Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Tuja

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Tünethatározó - Tuja


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A tuja károsítói

Gombabetegségek

[szerkesztés]

A tuja didimaszcellás pikkelylevél barnulása

Kórokozó: (Didymascella thujina)
Tápnövény: tuja.
Tünetek: a fiatal növényekre különösen veszélyes. A pikkelylevelek sárgulnak, majd barnulnak, végül elszáradnak, a hajtások felkopaszodnak. A csapadékos időjárás kedvez a fertőzésnek.
Terjedés: fertőzött hajtásokon telel a kórokozó.

A tuja kabatínás hajtás- és ágpusztulása

Kórokozó: (Kabatina thujae, K. juniperi)
Tápnövény: tuja, hamisciprus, ciprus, boróka.
Tünetek: a hajtásvégek szürkészöldek lesznek, majd elhalnak. A fertőzött hajtásokon apró, fekete foltok (termőtestek) találhatóak. A fiatal növényeket elpusztíthatja. A kalcium-, magnézium- és mangánhiányos területeken nagyobb a fertőzés lehetősége.
Terjedés: fertőzött hajtásokon telel a kórokozó, sebzéseken képes behatolni a növénybe.

Kártevők

[szerkesztés]

Boróka-pajzstetű

Kórokozó: (Carulaspis juniperi)
Tápnövény: boróka, tuja, hamisciprus, tiszafa fajok.
Tünetek: gyakori, jelentős kártevő. A károsításuk növekedésbeli lemaradás és a fajtól, fajtától eltérő forma kialakulása jellemző. A "Skyrocket" boróka fajtánál a karcsú felfele törő hajtásrendszer, kusza lesz.
Fejlődés: évente 1 nemzedéke van. A nőstények telelnek át a pajzs alatt. A lárvák rajzása május második felétől indul.

Kéregtetvek

[szerkesztés]

Életfa hajtástetű

Kórokozó: (Cinara tujafilina)
Tápnövény: tuja, hamisciprus, boróka.
Tünetek: nem jelentős kártevők. Az ürített mézharmat, korompenész és a kéregtetveket látogató hangyák utalnak a jelenlétükre. A hajtásokat és a fásodott vesszőket egyaránt szívogatják.

Tujafúró aranymoly

Kórokozó: (Argyresthia thuiella)

Tápnövény: keleti tuja, oregoni hamisciprus.

Tünetek: néhány éve van jelen Magyarországon. Hajtáspusztulást okoz. A lárvák a pikkelyleveleket kiüregesítik. A károsított hajtásvégek sárgulnak, majd elszáradnak.
Fejlődés: 1 nemzedékű faj. A lárvák telelnek át a károsított növényeken, gubóban. Rajzása júniusban van.

Háromsávos boróka-ezüstmoly

Kórokozó: (Argyresthia trifasciata)
Tápnövény: tuja, boróka, hamisciprus.
Tünetek: néhány éve van jelen Magyarországon. Hajtáspusztulást okoz. A lárvák a pikkelyleveleket kiüregesítik. A károsított hajtásvégek sárgulnak, majd elszáradnak.
Fejlődés: 1 nemzedékű fajok. A lárvák telelnek át a károsított növényeken, gubóban. Rajzása májusban figyelhető meg.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9