Kertészet/Madarak/Barátposzáta

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2602 bájt

Kertészet

Barátposzáta

A lap mérete: 2602 bájt

Kertészet

Barátposzáta

Kertészet » Kerttervezés Talaj Veteményes Gyümölcsös Szőlő Fajtalisták Melegház és fólia Méhészet Pihenőkert Növényvédelem Tünethatározó Kártevők Rovarok Madarak Növényvédő szerek Munka naptár Tárolás Permetezési napló Súgó
Barátposzáta
Barátposzáta
(Sylvia atricapilla, Syn: Motacilla Atricapilla)
Más neve(i): -


A madarak osztályának verébalakúak rendjébe és az óvilági poszátafélék családjába tartozó faj.A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Motacilla nembe Motacilla Atricapilla néven.
Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
Európa északi és mérsékelt övi részén fészkel, ősszel Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, mangroveerdők, hegyi esőerdők, cserjések és szavannák, valamint ültetvények, vidéki kertek és városi régiók.
Hossza 13 centiméter, szárnyának fesztávolsága 20-23 centiméter, testtömege 16-25 gramm. A hím sapkája fekete, a tojóé és a fiataloké vörösesbarna. Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra.
Fészkét száraz növényi részekből, gyökerekből, szőrszálakból készíti, általában bokrokra. A fészek kialakítása olyan kezdetleges, hogy a költés után magától megsemmisül. Fészekalja három-hét tojásból áll, melyen 11-14 napig kotlik, többnyire a tojó. Évente kétszer költ, május és június között.

Élőhelye

Európa északi és mérsékelt övi részén él. Ősszel Afrikába vonul. Folyóárterek erdejeinek, parkoknak és kerteknek a talaján található.
Magyarországon rendszeres fészkelő, március és október között lehet észlelni, de át is telelhet.
Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, de a télen gyümölcsöket, bogyókat is fogyaszt.
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Magyarországon védett!


Védett madarak-trt
Kereshető szavak és kifejezések
A:
B:
C:
D:
E:
F:
G:
H:
I:

Nincs

J:
K:

Kabasólyom • Kakukk • Kalandrapacsirta • Kanalas réce • Kanalasgém • Karmazsinpirók • Karvaly • Karvalybagoly • Karvalyposzáta • Kék cinege • Kék fú • Kék galamb • Kékbegy • Kékcsőrű réce • Kékes rétihéja • Kékfarkú • Kenderike • Kendermagos réce • Kerceréce 

• Kerecsensólyom • Keresztcsőrű • Kerti geze • Kerti poszáta • Kerti sármány • Kígyászölyv • Királyfüzike • Kis bukó • Kis fakopáncs • Kis hattyú • Kis héja • Kis kárókatona • Kis kócsag • Kis légykapó • Kis lile • Kis lilik • Kis őrgébics • Kis poszáta • Kis sólyom • Kis vízicsibe • Kis vöcsök • Kontyos réce • Kormos légykapó • Kormos szerkő • Kormos varjú • Kormosfejű cinege • Kövirigó • Közép fakopáncs • Kucsmás poszáta • Kucsmás sármány • Kuvik • Küszvágó csér
L:
M:
N:
O:

Nincs

Ö:
P:
R:
S:
Sz:
T:
U-Ü:
V:
W:

Nincs

X:

Nincs

Y:

Nincs

Z:
Zs:
Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...

Forrás: Magyar Wikipédia Barátposzáta

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Barátposzáta témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Kertészet/Madarak/Barátposzáta&oldid=412147”