Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Körte

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 18796 bájt

Kertészet

Körte

Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők




Körte kártevői



A Körte jellemző betegségei

Agrobaktériumos betegség (Agrobacterium tumefaciens), (Agrobacterium rhizogenes)

Ervíniás elhalás (Erwinia amylovora)

Mikoszferellás levélfoltosság (Mycosphaerella sentina), (Septoria pyricola)

Varasodás, gyümölcsön (Venturia pyrina), (Fusicladium pyrinum)

Körte gyűrűs mozaik (Apple chlorotic leaf spot virus)' Vírusbetegség

Körte vörös foltosság (Pear red mottle virus) Vírusbetegség

Körtekövecsesedés (Pear stony pit virus) Vírusbetegség

Körte fapuhulása (Apple rubbery wood phytoplasma) Fitoplazmás betegség

Körtepusztulás (Pear decline phytoplasma) Fitoplazmás betegség

Körte ventúriás varasodása (Venturia pyrina)'

Körte moníliás betegsége (Monilia fructigena) Gombabetegség

Körterozsda (Gymnosporangium sabinae) Gombabetegség

Körte mikoszferella (Mycosphaerella sentina) Gombabetegség

Roszellíniás gyökérbetegség (Rosellinia necatrix) Fás részek gombabetegsége

Körte fomopsziszos rákja (Phomopsis sp.) Fás részek gombabetegsége Nektriás rák (Nectria cinnabarina) Fás részek gombabetegsége Szegecsfejű gyökérgomba (Roesleria pallida) Fás részek gombabetegsége





Vírusbetegségek

[szerkesztés]
Kertészet/Tünethatározó/Körte gyűrűs mozaik
(Apple chlorotic leaf spot virus)
Tünetek:Röviddel a lombképződés után világoszöld elmosódott pettyszerű foltok, majd sárgászöld szabálytalan gyűrűk és szalagok jelennek meg. A mintázottságuk lehet elmosódott, vagy határozott körvonalú. Ezen kívül gyakran barnás fekete foltok is megjelennek a leveleken és a felkunkorodó levélszéleken, amit fokozott érzékenységnek kell tulajdonítani. A tünetek erőssége függ a fajták fogékonyságától, a betegség főleg a faiskolákban tejed, a fertőzött fák fagyérzékenysége is nagyobb.
Körte vörös foltosság
Kórokozó: (Pear red mottle virus)
Tünetek:
Körtekövecsesedés
Kórokozó: (Pear stony pit virus)
Tünetek:A sziromhullás után 10-20 nappal jelennek meg a tünetek, amely az epidermisz alatti zöld foltok jeleznek, majd a gyengébb fejlődés miatt ezeken a részeken bemélyedések keletkeznek, és az érés idején a gyümölcs alaktalanodásához vezet. A mélyedéseknél a gyümölcshúsban fészkesen elhelyezkedő kősejteket találunk, innen ered a vírus elnevezése is. A kősejt felhalmozódást poloska szúrás is előidézheti, de ilyenkor a gyümölcs héjon világosan látható a szúrás helye.
Terjedés: Oltással, szemzéssel vihető át-
Védekezés: Mindhárom betegségnél egyetlen megoldás a vírusmentes szaporítóanyag telepítése.

Fitoplazmás betegségek

[szerkesztés]
Körte fapuhulása
Kórokozó: (Apple rubbery wood phytoplasma)
Tünetek: a fa szerkezetében okoz rendellenességet.
Körtepusztulás
Kórokozó: (Pear decline phytoplasma)
Védekezés: az egyetlen megoldás az egészséges szaporítóanyag telepítése.

Gombabetegségek

[szerkesztés]
A körte ventúriás varasodása
Kórokozó: (Venturia pyrina)
Tünetek: a körte legjelentősebb kórokozója. A kórokozó a lehullott levelekben telel. A leveleken, a virág részein, a hajtáson, vesszőkön, varas, sötét foltok keletkeznek, a kéreg berepedezik. A gyümölcsön is megjelenik, a varas foltoknál a körte bereped, deformálódik.
Terjedés: a fertőződött, fás növényi részeken áttelelhet.
A körte moníliás betegsége
Kórokozó: (Monilia fructigena)
Tünetek: a betegség terjedését tekintve összefügg a sebzést okozó kártevők kártételével. A sérüléseken könnyen bejut a kórokozó. A gyümölcsön sárga, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő kinövések láthatók. A gyümölcsök elrothadnak, összeszáradnak (mumifikálódnak) és sokszor a fán maradnak.
Terjedés: talajon lévő gyümölcsmúmiák, sebzést okozó kártevők. Ha a gyümölcsök összeérnek, akkor a micélium seb nélkül is áthatolhat.
Körterozsda
Kórokozó: (Gymnosporangium sabinae)
Tünetek: feltűnő, de kevésbé veszélyes betegség. A leveleken sárga színű, ovális foltok keletkeznek. A foltok fokozatosan növekednek, vastagodnak, majd később narancsszínűre változnak, végül megbarnulnak. A levél színén kicsi, sötétbarna, kissé kiemelkedő foltok is megjelennek. A megbarnult foltok fonáki oldalán szarvacskákra emlékeztető képződmények alakulnak ki.
Terjedés: a betegség fő gazdanövénye a boróka.
Körte mikoszferella
Kórokozó: (Mycosphaerella sentina)
Tünetek: csapadékos időben várható a megjelenése. Sziromhullás után fertőződnek a levelek, apró, kiszürkülő közepű foltok jelennek meg rajtuk.
Terjedés: a betegség fő forrása a lehullott, beteg levél.

Fás részek betegségei

[szerkesztés]
Roszellíniás gyökérbetegség
Kórokozó: (Rosellinia necatrix)
Tünetek: csökkent növekedés, a sárguló levelek. Fiatal fákon gyakoribb. A megtámadott fa nem hajt gyökérsarjakat. A beteg gyökéren nincsenek gyökérszőrök. A vastagabb gyökerek kérge leváló és sötét színű. Nedves körülmények között fehér, pelyhes micéliumbevonat látható. Nedvesség és magas talajhőmérséklet segíti a terjedését.
Terjedés: a kórokozó a fertőzött növényi maradványokon 8-10 évig is életképes.
A körte fomopsziszos rákja
Kórokozó: (Phomopsis sp.)
Nektriás rák, vörösszemölcsös ágelhalás
Kórokozó: (Nectria cinnabarina)
Tünetek: az ágakon, a törzsön rákos sebek, és elhalások kelteznek.
Terjedés: rákos sebek kelteznek a fás részeken, innen is terjed tovább a betegség.
Szegecsfejű gyökérgomba
Kórokozó: (Roesleria pallida)
Tünetek: a megfertőzött növények sínylődni kezdenek, gyengén fejlődnek. Hajtásaik vékonyak, rövidek, satnyák, nem nagyon gyümölcsöt. Kezdetben a vékonyabb gyökerek kezdenek barnulni, korhadni. A vízfelvétel akadályozott. A fiatalabb fák pár év alatt ki is pusztulnak. A rohadó gyökereken fehér penész szövedék keletkezik, melyek behálózzák a gyökereket.
Terjedés: fertőzött növénymaradványok, a beteg vagy kipusztult fák a szomszédos fák gyökereit is megfertőzik.

Kártevők

[szerkesztés]
Füstösszárnyú körtelevélbolha
Kórokozó: (Psylla piri)
Közönséges körtelevélbolha
Kórokozó: (Psylla pyricola)
Kártétel: általánosan elterjedt, veszélyes kártevő. A tömeges petézés a levelek fejlődését gátolja, a szívogatás deformálódáshoz vezet, a mézharmat és a rátelepedő korompenész asszimilációt gátolja, termés értékét csökkenti. Főleg ott szaporodik fel, ahol intenzív tápanyag utánpótlást végeznek, rendszeresen alkalmaznak rovarölő szereket, melyek természetes ellenségeit pusztítják. A korompenész egy másodlagos gombabetegség, ami a levéltetvek által termelt ragacsos váladékra telepszik rá. Ha nincs levéltetű, akkor nincs korompenész sem. Körténél a körtelevél bolha felelős a ragacsos "mézharmatért", ezért azt kell elpusztítani. Vektafid R
Fejlődés: 4-6 nemzedéke van, a kifejlett rovar telel lehullott levelekben, kéregrepedésekben.
Terjedés: a vízhajtásokon szaporodik fel,
Almamoly
Kórokozó: (Cydia pomonella)
Kártétel: a molylárvák a magházig berágnak a termésbe, a magkezdeményekkel táplálkoznak, ürülékszemcsékkel töltik az üregeket. A károsított gyümölcs lehullhat.
Fejlődés: 2 nemzedéke van, tömeges rajzása május közepétől június végéig tart.
Körtemoly
Kórokozó: (Laspeyresia pirivora)
Kártétel: a lárva a tojásból közvetlenül a gyümölcsbe furakszik, a magkezdeményekkel táplálkoznak. A károsított gyümölcs lehullhat, vagy értékesíthetetlen.
Fejlődés: 1 nemzedéke van, június-júliusban rajzik a lepke.
Piros gyümölcsfa takácsatka
Kórokozó: (Panonychus ulmi)
Kártétel: szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget.
Fejlődés: 5-6 nemzedék / év.
Poloskaszagú körtedarázs
Kórokozó: (Hoplocampa brevis)
Kártétel: tojásait csészelevelek tövénél a fonák bőrszövete alá helyezi, a lárva innen járatot rág a magház felé. A kiodvasított gyümölcs, lehullik. Egyes években a termés nagy részét elpusztítja.
Fejlődés: 1 nemzedék / év, 1-4 évig fejlődik.
Kaliforniai pajzstetű
Kórokozó: (Quadraspidiotus perniciosus)
Veszélyes kártevő, ellene a védekezés nagyon fontos, de nem minden évben van rá szükség.
Kártétel: Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki a gyümölcsön.
Fejlődés: 2 nemzedék / év.
Terjedés: szaporítóanyaggal, gyümölccsel elhurcolható más növényállományokba is.
Levéltetvek
Kórokozó: (Aphididae)
Tünetek: erős kártételük okozhat gondot. Kolóniákat alkothatnak, szívogatják a leveleket, melyek torzulhatnak.
Körte csipkés-poloska
Kórokozó: (Stephanitis pyri)
Kártétel: szívogatnak a levelek fonákán, melyen sárgás pöttyök jelennek meg. A levélfonákot ürülékcseppek borítják.

Egyéb kártevők

[szerkesztés]
Almailonca
Kórokozó: (Adoxophyes reticulana)
Sodrómolyok
Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)
Tünetek: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
Fejlődés: 2 nemzedék / év.
Araszolók
Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)
Tünetek: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.

Talajlakó kártevők

[szerkesztés]
Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár
Kórokozó: (Melolonthidae)
Tünetek: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. Fiatal növény esetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.
Levélbarkók
Kórokozó: (Phyllobius sp.)
Tünetek: a fakadó rügyeket, fiatal leveleket, virágbimbókat és a virágokat megrághatják. A leveleket csipkézik.
Körte gubacsatka
Kórokozó: (Eriophyes piri typicus)
Tünetek: a leveleken apró, hólyagos gubacsokat okoz szívogatásával. Nem tartozik a jelentős kártételek közé.

A körte-levélbolhák petéik tömeges lerakásával, majd a kikelő lárvák és imágók szívogatásával erősen visszavetik a körtefák fejlődését. A kártevő táplálkozása során a számára emészthetetlen tápanyagokat kiválasztja, ez az ún. mézharmat, ami egy ragacsos, nagy cukortartalmú anyag. Ez a mézharmat beborítja a leveleket, melyeket ezután szívesen látogatják a hangyák, méhek, darazsak. Később megtelepszik rajta a korompenész, ami a növény fotoszintézisét gátolja. Nagy-fokú károsítás következtében a levelek és a gyümölcsök idő előtt lehullanak, a megmaradó gyümölcsök minősége, kereskedelmi értéke is nagyban csökken. Közvetett kártételként a levélbolhák vírusközvetítő szerepét is meg kell említeni, amivel főleg faiskolákban okoz számottevő kárt.

A körtét három levélbolha faj károsítja, a közönséges körte-levélbolha, a nagy körte-levélbolha, és a füstösszárnyú körte-levélbolha. A levélbolhák kb. 1-4 mm testhosszúságú rovarok, melyek a kabócákra, levéltetvekre emlékeztetnek. Hátsó ugrásra módosult lábaikkal és szárnyaikkal igen gyors helyváltoztatásra képesek.

A Füstösszárnyú körte-levélbolha a három faj közül a legjelentősebb. Évente több nemzedék (5-6) követi egymást. A fajnak két, jól elkülöníthető alakja ismert: a nyári és a téli alak.

A téli alak kéregrepedésekben, lehullott levelek védelmében telel. Tél végén – tavasz elején igen korán előjönnek telelőhelyükről; már az első napsütétes időben, mikor a hőmérséklet 5 oC fölé emelkedik, imágók jelennek meg a hajtásokon. Nem sokkal később párosodnak, majd megkezdik a tojásrakást.

A tömeges petézés a rügypattanás után 10-15 nappal történik. A petéket először a rügyekre, termőkalácsokra és a vékony vesszőkre, majd később a fiatal levelekre, virágokra helyezik, de tömeges elszaporodásukkor már a vázágakon is megfigyelhetők a tojások. A lárvák kelése legtöbbször virágzás előtt kezdődik. A fiatal lárvák az első lombleveleken, majd virágzáskor a körte virágain szívogatnak. A két lárvastádiumot három nimfastádium követi, és virágzás után megjelennek az első nyári nemzedék imágói (kifejlett egyedei). Egy-egy nemzedék kifejlődéséhez a hőmérséklettől függően 26-41, nyáron átlagosan 30 nap szükséges. A nőstények igen nagy számú (több száz) tojást képesek lerakni minden nemzedékben, emiatt – beavatkozás nélkül – igen gyors felszaporodásra számíthatunk. A peteprodukció minden esetben erősen függ az ökológiai és egyéb környezeti viszonyoktól. Az áttelelő téli alak imágói szeptemberben fejlődnek ki.

A körtefajták fogékonysága eltérő.

A kártevő előnyben részesíti a Hardy és a Diel vajkörte fajtákat, míg pl. a Hardenpont téli vajkörtét kevésbé károsítja.

A körte-levélbolha elleni védekezés összetett feladat. A kártevő felszaporodásának kedvez a sűrű koronarendszer, a sok vízhajtás jelenléte, ezért fontos az év közbeni hajtásválogatás elvégzése. Az elmúlt években a levélbolhák természetes ellenségeit különböző növényvédő szerekkel elpusztítottuk, ez is közrejátszik a felszaporodásukban. Az ültetvény gyommentesen tartása is lényeges.

A vegyszeres védekezésnél a lemosó permetezésnek nagy jelentősége van a felszaporodás késleltetésében, mivel ezzel a lerakott tojások nagy részét elpusztítjuk. Június végén már csak a későbbi nemzedékek ellen tudunk védekezni. Ha a kártevő már nagy mértékben felszaporodott, akkor többszöri kezeléssel is csak részleges eredményt tudunk elérni – de ezt is el kell végezni a még nagyobb kártétel megelőzése érdekében.

Ha nagyfokú a mézharmat képződés – ami megvédi a kártevőt a vegyszerek hatásától -, akkor vazelinolaj tartalmú hatásfokozót (Agrol Plusz) kell hozzáadni a permetszerhez a jobb hatás érdekében. Felhasználható készítmények közül a piretroid hatóanyagú szerek az imágók ellen hatásosak, sajnos a hasznos élő szervezeteket is elpusztítják, és hatástartamuk rövid. Ilyen készítmény a Chinetrin 25 EC, Decis 2,5 EC, Decis WST, Fendona 10 EC, Karate 5 EC, Ripcord 20 EC. A szerves foszforsavészterek az imágókat és a fiatal lárvákat pusztítják, hosszabb hatástartamúak, de a melegvérűekre, valamint a hasznos élő szervezetekre mérgezőek. Ilyen készítmény a Cyren EC, Dimecron 50, Pyrinex 48 EC, Suprathion 20 EC. Két hatóanyag gyári kombinációja a Nurelle D.

Egy más hatóanyag csoportba tartozó szer a Mospilan 20 SP, amely felszívódó, hosszú hatástartamú, és nagyon jó hatékonyságú. A kitinszintézisgátló készítmények a lárvák vedlését akadályozzák meg. Kontakt hatásúak, a kipermetezéskor nagyon jó fedettséget kell biztosítani, és Agrol Plusz-t mindenképpen keverjünk hozzá. Ilyen szerek a Dimilin 25 WP, Ekos 100 EC, Nomolt 15 SC, Cascade 5 EC. A kitinszintézisgátló készítmények környezetkímélő szerek.

A körte-levélbolha elleni védekezéssel most már csak csökkenteni tudjuk a kárt, de fontos cél a jövő évi felszaporodás megelőzése az áttelelő nemzedék gyérítésével.


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9  
A Wikimédia Commons tartalmaz Körte témájú médiaállományokat.