Kertészet/Férgek/Szívogató fonálférgek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 6697 bájt

Kertészet

Szívogató fonálférgek


Szívogató fonálférgek
kártétele a vöröshagymán
kártétele a lándzsás útifűn
Szár-fonálférgek lucernán
Szívogató fonálférgek
(Anguina tritici, Syn: -)

További fajok: Ditylenchus destructor, Ditylenchus dipsaci

Más neve(i): -


A fitopatogén szívogató fonálférgek az (Anguina) és a (Ditylenchus) genusokban fordulnak elő. Az Anguina fajok endoparaziták, gubacsokat képeznek a növények szárán, levelén illetve virágán, emellett toxikus baktériumokat is terjesztenek. A Ditylenchus fajok belső élősködőként szájszuronyuk segítségével nedveket szívogatnak, és enzimeket bocsájtanak a növénybe, mellyel feloldja a növényi sejtfalakat, vagy éppen sejtburjánzásokat idéz elő.

A szívogató fonálférgek világszerte elterjedt élőlénycsoport, mely kártételével komoly hatást jelent a mezőgazdaságra. A különböző szívogató fonálféreg fajok több különböző gazdanövényt is képesek fertőzni.
A szár-fonálféreg széles körben elterjedt kártevő, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen megtalálható Európában. Magyarországon elsősorban gabonanövényeket, vörös herét, lucernát, lándzsás útifüvet, vöröshagymát, és fokhagymát károsít.

Búzaféreg

(Anguina tritici)
A vetőmaggal elvetett gubacsok a talajban víz hatására megduzzadnak és a hosszasan anabiózisban lévő, azaz "kiszáradt" és csökkent életjelenségeket mutató, nem táplálkozó állatok később aktív mozgással felkeresik a gazdanövény-csírákat. A növénybe hatolt fonálférgek a csíra csúcsi részére vándorolnak és a növény növekedésével eljutnak a virágkezdeményig.
A növény fejlődése során a nematodák a növényi nedvekkel táplálkoznak, majd a virágkezdeményben gubacsot képeznek. A párzást követően a nőstény teste megduzzad, majd körülbelül egy hónap alatt több száz tojást termel. A lárvák első vedlésüket követően anabiotikus állapotba kerülnek a következő évig. A gubacsokat, vagyis a virágkezdemény kóros burjánzását golyóüszögnek is nevezik.

Szár-fonálféreg fajok

(Ditylenchus spp.)
A szár-fonálférgek tojásai a talajban sokáig életképesek maradnak továbbfejlődés nélkül. A gazdanövényből érkező szekrétumok hatására aktiválódnak, a tojáson belül az embrionális fejlődés befejeztével a lárvák vedlenek, majd a kikelt lárvák a növény szárába jutnak. A növényi szövetek között aktívan mozognak, befurakodhatnak a szár tövébe, a hagymába, vagy a szár felszíni részeibe is. Szövetnedvekkel táplálkozva 10–12 napot követően ivaréretté fejlődnek, párzanak, majd a nőstény néhány napon belül tojást rak. A kikelt lárvák elhagyják a gazdanövényt, és más növényt fertőznek. Kedvezőtlen feltételek mellett a lárvák anabiotikus állapotba kerülnek.


Gumórontó fonálféreg

(Ditylenchus destructor)
A gumórontó fonálféreg komoly veszteséget jelent a burgonyagumóknál a téli tárolás idején, de még nyáron a földben is. A gumóba a talajban található szárokon keresztül hatol[3][2].

Ökológiai alfajok

Annak ellenére, hogy a szár-fonálféreg a leggyakoribb kártevők egyike, időnként nehéz feladatot jelent a nematológusok számára a morfológia szerinti azonosítása. A fonálférgek mérete tág határok között változik, valamint a különböző gazdanövény és ökológiai környezet mellett eltérő alakokban fordul elő, A különböző alakokat a taxonómusok biotípusoknak, ökológiai alfajoknak vagy rasszoknak is nevezik[2].

Kártétele

A szívogató fonálférgek számos faja ismert, valamint egy adott faj is rendelkezhet több különböző gazdanövény fajjal is. Ebből adódóan a szívogató fonálférgek kártétele sem jellemezhető egyszerűen, a fertőzés tünetei nagyon sokfélék lehetnek.

A búzaféreg

(Anguina tritici)
A búzaféreg golyóüszöge hasonlít egy búzaszemhez, belül azonban üreges és vattaszerű fonálféreglárva-tömeget tartalmaz. Fertőzés esetén a búzakalász kisebb lesz, a toklászok 20%-ában fejlődik csak búzaszem, a többi részen golyóüszög képződik. Az egyes gubacsokban 3–5000 fonálféreg is lehet, ami búzanövényenként százezres nagyságrendű egyedszámot jelent.
A gumórontó fonálféreg (Ditylenchus destructor) a burgonya módosult szárán kezdetben fehér foltokat képez, melyek később kiüregesednek. A gumóhéj ráncossá válik, majd a gumó elrothad.

Szár-fonálférgek

(Ditylenchus dipsaci)
A szár-fonálférgek belső élősködőként szájszuronyuk segítségével nedveket szívogatnak, és enzimeket bocsájtanak a növénybe, mellyel feloldja a növényi sejtfalakat, vagy éppen sejtburjánzásokat idéz elő. Gyakran jelenik meg a növényi szár tövénél erős megvastagodás, melyet "tulipánhagymásodásnak" is neveznek.
A fertőzés hatására számos növény levele sárgul, pöndörödik, felhólyagosodik. A rügyek duzzadnak, hajtások rövidülnek, levelek aránytalanul fejlődnek, a virágok pedig megbarnulnak.
A szár-fonálféreg gabonáknál levelek sárgulását, a növény visszamaradt fejlődését, csökkent terméshozamát, elhalását, rozsnál és árpánál a szár hagymaszerű megduzzadását okozza. Vöröshagyma fertőzése során a növény levelei vaskossá válnak és elgörbülnek, a hagyma allevelei között pedig pedig barna foltos, fogyasztásra alkalmatlan allevelek keletkeznek. A fokhagyma levelei elsárgulnak, maga a hagyma pedig szivacsos szerkezetűvé válik.
Minden bemutatott szívogató fonálféreg faj fertőzésénél gyakori a másodlagos fertőzés, a rothadó növényen további fonálférgek, baktériumok és gombák telepednek meg, melyek jelentősen károsítják, akár el is pusztítják a növényt.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Szívogató fonálférgek témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia: Szívogató fonálférgek