Kertészet/Emlősök/Güzü egér
Güzü egér
- (Mus spicilegus, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A güzüegér az emlősök osztályának rágcsálók rendjébe, ezen belül az egérfélék családjába tartozó faj, a házi egér közeli rokona. A természettudósok sokáig nem tartották önálló fajnak, hiszen csak 1983-ban, a genetikai vizsgálatok alátámasztása után lett elismerten az. A güzüegér első tudományos leírása Petényi Salamon János paleontológus-zoológus nevéhez fűződik.
- A házi egérhez nagyon hasonló faj, egyesek szerint annak egy alfaja, vagy keveréke. 6-8 centiméter hosszú, palaszürke, de a hasa és lábai fehérek, farka a testhosszánál rövidebb (a házi egérnél megegyezik), a szeme is kisebb. A güzüegér hasának világosabb színe élesen elválik a hát sötétebb színétől (a házi egérnél átmenet van).
- A güzüegér szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt. A güzüegér a vetésforgóhoz alkalmazkodott, életciklusára a tavaszra korlátozódó szaporodás, majd az együtt maradó családok közös áttelelése jellemző. Az alomnagyság 1 és 12 között ingadozik. A güzüegér egyszerre átlagosan 8 kölyköt vet, míg a házi egér csak 5-6-ot.
- Nyáron szénakazalban, faodvakban élnek. A tél közeledtével a stabil pár és az az évi szupercsalád közösen építi az áttelelő helyet, a „güzühordást”, amiben körülbelül 50 liter magot és növényi részeket halmoznak fel. A magvakat 10-20 centiméter vastag földréteggel borítják be, aminek következtében az messziről is jól látható dombot képez. A tél folyamán ezalatt tartózkodnak, majd tavasszal elhagyják a várat és ki ki saját családot alapít.[5]
- Kellő táplálék, élettér hiányában kertes házakba, vagy raktárakba húzódik be, ahol fészkét a házi egérhez hasonlóan alakítja ki és azzal megegyező életmódot folytat.
- Legfőbb ellenségei: a házi macska, a nyest és a gyöngybagoly.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Güzü egér
Forrás: Magyar Wikipédia w:Güzü egér
Tóth József: Erdészeti rovartan - Agroinform Kiadó (2014).