Kertészet/Tünethatározó/Borsó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 9252 bájt

Kertészet

Borsó


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége



Borsó kártevői



A Borsó jellemző betegségei
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/|


Az Borsó Kártevői
Megnevezés Tudományos neve Megjegyzés
()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()
[[Kertészet/Tünethatározó/| ()



Vírusbetegségek[szerkesztés]

Borsómozaik

Kórokozó: (Pea common mosaic virus)
Tünetek: A leveleken sárga, mozaikfoltok jelennek meg, de nem olyan jelentős betegség.
Terjedés: mechanikai úton átvihető, de főleg levéltetvekkel terjed.

Baktériumos betegségek[szerkesztés]

Borsó pszeudomonászos zsírfoltossága

Kórokozó: (Pseudomonas syringae pv. pisi)
Tünetek: az edénynyalábokban a szállítósejtek nyálkával telítődnek, ez hervadást okoz, elterjedt.
Terjedés: maggal és növénymaradványokkal terjed, akár 10 hónapig is fertőzőképes maradhat. Esőcseppekkel és rovarokkal is terjed, a csapadékos idő kedvez a fertőzésnek. A fertőzés esélye a tavaszi fagyok, viharok, jégesők után nő. A fertőzés a magba is behatolhat, csipkéző barkók okozta sebeken keresztül is bejuthat a növénybe.

Gombabetegségek[szerkesztés]

Borsóperonoszpóra

Kórokozó: (Peronospora pisi)
Tünetek: csapadékos időben gyakran fertőz, nagy zöldtömegnél jellegzetesen „összeroskad” az állomány
Terjedés: vetőmag, növényi maradványokon, itt is telel. A hűvös, párás, csapadékos idő kedvez a fertőzésnek.

Borsólisztharmat

Kórokozó: (Erysiphe pisi)
Tünetek: súlyos kártételt másodvetésnél okozhat. Jellegzetes fehér bevonatot képez a leveleken. Elterjedt betegség.
Terjedés: növényi maradványokon, itt is telel, tavasszal innen indul a fertőzés. Később a már beteg növényről terjed tovább.

Borsóragya

Kórokozó: (Ascochyta pinodella, A. pisi, A. pinodes)
Tünetek: az összes föld feletti növényi részen besüppedő, lilás foltokat okoz. A magra is átterjed, a fertőzött mag alkalmatlan vetőmagnak és ipari feldolgozásra is. A teljesen beteg mag nem csírázik ki, a részben beteg igen, és tovább fertőz.
Terjedés: vetőmaggal. A párás, melegben idő kedvez a terjedésnek.

Borsórozsda

Kórokozó: (Uromyces pisi)
Tünetek: szeptember elején fordul elő magtermesztésnél és másodvetésnél, mély fekvésű területeken okoz gondot. A levélen könnyen felismerhető sárgás, majd sötétebb barna, kiemelkedő pontok a betegség tünetei.
Terjedés: az Euphorbia rizómájában sokáig életképes marad esős párás tavasz kedvez neki

Borsó fuzáriumos hervadása

Kórokozó: (Fusarium oxysporum sp. pisi, F. solani)
Tünetek: aszályos időben, nyáron lép fel (János- napi betegség), de nem túl jelentős a korai vetés miatt. A csíranövények alulról indulva elhalnak. A magot nem fertőzi meg.
Terjedés: a fertőzési forrás a talaj, a vegetatív képlet 6-8 évig életképes a talajban. Gyökérsebeken át hatol be a növénybe. Meleg- és páraigényes kórokozó.

Kártevők[szerkesztés]

Zöldborsó levéltetű

Kórokozó: (Acyrtosiphon pisum)
Tünetek: gyakori, jelentős kártevő. Rövid időn belül súlyos terméskiesést képes okozni. A fiatal leveleken csoportosan megfigyelhetők a levéltetvek. A meleg, párás, korai tavaszodás kedvez a levéltetveknek.
Fejlődés: évelő pillangósokon telel pete alakban. A gazdanövény öregedésével elvándorolnak.

Borsótripsz

Kórokozó: (Kakothrips pisivorus)
Tünetek: a lárvák a kifejlett tripszekkel együtt a bimbókat, virágokat és főleg a fiatal hüvelyeket szívogatják. Apró, fehéres szívásnyomokat hagynak maguk után. A párás, meleg tavasz kedvező az elszaporodásuknak.
Fejlődés: 1 nemzedéke van évente.

Borsózsizsik

Kórokozó: (Bruchus pisorum)
Tünetek: a borsó legjelentősebb kártevője. A magban károsít, 1 magban 1 lárva található. A magban bábozódik, a lárvakamra sötét foltként látszik a maghéj alatt (ablakos borsó). Melegebb évben gyakoribb
Fejlődés: 1 nemzedéke van évente. A kifejlett bogár telel avarban, virágzáskor rajzik, a petéit az éppen kötődött fiatal hüvelyre rakja. A lárva 1 hét múlva rág be a borsó hüvelybe.

Borsóormányos

Kórokozó: (Tychius quinquepunctatus)
Tünetek: házikertben jelentős, a párás, meleg idő kedvez neki. A rajzáskori szeles, hűvös idő csökkenti a populációt
Fejlődés: 1 nemzedéke van. A kifejlett bogár telel a talajban. A levélen és a virágon táplálkozik, a borsó hüvelybe fúrva petét rak, majd a lárva kirág a hüvelyből, és talajban bábozódik.

Bagolylepkék[szerkesztés]

Káposzta bagolylepke

Kórokozó: (Mammestra brassicae)

Somkóró bagolylepke

Kórokozó: (Heliothis maritima)

Gamma bagolylepke

Kórokozó: (Autographa gamma)
Tünetek: nem elsődleges tápnövénye a borsó. Kártételük elsősorban későbbi vetésű borsóállományokban várható. A leveleket, kötődött hüvelyeket rágják. Rajzáskor, és a fiatal hernyónak a párás meleg idő kedvező, száraz időben kisebb a populáció.
Fejlődés: 2 nemzedéke van, bábként telel.

Akácmoly

Kórokozó: (Etiella zinckenella)
Tünetek: meleg régiókban elterjedt, borsó és szójatermesztő körzetekben. A lárvák a hüvelybe rágják magukat. Meleg párás években károsít, a közeli szójatábla vagy akácos kedvez a felszaporodásnak.
Fejlődés: 2 nemzedéke van.

Borsómoly

Kórokozó: (Laspeyresia nigricana)
Tünetek: imágók a petéiket a pálha-, és csészelevelekbe, és a fiatal hüvelyekbe rakják, 1 hüvelyben 1 lárva fejlődik. Hazánkban a kártétele az időjárástól függ, a kora tavaszi rajzáskor meleg, párás idő esetén nagyobb a fertőzés.
Fejlődés: 1 nemzedéke van. A kifejlett lárva telel.




Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9  
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsó témájú médiaállományokat.