Kertészet/Tünethatározó/Gerbera

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tünethatározó - Gerbera


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A gerbera károsítói

Vírusbetegségek[szerkesztés]

Gyűrűsfoltosság

Kórokozó: (Tobacco rattle virus)
Terjedés: a gyűrűsfoltosságot fonálférgek, és a szaporítóanyaggal és beteg növényekkel is terjedhetnek

Gerbera foltos hervadás

Kórokozó: (Tomato spotted wilt virus)
Terjedés: a foltos hervadás vírust tripszek terjesztik. Ezen kívül szaporítóanyaggal és beteg növényekkel is terjedhetnek.

Gombabetegségek[szerkesztés]

A gerbera fitoftórás hervadása

Kórokozó: (Phytophthora cryptogea)
Tünetek: legsúlyosabb betegsége. A levelek fakulnak, külső levelek lankadnak, hervadnak. A teljes tő elhervad, a szövetek fakóbarnára színeződnek. A fertőzés gyakran sebzésektől indul, seben és légzőnyíláson át fertőzhet. A levegőtlen, hideg, erősen kötött talajban gyakori.
Terjedés: talajjal, dugvánnyal, felfröccsenő vízzel fertőzhet.

Gerberalisztharmat

Kórokozó: (Oidium erysiphoides)
Tünetek: ősz elején okozhat súlyosabb károkat. A levélen és a virágon érzugból kiinduló halvány, majd erősödő lisztszerű bevonat keletkezik. A levéllemez hullámosodik, megkeményedik, pattanva törik. A virág torzul. A párás, meleg, szellőzetlen helyen hatalmasodik el.
Terjedés: forrás a beteg növény, a spórák (konídiumok) levegőben is terjednek.

Kártevők[szerkesztés]

Gyökérgubacs fonálférgek

Kórokozó: (Meloidogyne incognita, Meloidogyne arenaria, Meloidogyne hapla)
Tünetek: kártétele gerberán a növényvédelmi higiénés szabályok betartásával elkerülhető. Dugványozással történő szaporítás során teljességgel nem kizárt a fonálféreg átvitele sem. A gerberán a kárkép eltér a megszokottól. A gubacsképződés helyett a gyökereken csupán csekély megvastagodás jelentkezik. Ennek ellenére a növényállományban a fertőzött növényeken számottevő növekedésbeli visszamaradás jelentkezik.
Terjedés: leggyakoribb fertőzési forrás a növényház fertőzött talaja, ahol az előző kultúrák termesztésekor a gyökérgubacs-fonálférgek kártétele már kisebb vagy nagyobb mértékben jelentkezett

Szélesatka

Kórokozó: (Polyphagotarsonemus latus)
Tünetek: a kifejlett egyedek és lárvák szívogatással károsítanak a növény különböző részein. A levelek fakulnak, barnulnak és parásodnak. A növények növekedése leállhat.
Fejlődés: egész évben szaporodik. Kedvező körülmények között évente 18-20 nemzedéke is lehet.

Közönséges takácsatka

Kórokozó: (Tetranychus urticae)
Tünetek: jelentős kártevője, az állomány kondíciója romlik. A szívogatás miatt bekövetkező klorofil elhalás és levélsárgulás a fő tünete. A sziromlevélen is megjelenhet. A fűtőcsövek mentén jelenik meg gócokban, innen terjed szét az állományban.

Gerbera- aknázólégy

Kórokozó: (Liriomyza trifolii)
Tünetek: karantén kártevő. A leveleken 1-2 mm széles fehér, kanyargós lárvajáratokat hoznak létre. A növény a növekedésben visszamarad, csökken a virághozam.
Terjedés: szaporítóanyaggal.

Üvegházi molytetű

Kórokozó: (Trialeurodes vaporariorum)
Tünetek: a levelek lárvák a levelek fonákán szívogatnak, mézharmatot ürítenek. A károsított növények levelén szívásnyomok jelennek meg, hosszú távú károsítás esetén virághozamuk csökken.

Nyugati virágtripsz

Kórokozó: (Frankliniella occidentalis)
Tünetek: jelentős kártevő. Elsősorban a bimbón, virágon és olykor a száron szívogatnak. A szívogatás hatására a sziromlevelek ezüstös elszíneződése látható, súlyos kártétel esetén a sziromlevelek deformációja is megfigyelhető. Melegkedvelő faj, a télen is fűtött növényházakban szaporodik. Veszélyes vírusterjesztők.
Fejlődés: soknemzedékes, rejtett életmódot folytató állat.

Házatlan csigák

Kórokozó: (Arionidae, Limacidae)
Tünetek: a gerbera sűrű növényállománya, talajt takaró levelei, továbbá a növényállomány nedves, meleg mikroklímája kedvező feltételt teremt a csigák elszaporodásához és kártételéhez. A rágásnyomok és a csiganyál a növényeken csökkenti értéküket.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9