Kertészet/Tünethatározó/Ezüstfenyő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tünethatározó - Ezüstfenyő


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


Az ezüstfenyő károsítói

Kártevők[szerkesztés]

Ezüstfenyő-levéltetű

Kórokozó: (Elatobium abietinum)
Tápnövény: ezüstfenyő, lucfenyő, a szitka luc- és cukorsüvegfenyő.
Tünetek: főleg a száraz, déli kitettségű, széltől védett területeken élő fák veszélyeztetettek. Az ezüstfenyő idősebb tűlevelein szívogat. A növénybe juttatott toxikus nyál hatására a tűlevelek gyakran gyűrű alakban sárgulnak, ami később az egész tűre kiterjed. A sárgára színeződött tűlevelek elbarnulnak és lehullanak. A levéltetű az egész fa koronáját képes ellepni és károsítani. A kártétel létrejötte gyors lefutású.
Fejlődés: többnyire a tojások telelnek át az ezüstfenyőn. Tavasszal az ezekből kikelő szárnyatlan alakok tavasszal március végétől károsítják a tűleveleket. A szárnyas egyedek április végén, május elején tömegesen telepedhetnek át új növényegyedekre.


Pajzstetvek[szerkesztés]

Kis lucfenyő-pajzstetű

Kórokozó: (Physochermes hemichryptus)

Nagy lucfenyő-pajzstetű

Kórokozó: (Physochermes piceae)

Örvös fenyő-pajzstetű

Kórokozó: (Physochermes inopinatus)
Tápnövény: lucfenyőn, ezüstfenyő.
Tünetek: az elágazódásoknál örvszerűen találhatók meg a pajzstetvek. Kávészemekre emlékeztetnek. A kirajzó lárvák a tűleveleket szívogatják. Nagy mennyiségű mészharmatot ürítenek.

Fejlődés: 1 nemzedékűek. A lárvák a tűleveleken telelnek. A lárvák rajzása júliustól szeptemberig tart.

Lucfenyő levéldarázs

Kórokozó: (Lygaeonematus abietinus)
Tápnövény: lucfenyő, ezüstfenyő, szerb lucfenyő, jegenyefenyő
Tünetek: főleg fiatal állományokban, karácsonyfa telepeken, de középkorú állományokban is okozhat károkat a tűlevelek lerágásával. Tavasszal a lerágott tűlevelű hajtások lankadnak, megvörösödnek, később megbarnulnak. Májustól júniusig károsít.

Nagy fenyőormányos

Kórokozó: (Hylobius abietis)
Tápnövény: valamennyi fenyőfajon károsít.
Tünetek: a kártételt a bogarak rágása okozza a fenyőcsemeték kérgén, gyökérfőjén. Károsíthatja a fiatal hajtásokat is, ami gyantafolyást, a fa legyengülését és teljes pusztulását okozhatja. A lárvák az elhalt fában fejlődnek. Egész tenyészidőszakban károsít.

Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége


  • Szirmai J.: Kajszi vírusbetegsége. In Magyar Bor és Gyümölcs. 1948. 7–8. o.  
  • Husz B. – Klement Z.: A csonthéjas gyümölcsök vírusos mozaik betegsége. In Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karának Évkönyve. 1950. 83–94. o.  
  • Szirmai J.: Kajszi vírus a faiskolában. In Kert és Szőlő. 1950. 10. o.  
  • Szirmai J.: Almafa-mozaik és cseresznye vírus előfordulása a gyümölcsfákon és a faiskolai csemetéken. In Agrártudomány. 1951. 458–460. o.  
  • Richter G. – Szatala Ö. – Nagy B. – Milinkó I.: Növényvédelmi Zárszolgálati Kézikönyv. Budapest: Mezőgazdasági. 1952.  
  • Szirmai J.: Vírusbetegségek térhódítása a fás növények körében. In MTA Agrártudomány. 1955. 121–123. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfák vírusbetegségei elleni védekezés lehetőségei. In Mezőgazdasági Világirodalom. 1960. 85–96. o.  
  • Németh M.: A gyümölcsfa vírusbetegségek hazai terjedése. In Kertészet és Szőlészet. 1960.  
  • V. Németh Mária: A gyümölcsfák vírusbetegségei. Budapest: Mezőgazdasági. 1961.  
  • Dobray Ené – Eperjesi I. – Galambosi B. – Seléndy Sz. – Timon B. – Tóthné R.E. – Válas Gyné – Zatykó L. – Zatykóné D.E. – Zolai J.: Házikerti kézikönyv. [Budapest]: Mezőgazdasági. 1985. ISBN 963-231-656-8  
  • Dr. Bálint György: Gyümölcsöskert. Budapest: Mezőgazdasági. 1986. ISBN 963-232-264-9