A fehérhátú fakopáncs () a madarak osztályának harkályalakúak rendjébe, ezen belül a harkályfélék családjába tartozó faj.
Védett madár! - Eszmei értéke:250 000,- Ft.(2012)
A fajt Johann Matthäus Bechstein német ornitológus írta le 1802-ben, a Picus nembe Picus leucotos néven.
Európában és Ázsia egy részén honos. A természetes élőhelye a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők, valamint tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.
Magyarországon ritka, de rendszeres fészkelő, állandó, nem költöző madár. Az öreg bükkösökben fordul elő. Április-májusban költ.
Testhossza 24-26 centiméter, szárnyának fesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 100-112 gramm. A hím sapkája vörös, a tojóé fekete. Hátán fehér folt van, szárnyfedői csíkozottak.
Rovarokkal táplálkozik, melyeket a fák kérgén keresgél.
Magányos fészkelő. Zárt, öreg bükkösökben, korhadó, taplós fába, saját maga által vájt odúja csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyen 14-16 napig kotlik. Fiókái fészeklakók, 27-28 napos korukban repülnek ki.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy, viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
.jpg)
