Kertészet/Tünethatározó/Rózsa
Tünethatározó - Rózsa
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
Vírusbetegségek
[szerkesztés]A meggy nekrótikus gyűrűsfoltossága
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Prunus necrotic ringspot virus, Syn: -)
Tünetek:
- bizonyos fajták levelein élénksárga rajzolat, mozaikosság, gyakran az erek mentén kialakuló vonalas vagy tölgylevélszerű mintázat figyelhető meg.
Terjedés:
- elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal.
- A vírusfertőzött növények a kórokozótól nem mentesíthetők.
Baktériumos betegségek
[szerkesztés]Agrobaktériumos gyökérgolyva
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Agrobacterium tumefaciens, Syn: -)
Tünetek:
- különböző méretű, egyenetlen felületű, karfiolszerű daganatokat okoz a megsebzett gyökéren, a dugványoknál pedig a metszési felületen.
Terjedés:
- gyökereken, újabban dugványozással szaporított rózsákon is előfordul
Gombabetegségek
[szerkesztés]Rózsaperonoszpóra
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Peronospora sparsa, Syn: -)
Tünetek:
- szabadföldön ősszel, hajtatásban ősszel és tavasszal is előfordul.
- Hajtatott állományban a legsúlyosabb betegség, teljes levélhullást okozhat.
- A levél színén és a hajtásokon szegletes foltok, a fonákon szürkés bevonat (sporangiumtartó gyep) jelenik meg.
- A hajtáscsúcs levelei kanalasodnak a fonák felé. A beteg levelek lehullanak. A virá-gok aprók maradnak, szirmok széle barnul.
- A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek
Terjedés:
- a beteg levél, itt telel át a kórokozó.
Rózsalisztharmat
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Sphaerotheca pannosa var. rosae, Syn: -)
Tünetek:
- szabadföldön és hajtatásban is jelentős, legsúlyosabb betegség lehet.
- A levél, hajtás, ritkán sziromleveleken, vesszőn fehér bevonat (epifita micélium) jelenik meg.
- A beteg levelek kanalasodnak, a fehér bevonat alatt a növényi szövet elhal.
- Meleg, párás körülményeket kedvel.
Terjedés:
- a fertőzött rügyekben telel.
- A fertőzött rügyekből fertőzött hajtás fejlődik, innen terjed tovább.
- Vízzel, levegővel terjedhet.
Rózsabotritisz
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Botrytis cinerea, Syn: -)
Tünetek:
- rosszul szellőző hajtatásban, szabadföldön nyirkos helyen.
- Az első tünet a vegetáció elején kéregelszíneződés a visszametszett vesszők metszlapjától indulva.
- Kialakul a szürke bevonat (konídiumtartó gyep).
- A virágbimbó, vessző- és hajtás elhal, a szirmokon lilás foltosság.
- Nagy meleg- és páraigényű kórokozó.
Terjedés:
- az elhalt, beteg növénymaradványokról.
Rózsarozsda
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Phragmidium mucronatum, Syn: -)
Tünetek:
- a színen apró, sárgás foltok, a fonákon, hajtáson és levélnyélen élénksárga kinövések, majd sötét pontok alakulnak ki.
- A lomb lehullhat.
Terjedés:
- a levél és a beteg vessző, járvány az ősz elején lehet a legerőteljesebb.
A rózsa diplokarponos levélfoltossága, csillagfoltosság
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Diplocarpon rosae, Syn: -)
Tünetek:
- mindenütt előfordul.
- A színen barnásfekete, csillagszerű, középen kivilágosodó foltok képződnek.
Terjedés:
- a lehullott levélben telel. Alulról indul a fertőzés.
Egyéb betegségek
[szerkesztés]Szfacelómás levélfoltosság
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Sphaceloma rosarum, Syn: -)
Tünetek:
- a foltok sötétbarnák, határozott szélűek, közepük kiszürkül.
Terjedés:
- lehullott levelekben telel, onnan fertőzi a rózsa leveleit.
Kártevők
[szerkesztés]Nagy rózsa-levéltetű
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Macrosiphum rosae, Syn: -)
Tünetek:
- a szabad földön a legjelentősebb kártevője, de hajtatott állományban is jelentős.
- A növekedésben lévő hajtások csúcsán, fiatal leveleken és bimbókon kolóniákban él.
- Szívogatásának hatására a növekedés lelassul, megjelenik a mézharmat, a korompenész.
Nyugati virágtripsz
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Frankliniella occidentalis, Syn: -)
Tünetek:
- a hajtatott rózsa legveszélyesebb bimbó- és virágkártevője. A sziromlevelek széle a szívogatás hatására elbarnul és beszárad. A kárkép a botritiszes tünethez hasonlít. A virágban található a tripszpopuláció. Hajtatott rózsán bimbó hiányában a fejlődő leveleket is szívogatja.
Közönséges takácsatka
[szerkesztés]- Kórokozó:
- ([[]], Syn: -)Tetranychus urticae)
- Tünetek: a növényházi rózsán gyakori és jelentős levélkártevő, szabadföldi rózsán hazai körülmények között ritkán károsít.
- A virágzás alatt elöregedő leveleken elszaporodhat.
- A károsított levelek kezdetben sárgulnak, súlyos kártételnél gyakran lehullanak.
- A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető szövedéket találunk.
Hajtásfúró rózsadarázs
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Cladardis elongulata, Syn: -)
Tünetek::: kizárólag erős növekedésű, szabadföldön termesztett rózsát károsítja.
- A védett, meleg fekvésű területeken gyakori.
- Kisebb gyakorisággal a vadrózsán is.
- A hajtáscsúcs hervad, hajtás felső harmada nem érik be, elszárad.
- A vessző belsejében lárvajáratot találunk.
- A vesszőn a levélnyelek tövében a tojásrakási helyek lencse nagyságú szemölcs formájában láthatók.
Fejlődés:
- 1 nemzedékű.
Fehéröves levéldarázs
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Emphytus cinctus, Syn: -)
-
- Tünetek: a szabadföldi rózsa gyakori, nem túl jelentős levélkártevője. A leveleken szabálytalan hámozgatás, majd apró lyukak.
Rózsa-pajzstetű
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Aulacaspis rosae, Syn: -)
Tünetek:
- a szabadföldi rózsa gyakori kártevője.
- A kaliforniai pajzstetűvel együtt károsíthat.
- A törzsön apró fehérszínű kerek pajzsok láthatók.
Fejlődés:
- 1 nemzedékes.
Egyéb (szabadföldi) kártevők
[szerkesztés]Cserebogár lárvák
[szerkesztés](pajorok) Kórokozó:
- (Melolonthidae, Syn: -)
Pattanóbogár lárvák
[szerkesztés](drótférgek)
Kórokozó:
- (Elatridae, Syn: -)
Tünetek:
- szabadföldi rózsa gyökereit telepítés évében vagy azt követően károsítják.
- A fiatal növény pusztulását okozhatják.
Rózsakabóca
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Edwardsiana rosae, Syn: -)
Tünetek:
- a száraz, meleg nyarakon felszaporodó lárvái és imágói a rózsa leveleinek fonákán szívogatnak.
- Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik.
- A szívásnyomok sokasága végül összeolvad a levélen (kifehéredik).
Levélsodró rózsadarázs
[szerkesztés]Kórokozó: {{latin|Blennocampa pusilla|-}
Tünetek:
- egyes években a fiatal leveleken súlyos lehet.
- A levelek a fonák felé besodródnak, később lehullhatnak.
- Az összesodródott levelekben fejlődnek lárvák, a leveleket megrágják.
Varródarazsak
[szerkesztés]Kórokozó:
- ([[}Arge sp.]], Syn: -)
Tünetek::: tojásait a hajtásba helyezi szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez.
- A fertőzött hajtás elhal, a bőrszövet felrepedezik.
- A lárvák rágják a lombot.
Közönséges rózsagubacsdarázs
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Diplolepis rosae, Syn: -)
Tünetek:
- tavasszal a hajtásba rakja tojásait, ahol pár cm-es, szabálytalan alakú, rojtos kinézetű, megpirosodó, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek.
- A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy elhal.
- A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvák.
Rózsa szabóméh
[szerkesztés]Kórokozó:
- (Megachile sp., Syn: -)
Tünetek:
- a fészek építésére hajlékony levelekből szabályos félkör alakú darabokat rág ki.
- Kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar stb.) is megfigyelhető.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
- Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
- Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
- Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
- Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
- Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
- Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
- Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
- Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
- V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
- Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
- Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9