Kertészet/Tünethatározó/Káposzta

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 8581 bájt

Kertészet

Káposzta


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége



Káposzta kártevői


(Xanthomonas campestris pv. campestris, Syn: )
(Plasmodiophora brassicae, Syn: )
(Olpidium brassicae, Syn: Pythium spp.)
(Peronospora parasitica, Syn: )
(Leptosphaeria maculans, Syn: Phoma lingam)
(Alternaria brassicae, Syn: Alternaria brassicicola)
(Fusarium oxysporum f. sp. conglutinans, Syn: )
(Cauliflower mosaic virus, Syn: Turnip mosaic virus)
(Sclerotinia scerotiorum, Syn: )
(Botrytis cinerea, Syn: )



Vírusbetegségek[szerkesztés]

Káposztamozaik

Kórokozó:

(Cauliflower mosaic virus, Syn: )
(Turnip mosaic virus, Syn: )
Jelentőség:
elterjedt és jelentős betegség.

Tünetek:

A levél mozaikfoltos, növekedésében visszamaradt.

Terjedés:

beteg tövek, levéltetvek terjeszthetik.

Xantomonászos feketeerűség[szerkesztés]

Kórokozó:

(Xanthomonas campestris pv. campestris, Syn: )

Jelentőség:

főleg fejes káposztán, kelkáposztán és karfiolon. Öntözött állományokban a legjelentősebb betegségek közé tartozik.

Terjedés:

talaj, és a növénymaradványokról vízzel terjed.

Káposztafélék peronoszpórája[szerkesztés]

Kórokozó:

(Peronospora brassicae, Syn: )

Jelentőség:

palántaneveléskor súlyos károkat okozhat.

Tünetek:

A levélen sárga foltok jelennek meg, alsó részén fehér bevonattal. A foltok később elhalnak.

Terjedés:

növénymaradványokról, gyomokról terjedhet.


Káposzta fuzáriumos sárgasága[szerkesztés]

Káposzta alternáriás betegsége[szerkesztés]

Kórokozó:

(Alternaria brassicae, Syn: A. brassicicola)

Jelentőség:

maghozó ültetvényekben nagyon jelentős, mert a becőterméseket pusztítja, de étkezésre szánt fajtáknál a fejes káposztán és karfiolon (feketedés) a legjelentősebb.

Tünetek:

A leveleken sötét színű foltok jelennek meg koncentrikus gyűrűkben. A keletkezett foltok kieshetnek a levéllemezből.
A súlyosan fertőzött levelek elpusztulhatnak.

Terjedés:

növénymaradvány és a mag, ahonnan sziklevelek fertőződnek.



Palántadőlés[szerkesztés]

Kórokozó:

(Rhizoctonia solani, Pythium debarianum, Olpidium brassica, Fusarium fajok, Syn: )

Jelentőség:

palántanevelés során, és a palánták kiültetése utáni időszakban jelentős. ::Tünetek: Már a talajban elpusztítja a magvakat, így hiányos lesz a kelés.

Tünetek:

Jellegzetes tünet a szártő és a gyökérszövet megpuhulása, sötétedése. Hűvös, csapadékos időben válik veszélyessé.

Terjedés:

a talaj és a beteg növényrészek.

Egyéb betegségek[szerkesztés]

A káposztafej szklerotíniás rothadása[szerkesztés]

Kórokozó:

(Sclerotinia scerotiorum, Syn: )

Kertészet/Tünethatározó/A káposzta botritisz Kórokozó:

(Botrytis cinerea, Syn: )

Kártevők[szerkesztés]

Cserebogár lárva

Kórokozó:

(Melolonthidae, Syn: )

Pattanóbogár lárva

Kórokozó:

(Elateridae, Syn: )

Jelentőség: A már fejlett gyökerű növényeknél a kártétel ritkán jelentős.

Tünetek: a talajlakó kártevők a káposztaféléken a fiatal növények kirágásával okozhatnak károkat.

Keresztesvirágúak földibolhái[szerkesztés]

Fekete káposztabolha

Kórokozó:

(Phyllotreta atra, Syn: )

Közönséges földibolha

Kórokozó:

(Phyllotreta cruciferae, Syn: )

Nagy káposztabolha

Kórokozó:'

(Phyllotreta nemorum, Syn: )

Feketelábú földibolha

Kórokozó:

(Phyllotreta nigripes, Syn: )

Kis káposztabolha

Kórokozó:

(Phyllotreta striolata, Syn: )

Közép káposztabolha

Kórokozó:

(Phyllotreta undulata, Syn: )

Jelentőség:

a korai termesztésnél, hajtatásnál és szabad földön, palántakorban veszélyes, száraz meleg, napsütéses tavaszon különösen fontos kártevő.

Tünetek:

Először a szikleveleket károsítja. Apró lyukakat rág a levélbe, emiatt vízveszteség alakul ki, ami a fiatal leveleken veszélyes.

Fejlődés:

1 nemzedéke van, a kifejlett állat telel talajban és növénymaradványok között

Tavaszi káposztalégy

Kórokozó:

(Phorbia brassicae, Syn: )

Jelentőség:

a káposztafélék legjelentősebb kártevője.

Tünetek:

Kiültetés után a fiatal növények egy részét elpusztíthatja. A légylárvák (nyüvek) a fiatal gyökereket rágják, majd az idősebb gyökereken vájatokat készítenek, esetleg behatolnak a főgyökérbe. :A karalábé mélyre ültetett gumóit megrágja a lárva. Már a palántanevelőben károsítanak.

Fejlődés:

3 nemzedéke van, a báb telel a talajban.

Repceszár ormányos

Kórokozó:

(Ceutorrhynchus quadridens, Syn: )

Jelentőség:

általánosan elterjedt, kártételének következménye hasonló a káposztalégyéhez.

Tünetek:

A fiatal növények hervadnak, pusztulnak, különösen tavasszal jelentős. A szárban haladó járatban csontszínű kukacok találhatók.

Fejlődés:

1 nemzedéke van, a kifejlett bogár telel.

Káposzta-levéltetű

Kórokozó:

(Brevicorine brassicae, Syn: )

Jelentőség:

különösen veszélyeztetett a fejes és kelkáposzta.

Tünetek:

A növekedésben lemaradnak a növények, a levél torzul, fejképződés késik. A nyári meleg kedvez nekik, nyár végén elvándorol a káposztáról.

Fejlődés:

sok nemzedéke van, növénymaradványokon tojás alakban telel át.

Káposztapoloska

Kórokozó:

(Eurydema ventrale, Syn: )

Jelentőség:

kevésbé jelentős.

Tünetek:

A levélen csillag alakú szívásnyomokat okoz, a növény növekedését és fejlődését zavarja. Tömeges elszaporodás aszályos területeken jelentkezik, a meleg párás idő kedvez neki.

Fejlődés:

3 nemzedéke van, a kifejlett bogár telel növénymaradványok között.

Káposzta-bagolylepke

Kórokozó:

(Mamestra brassicae, Syn: )

Jelentőség:

Veszélyes, mert belerág a káposzta belsejébe, ami ennek következtében rothadásnak indulhat.

Tünetek:

leveleket lyuggatja, karéjozza.

Fejlődés:

2 nemzedéke van, a lepke rajzása május-június és július-augusztus.

Káposztalepke

Kórokozó:

(Pieris brassicae, Syn: )

Tünetek:

a lárvák a leveleket károsítják. Nem rág be a káposztafejbe. A párás meleget kedveli.

Fejlődés:

2 nemzedéke van, a báb telel növénymaradványokon. A lepke rajzása április, augusztus.

Dohánytripsz

Kórokozó:

(Thrips tabaci, Syn: )

Jelentőség:

fejes káposztán okoz nagyobb kártételt, különösen július-augusztusban fejesednál. A teljes fejlődési ciklus a káposztafejben játszódik le.

Tünetek:

szívogatásuktól parás szemölcsök keletkeznek a leveleken, melyek a minőségét rontják.

Fejlődés:

sok nemzedéke van, a kifejlett rovar telel a növénymaradványok között.



Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9