Állatok/Madarak/Héjasas
(Aquila fasciatus szócikkből átirányítva)
_(3153519829).jpg)
Héjasas
- (Aquila fasciatus, Syn: Hieraaetus fasciatus)
- Más neve(i): Bonelli-sas
- A héjasas a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. A fajt Louis Jean Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1822-ben. Sokáig a Hieraaetus nembe sorolták Hieraaetus fasciatus néven.
- Védett madár! - Eszmei értéke:250 000,- Ft. (2012)
- Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Természetes élőhelyei mérsékelt övi erdők és füves puszták, sziklás környezetben, mocsarak és tavak környékén. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak.
- Magyarországon három hitelesített megfigyelési adata van. Először 1907 szeptemberében, Aba-Kajtorszentivánon, majd másodszor 1943 tavaszán Kevermes környékén lőtték egy-egy példányát, harmadjára pedig 2021. július 30-án észlelték, amikor a rábapatyi kavicsbányatavaknál fotózták le egy gyűrűzött és jeladóval is felszerelt példányát. Ez utóbbi példányról a gyűrűjének és jeladójának adatai alapján gyorsan kiderült, hogy egy abban az évben Görögországban kikelt fiatal hím volt, amely öt nappal az első magyarországi megfigyelése előtt, július 25-én érkezett hazánkba, és az észlelését követő napokban sokan mások is megfigyelték az Északnyugat-Dunántúl térségében. A 2021-es megfigyelési adatok a bőséggel készült fényképanyagok jelentőségén felül azért is igen értékesek, mert az 1907-ben és 1943-ban lőtt bizonyító példányok mára megsemmisültek.
- Testhossza 65-72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150-180 centiméteres, a testtömege 1600-2500 gramm.
- Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja. Élettartama 18 év.
- Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február–május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé.
- Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
- Magyarországon fokozottan védett!
Forrás: Magyar Wikipédia Héjasas
Papp László Zootaxonómia. (1996)., Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
