Kertészet/Tünethatározó/Őszibarack
A lap mérete: 22589 bájt
Kártevők
Őszibarack
- Tünethatározó Nem fertőző betegségek Baktériumos betegségek Fitoplazmás betegségek Gombabetegségek Peronoszpórafélék Fitoftorás betegségek Pythium nemzetség A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Kártevők
Őszibarack kártevői
| Megnevezés | Tudományos neve |
|---|---|
| Őszibarack agrobaktériumos gyökérgolyvája | (Agrobacterium tumefaciens) |
| Őszibarack gutaütésszerű elhalása | (Pseudomonas syringae pv. syringae, Leucostoma cincta, Monilinia laxa, Verticillium dahliae) |
| Őszibarack himlő | (Plum pox virus) (PPV) |
| Őszibarack leukosztómás elhalása | () |
| Őszibarack lisztharmata | (Sphaerotheca pannosa var. persicae) |
| Őszibarack monilíniás betegsége | (Monilinia laxa, Monilinia fruchtigena) |
| Őszibarack nekrotikus gyűrűsfoltossága | () |
| Őszibarack pszeudomonászos elhalása | () |
| Őszibarack rozsdája | () |
| Őszibarack vírusos sárgulása | () |
| Őszibarack sztereumos ágrákja | (Stereum hirsutum) |
| Őszibarack sztigminás betegsége | (Stigmina carpophila) |
| Őszibarack tafrinás betegsége | (Taphrina deformans) |
| Őszibarack ventúriás varasodása | (Venturia cerasi) |
| Megnevezés | Tudományos neve |
|---|---|
| Araszolók | (Operoptera brumata, Erannis spp.) |
| Barackmoly | (Anarsia lieatella) |
| Cserebogarak | (Melolonthidae) |
| Csonthéjasok levélatkája | (Aculus fokeaui) |
| Eperfa pajzstetű | (Pseudaulacaspis pentagona) |
| Fekete őszibarack levéltetű | (Brachycaudus prunicola) |
| Hamvas őszibarack levéltetű | (Hyalopterus amygdali) |
| Kaliforniai pajzstetű | (Diaspidiouts perniciosus) |
| Keleti gyümölcsmoly | (Grapholitha molesta) |
| Közönséges takácsatka | (Tetranychus urticae) |
| Közönséges teknős pajzstetű | (Parthenolecanium corni) |
| Piros gyümölcsfa takácsatka | (Panonychus ulmi) |
| Sárga szilvalevéltetű | (Brachycaudus helichrysi) |
| Sodrómolyok | (Pandemis, Recurvaria fajok) |
| Zöld őszibarack levéltetű | (Myzus persicae) |
| () | |
| () | |
| () |
Vírusbetegségek
[szerkesztés]Őszibarack himlő
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Plum pox virus, Syn: -)
- Tünetek:
- a fák élettartama lerövidül, a leveleken gyűrű alakú foltok jönnek létre, a termés rossz minőségű, foltos lesz és hullik. Nagy melegben a vírustünetek csökkennek (maszkírozódnak).
- Terjedés:
- szaporítóanyaggal, növényi nedvek, metszéshez használt eszközök, vírusgazda gyomnövények, pollen.
Nekrotikus gyűrűsfoltosság
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Prunus necrotic ringspot virus, Syn: -)
- A betegséget őszibarackon először 1941-ben az USA-ban írták le. A tünetleírások alapján azonban korábbi előfordulása is feltételezhető. Magyarországon a betegséget az 1970-es években észlelték. ::Jelenleg a betegség az őszibarack-ültetvényekben gyakran megtalálható.
- A betegség gazdanövényei a cseresznye és a meggy nekrotikus gyűrűs-foltosságával megegyeznek.
- Tünetek: A betegségnek két tünettípusa van. A sokk tünetre jellemző, hogy a leveleken sárgászöld és nekrotikus foltok vannak. A rügyek alig vagy nem hajtanak ki. A krónikus tünet jellemzője a fák gyenge növekedése, a vesszők elhalása. A gyümölcsvarraton rövid, keresztirányú parás repedések alakulnak ki.főleg az idősebb ültetvények. Az őszibarackfákon és a kajszifákon jellegzetes, mézga jelenik meg, a lombozat kiritkul, az ágak lefelé hajlanak.
- Terjedés: szaporítóanyaggal, metszéssel, magokkal, virágporral és fonalférgekkel a talajban.
Gombabetegségek
[szerkesztés]Őszibarack tafrinás betegsége
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Taphrina deformans, Syn: -)
- Először Angliában 1841-ben figyeltek fel a betegségre, amelynek kórokozóját 1862-ben írták le. Az USA-ban 1845-ben észlelték a betegséget. Magyarországon a betegséget már az 1930-as években gyakori, súlyos betegségként tartották számon, és a levéltünet alapján levélfodrosodásnak nevezték. A betegség leggyakrabban az őszibarackon, ritkán a mandulán fordul elő. Az őszibarackfajták fogékonysága eltérő. A betegség a faiskolában és a termőgyümölcsösben egyaránt előfordul, minden évben rendszeresen jelentkezik, súlyos károkat azonban a tavaszi, hűvös, csapadékos időjárást követően idéz elő. A betegség elleni védekezés az őszibarack védelmének fontos része.
- Tünetek: az őszibarack súlyos betegsége. A fertőzés kora tavasszal 5 °C-os átlaghőmérséklet felett bekövetkezhet, párás, nedves körülmények között. Először apró kerek, piros foltok jelennek meg a fiatal leveleken. A fertőzött növényi részek, főként levelek később megvastagodnak, fodrosodnak, deformálódnak és vörösre színeződnek. Ha a termésre is átterjed, annak héja hólyagos lesz, a fertőzött foltok megbarnulnak és elrohadnak. A levelek lehullanak.
- Terjedés: a fakérgen, ágakon és a lehullott leveleken telel. Talajban is életképes maradhat.
Őszibarack lisztharmata
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Sphaerotheca pannosa var. persicae, Syn: -)
- Tünetek: A fiatal levél, a hajtás és a termés fertőződik. A hajtás teljesen lecsupaszodhat, a csúcs pedig hervad. A fertőzött részeket fehér réteg borítja. A terméseken a fehér foltok később megbarnulnak, berepedeznek. A levélnyélen a dudorok és megvastagodások szintén láthatók. A levélen lévő tünetek nem téveszthetők össze a levéltetű kártételével.
- Terjedés: rügyekből fertőzhet, majd a fertőzött növényi részekről.
Őszibarack sztigmínás betegsége
[szerkesztés]levéllikasztó betegség
- Kórokozó:
- (Stigmina carpophila, Syn: -)
- Tünetek: nedvesebb időjárás esetén gyakoribb. A fiatal leveleken apró, kör alakú foltok jelennek meg. A foltok széle barna, közepe kivilágosodik. Később a foltok közepe elszárad, és kiesik a levéllemezből. A hajtásokon, gyümölcsön és a gallyakon is barnás foltok jelennek meg.
- Terjedés: a kiesett levélfoltok, gallyakon, leveleken telel.
Őszibarack monilíniás betegsége
[szerkesztés]Az őszibarackon két Monilinia faj fordul elő.
- Kórokozó:
- (Monilinia laxa, Syn: -),
- (Monilinia fruchtigena, Syn: -)
- A betegséget őszibarackon már 1976-ban megfigyelték, amely azóta általánosan elterjedt. Egyes irodalmi adatok szerint a betegség virág- és hajtáspusztulást is eredményez, amely azonban ritkán fordul elő. Hazánkban eddig csak a gyümölcsrothadás tünetét ismerjük.
- Tünetek: jelentősége az utóbbi időben növekedett.
- A Monilinia laxa virágzáskor fertőz, a hajtások pusztulását okozza. A fás részeken rákos sebek keletkeznek. Sárga mézga jelenik meg a fertőzött részeken. A gyümölcsön szürke kinövések (exogén sztrómák) találhatók.
- A Monilinia fruchtigena a gyümölcsöt fertőzi, sérüléseken könnyen bejut. A gyümölcsön sárga, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő kinövések (exogén sztrómák) láthatók. A gyümölcsök elrothadnak, összeszáradnak (mumifikálódnak) és sokszor a fán maradnak. A szedéskor és a szállításkor keletkező zúzódások szintén jelentős gyümölcsrothadáshoz vezetnek.
- Terjedés: talajon hagyott gyümölcsmúmiák, seben keresztül fertőződik.
- Védekezés: Sérülést a barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholitha molesta) idéz elő. A betegség leküzdésére elsősorban a sebzést kiváltó ezen kártevők elleni védekezés javasolható.
Őszibarack ventúriás varasodása
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Venturia cerasi, Syn: -)
-
- A betegséget megakladospóriumos vagy kladospóriumos betegségnek is nevezték.
- Tünetek: A betegség csapadékos években elsősorban a magról kelt őszibarackon, szórványosan pedig a termesztett őszibarackon jelentkezik. A betegség főleg a gyümölcsön észlelhető. Ilyenkor a levelek és hajtások betegségmentesek lehetnek. A gyümölcsön először apró, majd 2–4 mm-es sárgászöld foltok, azokon pedig sötétbarna bársonyos konídiumtartó gyep látható. Később a folt elparásodik. A gyümölcs töpped és lehullik.
Őszibarack sztereumos ágrákja
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Stereum hirsutum, Syn: -)
(Bazidiospórát termőtesten képző gomba.)
- Gazdanövény: Tölgy, éger, nyír, gyertyán, gesztenye, bükk, platán, mogyoró, szőlő, őszibarack.
- Tünetek: A betegség számos fás növényen ismert. A kertészeti növények közül az őszibarackon és a szőlőn a legjelentősebb. Az őszibarack vázágain nagy, ovális, zónált, kissé besüppedő folt, ún. ágrák figyelhető meg. A beteg ágrészek fölött a levelek kisebbek, sárgásak lesznek, a termés apró marad. Ha a folt az ágat körülöleli, vázágpusztulás következik be. A rákos sebeken és az elpusztult ágrészeken hullámos, kéregszerű, barna sávos, borostás termőtestek jelennek meg. Ezek kezdetben sárgák, később viszont világosbarnák. A fertőzési források a beteg, de még élő vázágak, ahol a kórokozó micéliummal évekig fennmarad. Termőtesteit ősszel képzi. A kórokozó sebparazita, mert a termőtesteken képződő bazidiospórái, továbbá az ágfűrészre tapadt micéliuma az ágak eltávolításakor ejtett sebeken keresztül jutnak a növénybe.
- Védekezés: A beteg ágrészeket az egészséges részig vissza kell vágni. A sebeket sebkezelő szerrel mihamarabb le kell zárni. Eredményes még a fák őszi és tavaszi permetezése rézhidroxid, rézoxiklorid vagy rézszulfát hatóanyagú szerekkel.
Kártvők
[szerkesztés]Levéltetvek
[szerkesztés]-
Fekete őszibarack levéltetű
- Kórokozó:
- (Brachycaudus prunicola, Syn: Myzus prunicola ssp. swartzi)
Sárga szilvalevéltetű
- Kórokozó:
- (Brachycaudus helichrysi, Syn: -)
Hamvas őszibarack levéltetű
- Kórokozó:
- (Hyalopterus amygdali, Syn: -)
Őszibarack-iszalag-levéltetű
- (Myzus varians, Syn: -)
Zöld őszibarack levéltetű
- Kórokozó:
- (Myzus persicae, Syn: -)
- Tünetek:Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, sárgulnak, majd lehullanak. A termés minősége és mennyisége csökken. A kiválasztott mézharmaton korompenész jelenik meg.
- Terjedés: a tavaszi, erőteljes hajtásnövekedés időszakában támadnak. A leveleken kolóniákat hoznak létre. A nyár folyamán elhagyja a szilvát, legalábbis kis számban található meg, így a kártételük ekkor már jelentéktelen. A legnagyobb kárt a különféle vírusok terjesztésével okozzák.
- 'Fejlődés: soknemzedékes.
Barackmoly
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Anarsia lieatella, Syn: -)
- Tünetek: a hernyók kora tavasszal megrágják a rügyeket és a hajtást (április elején és közepén). A károsított hajtások elszáradnak. A nyári generáció hernyói behatolnak a gyümölcsbe, és járatot rágnak a magházig. A gyümölcs kényszerérett lesz. Mézgafolyás, ürülék és rágási maradványok láthatók a gyümölcsön. A terméseken másodlagosan kórokozók jelenhetnek meg, így azok gyakran elrothadnak.
- 'Fejlődés: 3 nemzedéke van.
Keleti gyümölcsmoly
[szerkesztés]- Kórokozó:
- (Grapholitha molesta, Syn: -)
- Tünetek: nagy termésveszteségeket okozhat. A csonthéj kialakulását követően a lárva a gyümölcsbe furakszik, melyet mézgafolyás kísér. A termés kényszerérett lesz, lilás színű, lehullik. A lárvák és felgyülemlett ürülék található a mag környékén a félig érett, puha gyümölcsben. A fertőzött termés hamar lehullik, és monília fertőzés tüneteit is mutatja.
- 'Fejlődés: évente 4-5 nemzedék fejlődik. A molyok április végétől kezdenek rajzani.
Pajzstetvek
[szerkesztés]- a pajzstetvek rendszeresen kárt okoznak. A kéreg és az ágak elhalásos tüneteit az eperfa pajzstetű okozhatja. Kókuszdara szerű bevonatot képez a fákon.
Eperfa pajzstetű
- Kórokozó: (Pseudaulacaspis pentagona)
Közönséges teknős pajzstetű
- Kórokozó: (Parthenolecanium corni)
- A közönséges teknős pajzstetű lárvái főként leveleken szívogatnak. Jelenlétüket elszíntelenedett foltok mutatják. A táplálkozásuk során mézharmatot választanak ki, melyen később korompenész telepszik meg.
Kaliforniai pajzstetű
- Kórokozó: (Diaspidiouts perniciosus)
- A kaliforniai pajzstetű a legelterjedtebb. Pajzsuk alatt szívogatják a leveleket, fás részeket, a gyümölcsöt is megtámadja, szívogatásától piros "lázfoltok" alakulnak ki. A facsúcs száradása és a fa részleges vagy teljes elhalása következhet be.
Egyéb kártevők
[szerkesztés]Takácsatkák
[szerkesztés]Közönséges takácsatka
- Kórokozó: (Tetranychus urticae)
Piros gyümölcsfa takácsatka
- Kórokozó: (Panonychus ulmi)
- Tünetek: szívogatják a leveleket, melyek hamarabb elöregednek, kanalasodnak. Láthatók rajtuk az elszórtan elhelyezkedő szívásnyomok. Erős felszaporodásuk hatására a levelek lehullhatnak, így közvetve csökkenthetik a termésmennyiséget.
- 'Fejlődés: 5-6 nemzedék / év.
Csonthéjasok levélatkája
- Kórokozó: (Aculus fokeaui)
- Tünetek: a leveleket szívogatják. A párolgás növekszik, a levél barnára színeződik, és jellegzetes ólomszínű elszíneződés jön létre. A levelek kanalasodnak. A rügy- és a termésképződés csökken. Meleg, száraz időjárás esetén elszaporodnak.
Talajlakó kártevők
[szerkesztés]Májusi cserebogár, Erdei cserebogár, Kalló cserebogár
- Kórokozó: (Melolonthidae)
- Tünetek: a fiatal ültetvényeket veszélyezteti. A bogarak lárvája (pajor) a gyökereken táplálkozik. ::Fiatal növényesetén ez gátolja a fejlődést, növekedést. Az öntözött területeket kedvelik. A sorközök füvesítése vonzza őket. Erdők, gyomos, műveletlen területek közelsége fokozza a kártételt.
Sodrómolyok
- Kórokozó: (Pandemis, Recurvaria fajok)
- Tünetek: a hernyók megrágják a virágokat, leveleket, főleg a gyümölcsökön okoz kárt: szövedékkel egymáshoz erősített levelek alatt hámozgatják a gyümölcsöt, vagy rágnak bele.
- Fejlődés: 2 nemzedék / év.
Araszolók
- Kórokozó: (Operoptera brumata, Erannis spp.)
- Tünetek: az araszolóhernyó lyukat rág, átfúrja a duzzadt, kipattanó rügyeket, virágokat és fiatal, éretlen gyümölcsöket. Lombosodás után laza hálót szőnek a levelek köré. Szabálytalanul megrágott, átlyukasztott leveleket hagynak maguk után.
- Fejlődés: 1 nemzedék / év, a lepkék októberben rajzanak.
Az őszibarack sárgulása
- Az őszibarackültetvényekben gyakori betegség.
- Tünetek: A levéllemez halványzöld, majd sárgászöld színű, a levélerek sokáig zöldek maradnak. Végül a levelek elsárgulnak. A hajtásnövekedés gyenge. A sárgulás részleges vagy teljes lehet.
- Védekezés: A betegség kóroka a vashiány, amely vaskelát hatóanyagú szerekkel, talajkezeléssel vagy lombpermetezéssel eredményesen gyógyítható.
◄ Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Rovarok Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége
