Kertészet/Tünethatározó/Rózsa

Tünethatározó - Rózsa

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

A rózsa károsítói

Vírusbetegségek

A meggy nekrótikus gyűrűsfoltossága

Kórokozó:

(Prunus necrotic ringspot virus, Syn: -)

Tünetek:

- bizonyos fajták levelein élénksárga rajzolat, mozaikosság, gyakran az erek mentén kialakuló vonalas vagy tölgylevélszerű mintázat figyelhető meg.

Terjedés:

- elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal.

- A vírusfertőzött növények a kórokozótól nem mentesíthetők.

Baktériumos betegségek

Agrobaktériumos gyökérgolyva

Kórokozó:

(Agrobacterium tumefaciens, Syn: -)

Tünetek:

- különböző méretű, egyenetlen felületű, karfiolszerű daganatokat okoz a megsebzett gyökéren, a dugványoknál pedig a metszési felületen.

Terjedés:

- A gyökereken, újabban dugványozással szaporított rózsákon is előfordul

Gombabetegségek

Rózsaperonoszpóra

Kórokozó:

(Peronospora sparsa, Syn: -)

Tünetek:

- szabadföldön ősszel, hajtatásban ősszel és tavasszal is előfordul.

- Hajtatott állományban a legsúlyosabb betegség, teljes levélhullást okozhat.

- A levél színén és a hajtásokon szegletes foltok, a fonákon szürkés bevonat (sporangiumtartó gyep) jelenik meg.

- A hajtáscsúcs levelei kanalasodnak a fonák felé. A beteg levelek lehullanak. A virá-gok aprók maradnak, szirmok széle barnul.

- A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek

Terjedés:

- A beteg levél, itt telel át a kórokozó.

Rózsalisztharmat

Kórokozó:

(Sphaerotheca pannosa var. rosae, Syn: -)

Tünetek:

- szabadföldön és hajtatásban is jelentős, legsúlyosabb betegség lehet.

- A levél, hajtás, ritkán sziromleveleken, vesszőn fehér bevonat (epifita micélium) jelenik meg.

- A beteg levelek kanalasodnak, a fehér bevonat alatt a növényi szövet elhal.

- Meleg, párás körülményeket kedvel.

Terjedés:

- A fertőzött rügyekben telel.

- A fertőzött rügyekből fertőzött hajtás fejlődik, innen terjed tovább.

- Vízzel, levegővel terjedhet.

Rózsabotritisz

Kórokozó:

(Botrytis cinerea, Syn: -)

Tünetek:

- rosszul szellőző hajtatásban, szabadföldön nyirkos helyen.

- Az első tünet a vegetáció elején kéregelszíneződés a visszametszett vesszők metszlapjától indulva.

- Kialakul a szürke bevonat (konídiumtartó gyep).

- A virágbimbó, vessző- és hajtás elhal, a szirmokon lilás foltosság.

- Nagy meleg- és páraigényű kórokozó.

Terjedés:

- Az elhalt, beteg növénymaradványokról.

Rózsarozsda

Kórokozó:

(Phragmidium mucronatum, Syn: -)

Tünetek:

- A színen apró, sárgás foltok, a fonákon, hajtáson és levélnyélen élénksárga kinövések, majd sötét pontok alakulnak ki.

- A lomb lehullhat.

Terjedés:

- A levél és a beteg vessző, járvány az ősz elején lehet a legerőteljesebb.

A rózsa diplokarponos levélfoltossága, csillagfoltosság

Kórokozó:

(Diplocarpon rosae, Syn: -)

Tünetek:

- mindenütt előfordul.

- A színen barnásfekete, csillagszerű, középen kivilágosodó foltok képződnek.

Terjedés:

- A lehullott levélben telel. Alulról indul a fertőzés.

Egyéb betegségek

Szfacelómás levélfoltosság

Kórokozó:

(Sphaceloma rosarum, Syn: -)

Tünetek:

- A foltok sötétbarnák, határozott szélűek, közepük kiszürkül.

Terjedés:

- lehullott levelekben telel, onnan fertőzi a rózsa leveleit.

Kártevők

Nagy rózsa-levéltetű

Kórokozó:

(Macrosiphum rosae, Syn: -)

Tünetek:

- A szabad földön a legjelentősebb kártevője, de hajtatott állományban is jelentős.

- A növekedésben lévő hajtások csúcsán, fiatal leveleken és bimbókon kolóniákban él.

- Szívogatásának hatására a növekedés lelassul, megjelenik a mézharmat, a korompenész.

Lásd még:Állatok/Levéltetvek/Zöld levéltetű

Nyugati virágtripsz

Kórokozó:

(Frankliniella occidentalis, Syn: -)

Tünetek:

- A hajtatott rózsa legveszélyesebb bimbó- és virágkártevője.

- A sziromlevelek széle a szívogatás hatására elbarnul és beszárad.

- A kárkép a botritiszes tünethez hasonlít.

- A virágban található a tripszpopuláció.

- Hajtatott rózsán bimbó hiányában a fejlődő leveleket is szívogatja.

Közönséges takácsatka

Kórokozó:

(Tetranychus urticae, Syn: -))

Tünetek:

- A növényházi rózsán gyakori és jelentős levélkártevő, szabadföldi rózsán hazai körülmények között ritkán károsít.

- A virágzás alatt elöregedő leveleken elszaporodhat.

- A károsított levelek kezdetben sárgulnak, súlyos kártételnél gyakran lehullanak.

- A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető szövedéket találunk.

Hajtásfúró rózsadarázs

Kórokozó:

(Cladardis elongulata, Syn: -)

Tünetek:

- kizárólag erős növekedésű, szabadföldön termesztett rózsát károsítja.

- A védett, meleg fekvésű területeken gyakori.

- Kisebb gyakorisággal a vadrózsán is.

- A hajtáscsúcs hervad, hajtás felső harmada nem érik be, elszárad.

- A vessző belsejében lárvajáratot találunk.

- A vesszőn a levélnyelek tövében a tojásrakási helyek lencse nagyságú szemölcs formájában láthatók.

Fejlődés:

- 1 nemzedékű.

Fehéröves levéldarázs

Kórokozó:

(Emphytus cinctus, Syn: -)

Tünetek:

- A szabadföldi rózsa gyakori, nem túl jelentős levélkártevője.

- A leveleken szabálytalan hámozgatás, majd apró lyukak.

Rózsa-pajzstetű

Kórokozó:

(Aulacaspis rosae, Syn: -)

Tünetek:

- A szabadföldi rózsa gyakori kártevője.

- A kaliforniai pajzstetűvel együtt károsíthat.

- A törzsön apró fehér színű kerek pajzsok láthatók.

Fejlődés:

- 1 nemzedékes.

Egyéb (szabadföldi) kártevők

Cserebogár lárvák

(pajorok) Kórokozó:

(Melolonthidae, Syn: -)

Pattanóbogár lárvák

(drótférgek)

Kórokozó:

(Elatridae, Syn: -)

Tünetek:

- szabadföldi rózsa gyökereit telepítés évében vagy azt követően károsítják.

- A fiatal növény pusztulását okozhatják.

Rózsakabóca

Kórokozó:

(Edwardsiana rosae, Syn: -)

Tünetek:

- A száraz, meleg nyarakon felszaporodó lárvái és imágói a rózsa leveleinek fonákán szívogatnak.

- Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik.

- A szívásnyomok sokasága végül összeolvad a levélen (kifehéredik).

Levélsodró rózsadarázs

Kórokozó:

(Blennocampa pusilla, Syn: -)

Tünetek:

- egyes években a fiatal leveleken súlyos lehet.

- A levelek a fonák felé besodródnak, később lehullhatnak.

- Az összesodródott levelekben fejlődnek lárvák, a leveleket megrágják.

Varródarazsak

Kórokozó:

(Arge sp, Syn: -)

Tünetek:

- tojásait a hajtásba helyezi szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez.

- A fertőzött hajtás elhal, a bőrszövet felrepedezik.

- A lárvák rágják a lombot.

Közönséges rózsagubacsdarázs

Kórokozó:

(Diplolepis rosae, Syn: -)

Tünetek:

- tavasszal a hajtásba rakja tojásait, ahol pár cm-es, szabálytalan alakú, rojtos kinézetű, megpirosodó, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek.

- A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy elhal.

- A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvák.

Rózsa szabóméh

Kórokozó:

(Megachile sp., Syn: -)

Tünetek:

- a fészek építésére hajlékony levelekből szabályos félkör alakú darabokat rág ki.

- Kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar stb.) is megfigyelhető.

Gyümölcsfalevél-zsákosmoly

(Coleophora hemerobiella, Syn: -)

Kártétel

- Fiatal korában foltaknát rág a tápnövény levelébe majd ezt felhasználva zsákot készít az epidermiszből, és ebben a zsákban telel át.

- A vegetációs időszakban a zsák anyagát eszi.

- A másodéves lárvák gyakran apró lyukakat rágnak a 20–30 mm-es gyümölcsbe, ami ezért torzan fejlődik.

- Életciklusa kétéves, mindkétszer a hernyó telel át.

- A fiatal hernyó ehhez U alakú, az idősebb pedig hajlított zsákot formál magának.

- A lepkék júliusban, éjszaka rajzanak.

- A mesterséges fény vonzza őket.

◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége

Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.
Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.
Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.
Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.
Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.
Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.
Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.
Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.
V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.
Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8
Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9