Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Tünethatározó/Rózsa

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Tünethatározó - Rózsa


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


A rózsa károsítói

Vírusbetegségek

[szerkesztés]

A meggy nekrótikus gyűrűsfoltossága

[szerkesztés]
Kórokozó:
(Prunus necrotic ringspot virus, Syn: -)

Tünetek:

bizonyos fajták levelein élénksárga rajzolat, mozaikosság, gyakran az erek mentén kialakuló vonalas vagy tölgylevélszerű mintázat figyelhető meg.

Terjedés:

elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal.
A vírusfertőzött növények a kórokozótól nem mentesíthetők.

Baktériumos betegségek

[szerkesztés]

Agrobaktériumos gyökérgolyva

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Agrobacterium tumefaciens, Syn: -)

Tünetek:

különböző méretű, egyenetlen felületű, karfiolszerű daganatokat okoz a megsebzett gyökéren, a dugványoknál pedig a metszési felületen.

Terjedés:

gyökereken, újabban dugványozással szaporított rózsákon is előfordul

Gombabetegségek

[szerkesztés]

Rózsaperonoszpóra

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Peronospora sparsa, Syn: -)

Tünetek:

szabadföldön ősszel, hajtatásban ősszel és tavasszal is előfordul.
Hajtatott állományban a legsúlyosabb betegség, teljes levélhullást okozhat.
A levél színén és a hajtásokon szegletes foltok, a fonákon szürkés bevonat (sporangiumtartó gyep) jelenik meg.
A hajtáscsúcs levelei kanalasodnak a fonák felé. A beteg levelek lehullanak. A virá-gok aprók maradnak, szirmok széle barnul.
A magas páratartalom kedvez a fertőzésnek

Terjedés:

a beteg levél, itt telel át a kórokozó.

Rózsalisztharmat

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Sphaerotheca pannosa var. rosae, Syn: -)

Tünetek:

szabadföldön és hajtatásban is jelentős, legsúlyosabb betegség lehet.
A levél, hajtás, ritkán sziromleveleken, vesszőn fehér bevonat (epifita micélium) jelenik meg.
A beteg levelek kanalasodnak, a fehér bevonat alatt a növényi szövet elhal.
Meleg, párás körülményeket kedvel.

Terjedés:

a fertőzött rügyekben telel.
A fertőzött rügyekből fertőzött hajtás fejlődik, innen terjed tovább.
Vízzel, levegővel terjedhet.

Rózsabotritisz

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Botrytis cinerea, Syn: -)

Tünetek:

rosszul szellőző hajtatásban, szabadföldön nyirkos helyen.
Az első tünet a vegetáció elején kéregelszíneződés a visszametszett vesszők metszlapjától indulva.
Kialakul a szürke bevonat (konídiumtartó gyep).
A virágbimbó, vessző- és hajtás elhal, a szirmokon lilás foltosság.
Nagy meleg- és páraigényű kórokozó.

Terjedés:

az elhalt, beteg növénymaradványokról.

Rózsarozsda

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Phragmidium mucronatum, Syn: -)

Tünetek:

a színen apró, sárgás foltok, a fonákon, hajtáson és levélnyélen élénksárga kinövések, majd sötét pontok alakulnak ki.
A lomb lehullhat.

Terjedés:

a levél és a beteg vessző, járvány az ősz elején lehet a legerőteljesebb.


A rózsa diplokarponos levélfoltossága, csillagfoltosság

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Diplocarpon rosae, Syn: -)

Tünetek:

mindenütt előfordul.
A színen barnásfekete, csillagszerű, középen kivilágosodó foltok képződnek.

Terjedés:

a lehullott levélben telel. Alulról indul a fertőzés.

Egyéb betegségek

[szerkesztés]

Szfacelómás levélfoltosság

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Sphaceloma rosarum, Syn: -)

Tünetek:

a foltok sötétbarnák, határozott szélűek, közepük kiszürkül.

Terjedés:

lehullott levelekben telel, onnan fertőzi a rózsa leveleit.

Kártevők

[szerkesztés]

Nagy rózsa-levéltetű

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Macrosiphum rosae, Syn: -)

Tünetek:

a szabad földön a legjelentősebb kártevője, de hajtatott állományban is jelentős.
A növekedésben lévő hajtások csúcsán, fiatal leveleken és bimbókon kolóniákban él.
Szívogatásának hatására a növekedés lelassul, megjelenik a mézharmat, a korompenész.

Nyugati virágtripsz

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Frankliniella occidentalis, Syn: -)

Tünetek:

a hajtatott rózsa legveszélyesebb bimbó- és virágkártevője. A sziromlevelek széle a szívogatás hatására elbarnul és beszárad. A kárkép a botritiszes tünethez hasonlít. A virágban található a tripszpopuláció. Hajtatott rózsán bimbó hiányában a fejlődő leveleket is szívogatja.

Közönséges takácsatka

[szerkesztés]
Kórokozó:
([[]], Syn: -)Tetranychus urticae)
Tünetek: a növényházi rózsán gyakori és jelentős levélkártevő, szabadföldi rózsán hazai körülmények között ritkán károsít.
A virágzás alatt elöregedő leveleken elszaporodhat.
A károsított levelek kezdetben sárgulnak, súlyos kártételnél gyakran lehullanak.
A levelek fonákján pókhálóra emlékeztető szövedéket találunk.


Hajtásfúró rózsadarázs

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Cladardis elongulata, Syn: -)

Tünetek::: kizárólag erős növekedésű, szabadföldön termesztett rózsát károsítja.

A védett, meleg fekvésű területeken gyakori.
Kisebb gyakorisággal a vadrózsán is.
A hajtáscsúcs hervad, hajtás felső harmada nem érik be, elszárad.
A vessző belsejében lárvajáratot találunk.
A vesszőn a levélnyelek tövében a tojásrakási helyek lencse nagyságú szemölcs formájában láthatók.

Fejlődés:

1 nemzedékű.


Fehéröves levéldarázs

[szerkesztés]
Kórokozó:
(Emphytus cinctus, Syn: -)
Tünetek: a szabadföldi rózsa gyakori, nem túl jelentős levélkártevője. A leveleken szabálytalan hámozgatás, majd apró lyukak.

Rózsa-pajzstetű

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Aulacaspis rosae, Syn: -)

Tünetek:

a szabadföldi rózsa gyakori kártevője.
A kaliforniai pajzstetűvel együtt károsíthat.
A törzsön apró fehérszínű kerek pajzsok láthatók.

Fejlődés:

1 nemzedékes.


Egyéb (szabadföldi) kártevők

[szerkesztés]

Cserebogár lárvák

[szerkesztés]

(pajorok) Kórokozó:

(Melolonthidae, Syn: -)

Pattanóbogár lárvák

[szerkesztés]

(drótférgek)

Kórokozó:

(Elatridae, Syn: -)

Tünetek:

szabadföldi rózsa gyökereit telepítés évében vagy azt követően károsítják.
A fiatal növény pusztulását okozhatják.

Rózsakabóca

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Edwardsiana rosae, Syn: -)

Tünetek:

a száraz, meleg nyarakon felszaporodó lárvái és imágói a rózsa leveleinek fonákán szívogatnak.
Szívásuk helyét apró, sárgás színű, tűhegynyi pontok jelzik.
A szívásnyomok sokasága végül összeolvad a levélen (kifehéredik).


Levélsodró rózsadarázs

[szerkesztés]

Kórokozó: {{latin|Blennocampa pusilla|-}

Tünetek:

egyes években a fiatal leveleken súlyos lehet.
A levelek a fonák felé besodródnak, később lehullhatnak.
Az összesodródott levelekben fejlődnek lárvák, a leveleket megrágják.

Varródarazsak

[szerkesztés]

Kórokozó:

([[}Arge sp.]], Syn: -)

Tünetek::: tojásait a hajtásba helyezi szabályos elrendezésben, hasonlóan a varrógép öltéseihez.

A fertőzött hajtás elhal, a bőrszövet felrepedezik.
A lárvák rágják a lombot.

Közönséges rózsagubacsdarázs

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Diplolepis rosae, Syn: -)

Tünetek:

tavasszal a hajtásba rakja tojásait, ahol pár cm-es, szabálytalan alakú, rojtos kinézetű, megpirosodó, végül barnán elhaló gubacsok fejlődnek.
A gubacsok felett a hajtás növekedése lelassul, vagy elhal.
A gubacsokban élnek és fejlődnek a lárvák.

Rózsa szabóméh

[szerkesztés]

Kórokozó:

(Megachile sp., Syn: -)

Tünetek:

a fészek építésére hajlékony levelekből szabályos félkör alakú darabokat rág ki.
Kártétele más fás gazdanövényein (fagyal, orgona, juhar stb.) is megfigyelhető.


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9