Kertészet/Madarak/Széncinege

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2292 bájt

Széncinege



Széncinege
Széncinege


Széncinege
(Parus major, Syn:-)
Más neve(i): -


A verébalakúak rendjébe, ezen belül a cinegefélék családjába tartozó apró termetű, közismert faj.

Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
A széncinege 14 centiméter hosszú, szárny-fesztávolsága 22 centiméter, átlagos testtömege 16-22 gramm. A legismertebb cinege. Feje és nyaka fényes kékesfekete, arcfoltja fehér. Testalja citromsárga; mellén és hasán fekete, hosszanti sáv. Háta szürkészöld; farkcsíkja és farka szürkéskék. A fiatalok sapkája barnás, arcfoltjuk sárgás. A széncinege rendkívül élénk, éber madár. Hajnaltól alkonyatig mozog; hol a fák törzsét, hol a legvékonyabb ágakat kutatja, ide-oda röppen, fejjel lefelé tornászik. Minden mozdulata ügyes; figyelmét semmi sem kerüli el. Ahol nem kell veszélytől tartania, ott nagyon bizalmassá válik; ő jár legsűrűbben a madáretetőkre. Téli hidegben szívesen eszi az olajos magvakat, napraforgót stb.

Élőhelye

vegyes erdők, bokrosok, kertek, parkok stb. Faodúkban, falak nyílásaiban, csövekben, mesterséges fészekodúkban stb. költ. Magyarországon az erdők, kertek, parkok közismert fészkelő madara. Lakott területeken is gyakori. Állandó madarunk, rendszeres fészkelő.
A széncinegék nyáron elsősorban rovarokkal és pókokkal táplálkoznak, melyet a fák lombkoronájából szedegetnek össze. A gerinctelen zsákmányaik között vannak csótányok, hangyák, legyek, tegzesek, bogarak, csőrös rovarok, méhek és darazsak, szöcskék, tücskök, százlábúak, recésszárnyú fátyolkák, csigák és szárazföldi ászkarákok.
Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Széncinege

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Széncinege témájú médiaállományokat.