

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranichus urticae)
Tünetek: Az állomány kondíciója romlik. A szívogatás miatt bekövetkező klorofil elhalás és levélsárgulás a fő tünete. A sziromlevélen is megjelenhet. A fűtőcsövek mentén jelenik meg gócokban, innen terjed szét az állományban.

Levéltetvek[szerkesztés]

Fekete répa-levéltetű

Kórokozó: (Aphis fabae)

Zöld burgonya levéltetű

Kórokozó: (Aulacorthum solani)

Zöld őszibarack levéltetű

Kórokozó: (Mysus persicae)

Uborka levéltetű

Kórokozó: (Aphis gossypi)
Tünetek: Kardvirágon okozott közvetlen kártétele ritkán jelentkezik, esetenként vírusterjesztő tevékenységük lehet jelentősebb: gladiólusz fehér csíkosságát okozó (Bean yellow mosaic virus, Cucumber mosaic virus) vírusok terjesztésében játszanak szerepet.


Terrikol kártevők

Kórokozó: (Melolonthidae)
Tünetek: A hagymagumó legjelentősebb kártevője. A gumó felületén rágások melyeken szaprofita szervezetek telepszenek meg.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9